főváros;kormány;tárgyalás;

2021-03-25 18:10:54

Közös nevező, vitás kérdések - Újra tárgyalóasztalhoz ült a kormány és a főváros

A Népligetbe költöztetné a kormány a Városmajori Szabadtéri Színpadot. A főváros viszont legalább 300 milliárdot kér az uniós pénzből.

A múlt heti eredménytelen egyeztetés után ma újra tárgyalóasztalhoz ültek a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa kormányzati és fővárosi tagjai. Bár most is maradtak vitás kérdések, de néhány pontban közös nevezőre jutottak. A kormány öt pontos javaslattal érkezett, amelyet végül a főváros kiegészítéseivel és módosításaival fogadtak el.

Elsőként a 2021-2027 közötti uniós pénzügyi ciklus forrásairól, illetve a helyreállítási alap felhasználásáról egyeztettek. Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár kiemelte, hogy az uniós elvek szerint Budapestnek, mint fejlett régiónak legfeljebb 80 milliárd forint járna, de a kormány összesen 3000 milliárdot tervez elkölteni a fővárosban és az agglomerációs településeken egészségügyi, közlekedési projektekre, egyetemi fejlesztésekre és zöldítési programokra. (A két uniós forrásból összesen mintegy 18500 milliárd forint jut a hét év alatt Magyarországnak.)

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes sikerként könyvelte el, hogy a kormány létrehoz egy munkacsoportot az uniós források felhasználásáról szóló egyeztetésekre. A fővárosi önkormányzat által javasolt projektek összértéke 300 milliárd forint, ami a Budapestre szánt kormányzati keret alig 10 százaléka. Ebben sok más mellett a Deák tér és a Lehel tér közötti, illetve az újpalotai villamospálya megépítése, a meglévő járműopciók lehívása szerepel.

A kormány a munkacsoport felállításával részben kipipálhatja a Brüsszel által megkívánt egyeztetést.

Fürjes Balázs bejelentette, hogy az idén 42 milliárdot költ budapesti egészségügyi fejlesztésekre a kormány, amelyből 10 milliárdot (a korábbi stadion-paktum okán) a kerületek között osztanak szét, amelyek a szakrendelőik fejlesztésére költhetik a pénzt. Már most megállapodtak abban, hogy a pénz 75 százalékát az ellenzéki, a fennmaradó részt a kormánypárti vezetésű kerületek. A fővárosnak jutó részből idén is folytatják az MR-CT programot – tette hozz Kiss Ambrus.

A kormány már elfogadta, a főváros a jövő héten dönt saját zöld programjáról. A kormány 5 év alatt 39 városi park, illetve agglomerációs tanösvény, játszótér rekonstrukcióját tervezi 20 millió négyzetméteren. A főváros több közös metszéspontot is lát a tervekben, amelyek megvalósításáról a jövő héten meg is kezdődik az egyezkedés.

Már a múlt héten megegyeztek a felek abban, hogy a budai fonódó villamos 3 kilométeres meghosszabbítását a kormány valósítja meg, állami projektként valósul meg a kelenföldi intermodális csomópont és parkoló építés, valamint a pesti rakpart Margit híd és Fővám tér közötti szakaszának sétálóbaráttá alakítása. Utóbbinál ugyancsak sürget az idő, mivel gyorsan pótolni kellene a hiányzó terveket ahhoz, hogy a kivitelezés a Lánchíd melletti nagy átmérőjű víznyomócső cseréjéhez kapcsolódva valósulhasson meg. Enélkül évekig le lesz zárva a rakpart, ami fokozná az M3-as metró, illetve a Lánchíd rekonstrukciója miatti forgalmi káoszt. Fürjes annak is örült, hogy a főváros elfogadta a kormány fővárosra és környékére vonatkozó vasútfejlesztési terveket.

Nem tárgyaltak viszont az iparűzési adó megfelezése okán fizetendő kompenzációról, erről a jövő héten tárgyalnak a felek. Nem sikerült megállapodni a Galvani híd pesti levezető szakaszának nyomvonaláról sem, de Karácsony Gergely főpolgármester ígéretet tett, hogy a főváros kiadja a híd tovább tervezéséhez szüksége közútkezelői engedélyt. A főváros azt a nyomvonalat fogja támogatni, amelyet az érintett kerületek – válaszolta erre Kiss Ambrus, de erről is folytatják az egyeztetést.

A kormány felvetette a Városmajori Szabadtéri Színpad Népligetbe költöztetését, amit az érintett XII. kerület polgármestere Pokorni Zoltán lelkesen támogat, mert ezzel megoldódna az előadások alatti parkolási mizéria és újabb darab zölddel bővülne a park. Kiss Ambrus azonban óvatosságra intett az ügyben, szerinte egy kulturális intézmény áttelepítése kényes feladat, amelyet előbb gondosan körbe kellene járni.

Nem fogadta el a főváros a Városliget beépítéséről szóló határozat szövegét sem, mert az abban foglaltak azt a látszatot kelthették volna, mintha a városvezetés támogatná az építkezést.

Nem született döntés a Biodóm befejezéséről és a Gellérthegyi sikló megépítéséről sem – válaszolta Kiss Ambrus a Népszava kérdésére. Egy biztos, a főváros csak ahhoz járul hozzá, ha a sikló közberuházás keretében épül meg akár uniós forrásból, a koncesszióba adást nem tudja elfogadni.  

Karácsony: Hiszem, ha látom...

Hiszem, ha látom, a megegyezést akkor tekintem érvényesnek, ha azt a kormány közzéteszi a hivatalos értesítőben, az elmúlt egy év alapján a szóban kimondott ígéretek megtartása – udvariasan fogalmazok – kérdéses – jelentette ki az FKT ülés után kitett Facebook-posztjában Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint a kormány úgy tesz, mintha kegyet gyakorolna azzal, hogy az uniós Helyreállítási Alapból és a következő hét évre szóló uniós költségvetésből Budapesten is hajlandó költeni. A főpolgármester szerint ez a pénz „sokkal inkább juss: ez jár a budapestieknek”.

Karácsony szerint „nem kell több presztízsberuházás, nem kell több túlárazott gigaprojekt, az egészségügy, a zöld infrastruktúra, a humán tőke fejlesztése elengedhetetlen. Budapesten az egyik legfontosabb kérdés szerinte az elérhető és megfizethető lakhatás támogatása, bérlakásprogramok indítása. Ezt az Orbán-kormány nem támogatja. Ezt a célunkat tehát máshogyan kell elérni.

A zöld infrastruktúra fejlesztésébe a főváros több mindent beleértünk, a fővárosi parkok és közterek fejlesztésétől a környezetbarát buszok beszerzésén át a pesti fonódó villamoshálózat kiépítésén keresztül a dunai zöld folyosó kiépítésééig. A főváros azt szeretné elérni, hogy a kormány által Budapestre és az agglomerációra szánt 3000 milliárd forintnak mintegy 10 százalékát, nagyjából minden tíz forintból egyet az általuk meghatározott projektekre költsenek.