Előfizetés

Bajban van Netanjahu – Többségbe kerültek a távozását követelő erők

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.25. 18:49

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az izraeli választás hivatalos eredményét a voksok újbóli ellenőrzése után, csütörtök este vagy péntek reggel teszik közzé.
A szavazatok 100 százalékának összeszámlálása után, a még nem hivatalos eredmény szerint 61-59 arányban győztek a Benjámin Netanjahu miniszterelnök távozását követelő pártok az izraeli parlamenti választásokon

- jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet csütörtökön. A magyar állami hírügynökség beszámolója szerint délután befejeződött a nem állandó lakhelyen leadott mintegy 428 ezer dupla boríték feldolgozása is Jeruzsálemben. A hivatalos eredményt a voksok újbóli ellenőrzése után, csütörtök este vagy péntek reggel teszik közzé, azonban a lap szerint a csütörtökön megszámlált szavazatok nem hoztak lényegi változást a már szerdán kialakult arányokban a két egymással szemben álló tömb, a Netanjahu-ellenes, illetve az őt kormányfőnek választó jobboldali-vallásos blokk között. A 97 százalékos feldolgozottságnál közzétett - és a lap szerint várhatóan már nem változó - választási összesítés szerint Netanjahu kormányzó Likud pártja 30 mandátumot szerzett meg a 120-ból, és ezzel a legnagyobb párt lett, noha a tavalyi választásokhoz képest elveszített hat képviselői helyet. A második legnagyobb az ellenzéki centrista Van Jövő (Jes Atíd) nevű párt lett Jaír Lapid vezetésével, akik 17 képviselőt küldhetnek a kneszetbe. Kilenc helye lesz a szefárd ultraortodoxok Sasz nevű, Netanjahut támogató pártjának. Erős, a hangsúlyt a politikusi tisztességre és egyenességre helyező kampánnyal nyolc politikust delegálhat a törvényhozásba Beni Ganz centrista Kék-Fehér pártja, amely sokáig a kiesés szélén táncolt. Hét képviselője lesz az askenázi ultraortodoxok Egyesült Tórapártjának, Naftali Bennet Jobbra nevű jobboldali nacionalista tömörülésének, Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű pártjának, illetve Meráv Michaeli vezetésével a szociáldemokrata Munkapártnak, amelyet a politikusnő keltett életre, ugyanis a kampány kezdetén egy mandátumot sem jósoltak neki a közvélemény-kutatók.
Szavazatszámlálás
Fotó: AFP/EMMANUEL DUNAND
Hat helyet szerzett a Vallásos Cionisták nevű pártszövetség. Szintén hatan lesznek az arab pártok közös listájáról bejutott törvényhozók, akik az előző kneszetben még tizenöten lehettek. Csak hat mandátumot tudott szerezni, és ezzel csalódást okozott a Likudból kivált Gideon Szaár vezette Új Remény (Tikva Hadasa) nevű jobboldali liberális párt, amelynek a kampány kezdetén még húsz helyet jósoltak. Ugyancsak hat politikust delegálhat a kneszetbe a baloldali liberális Merec párt is, amelyet az utóbbi hetekben a 3,25 százalékos választási küszöb közelében mértek, és így a kiesés fenyegetett. A Raam nevű muzulmán hagyományőrző arab pártnak négy törvényhozója lesz, és ők jelentik a kormányalakításnál a mérleg nyelvét, mert Naftali Bennethez hasonlóan nem kötelezték el magukat sem a Netanjahu melletti, sem az ellene fellépő tömb mellett. Két éven belül negyedszer tartottak parlamenti választásokat Izraelben. A korábbi választások után Netanjanu nem tudott létrehozni többségi koalíciót, de az ellenzék sem volt képes kormányt alakítani. Tavaly márciusban, a harmadik választás után a centrista Kék-Fehér párt élén álló Beni Ganz feladta legfőbb választási ígéretét, és koalíciós megállapodást írt alá Netanjahuval, azonban közös kormányzásuk válságba került, és ez újra választásokhoz vezetett.

Korrupciós ügye miatt is fájhat Netanjahu feje

Az izraeli legfelsőbb bíróság úgy döntött csütörtökön, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek be kell tartania a összeférhetetlenségi korlátozásokat, melyeket Aviháj Mandelblit főügyész meghatározott számára korrupciós bírósági ügye miatt - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet csütörtökön. A legfelsőbb izraeli jogi grémium határozata szerint a főügyész jogkörébe tartozik a korrupciós vádak miatti összeférhetetlenségi szabályok meghatározása, és a kormányfőnek követnie kell őket. A legfelsőbb bíróság a Minőségi közéletért nevű civil mozgalom petíciója nyomán döntött a kérdésben, mely szerint Netanjahut korlátozni kell bizonyos kormányfői jogai gyakorlásában, mert azok gyakorlása összeférhetetlen lenne folyamatban lévő korrupciós ügyeivel. 
A legfelsőbb bíróság egy korábbi határozata szerint Netanjahu csak azzal a feltétellel léphetett hivatalba kormányfőként, ha a főügyész meghatározza számára a vádlott helyzetéből adódó jogilag összeférhetetlen kérdéseket, és ezekben nem dönthet.

Avichai Mandelblit
Fotó: AFP/MENAHEM KAHANA
Mandelblit már tavaly nyáron átadta ezen jogkörök listáját a kormányfőnek, köztük a kormány mellett tevékenykedő főügyész, az állam legfőbb ügyésze és az országos rendőr-főkapitány kinevezésének tilalmát, távolmaradást az ezekkel a feladatokkal kapcsolatos törvényhozástól és a jeruzsálemi körzeti bírók és a legfelsőbb bíróság bíróinak kinevezésétől, mert ők hatással lehetnek az ellene folyó eljárásra. Netanjahu ezzel szemben maga akarta meghatározni a rá vonatkozó korlátozásokat, és azzal védekezett a legfelsőbb bíróságon, hogy szerinte Mandelblitnek nincs joga a szabályozás megalkotására, mert ez "megmásítja a választópolgárok akaratát."
A bíróság elutasította a miniszterelnök érvelését, illetékesnek nyilvánította a rá vonatkozó korlátozások meghatározásában a főügyészt, és elrendelte, hogy Netanjahu engedelmeskedjen a Mandelblit által meghatározott szabályoknak.

Benjámin Netanjahu ellen csalás, közhivatallal visszaélés és korrupció miatt nyújtott be vádiratot az ügyészség. Tavaly májusban megkezdték ügyének tárgyalását a jeruzsálemi körzeti bíróságon. Április 5-én indul a per bizonyítási szakasza, amikor az ügyészség és a védelem hetente három napon át felvonultatja bizonyítékait és tanúit a vádak igazolására, illetve megcáfolására.

Ragaszkodik bársonyszékéhez Matovic

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.03.25. 13:50
Igor Matovic
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Teljesítették a meglebegtetett kormányfői lemondásban szereplő feltételeket a koalíciós társak, Igor Matovic mégsem mond le.
A koalíciós partner liberális SaS elnöke, Richard Sulik gazdasági miniszter már hétfőn eleget tett Matovic kérésének és lemondott, szerdáig adva határidőt a kormányfőnek, hogy kövesse példáját. A másik demokratikus koalíciós párt, a Za l’udi is hasonlóan járt el, Maria Koliková igazságügyi miniszter is lemondott, de Matovicnak ez is kevés volt. A SaS miniszterei szerdán sorra adták vissza megbízatásukat – a gazdasági tárcavezető után a külügyi és oktatási miniszter is lemondott, a koronavírus járvány harmadik hullámának tombolása közepette Szlovákia a működésképtelenség határára sodródott. A parlamenti munka is leállt miután a Matovichoz hű partner, az ugyancsak populista, ideológiailag zagyva párt, a Család Vagyunk vezetője, Boris Kollár egy hétre felfüggesztette a törvényhozást. Ő is ultimátumot adott, Kollár azt állította, ha egy héten belül nem rendeződik a válság, pártja kilép a koalícióból és vállalja az előrehozott választást. A SaS és a Za l’udi nem szeretne idáig jutni, ők folytatnák a négypárti együttműködést új miniszterelnökkel és új kormánnyal. A Za l’udi azt is elfogadja, hogy Matovic kormánytag legyen, a SaS viszont egy Matovic mentes kabinetet szeretne. Zuzana Caputova is a miniszterelnök lemondását követeli. Az államfő már kedden nyilvánosan szólította fel Matovicot. „Egyetlen személy pozíciója sem lehet fontosabb, mint az ország és az állampolgárok érdeke”, fogalmazott Caputova, aki egyben figyelmeztette a civilben dúsgazdag vállalkozó miniszterelnököt, hogy az ország nem egy kft. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány közhatalmi szerv, amelynek az embereket kell szolgálnia, különösen a koronavírus-világjárvány idején. A média és közösségi média nyilvánosságát különben imádó Matovic egyelőre hallgat, pártja, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽANO) is csak közleményben jelezte, tudomásul vették Caputova szavait, céljuk a koalíciós válság mielőbbi lezárása, aminek érdekében folytatják a tárgyalásokat. A multimilliomos vállalkozó egyszerű ember Matovic, aki koalíciós társait és a kormányt is megkerülve, a Szijjártó Péter segítségével beszerzett orosz vakcinával robbantotta ki a jelenlegi válságot csak a koronavírus járvány kapcsán jelentkezett a Facebookon is. Tény, Matovic időben uniós segítséget kért a kritikussá vált járványhelyzet és az összeroppanó egészségügyi ellátás miatt, az eredmény pedig máris látszik – csökken a fertőzés üteme és a kórházakra nehezedő nyomás egyaránt.

Az izraeliek fele már a második oltást is megkapta

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.25. 13:48

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Az izraeli lakosság fele már a második oltást is megkapta az új típusú koronavírus elleni vakcinából - jelentette a Háárec című újság honlapja csütörtökön.
Az ország 4 655 955 lakója a mintegy három hónapja elkezdődött oltási kampány során már két dózist kapott szerda estig a Pfizer oltóanyagából az egészségügyi minisztérium adatközlése szerint. További 550 ezer embert eddig egyszer oltottak be, és a második adag vakcinára vár, amit három héttel az első után adnak be Izraelben. Ezzel az oltottsági szinttel még nem közelítik meg a közösségi immunitáshoz szükséges legalább 70-80 százalékot, de a járvány már így jelentősen visszaszorult. A vakcina az előzetes várakozásokon felül, mintegy 95 százalékban hatékony a koronavírus fertőzés okozta súlyos tünetekkel járó betegségek elkerülésében, s az idős korú lakosság beoltása után szinte azonnal megmutatkozott pozitív hatása a súlyos esetek és a halálozás csökkenésében. Az utóbbi hónapban az új fertőzések 97 százalékánál a brit koronavírus-változatot azonosították Izraelben, s noha ez fertőzőbb és veszélyesebb a korábbi változatnál, és ezen időszakban jelentős nyitást engedélyeztek a gazdaságban, a kereskedelemben és az oktatásban, mégis folyamatosan csökkent az új vírushordozók és a súlyos betegek száma. "A drámai eredmény eléréséhez nem szükséges a közösségi immunitás elérése" - nyilatkozta a lapnak Ran Blicer professzor, a Klalit nevű egészségbiztosító pénztár kutatóintézetének igazgatója. "A közvetett védelmi hatásnak nevezett jelenség már a közösségi immunitási szint elérése előtt megjelenik, és nagyban csökkenti a betegségek számát" - hangsúlyozta a szakember. "A maszkok viselése és a társadalmi távolságtartás elegendő lehet a megbetegedések csökkentéséhez és a gazdaság óvintézkedések melletti megnyitásához, és éppen ezt látjuk a gyakorlatban"- tette hozzá. A Makkabi nevű egészségbiztosító pénztár tanulmányt tett közzé közösen a haifai Technion Egyetemmel 1,8 millió izraeli adatai alapján, amely szerint az oltás 99 százalékban megakadályozta a megbetegedést a második vakcina utáni harmadik héttől, és 91 százalékban a fertőzést is elkerülték az oltottak. Az idősebbeknél és a háttérbetegségekben szenvedőknél némiképp csekélyebb volt az oltóanyag hatékonysága, de náluk is kiemelkedően magas védettséget biztosított az oltás. Szerdán 10 474 izraelit oltottak be először és 45 158-at másodszor a Pfizer oltóanyaggal. A december 20-án kezdődött oltási kampányban eddig 5 202 664-en (az ország lakosságának 55,96 százaléka) kapták meg legalább az első dózis vakcinát. Jelenleg 12 906 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, a koronavírus okozta szövődményekkel 740 embert ápolnak kórházakban, közülük 482-en súlyos esetnek számítanak, 189-en lélegeztetőgép segítségére szorulnak. A SARS-CoV-2-vírus okozta betegségben tavaly február óta 6157-en haltak meg Izraelben.