beruházás;Balaton;

NER-lovagokra írják szabályokat a Balatonnál

Az építésügyi hatóság leállíttatta az óriási fúrógépet is bevető csopaki építkezést az egykori Bahart-kikötő területén a Balatonhír információi szerint.

Az építésügyi hatóság leállíttatta az óriási fúrógépet is bevető csopaki építkezést az egykori Bahart-kikötő területén a Balatonhír információi szerint. A tavaly októberben a kikiáltási ár tizennyolcszorosáért, 889,87 millió forintért elkelt területen fákat vágtak ki, illetve komoly alapbetonozási munkák zajlottak, ám, mint a Veszprém megyei kormányhivatal megállapította, az építtető nem jelentette be a munkálatokat, s kérelmet sem adott be az ügyben, így az építési hatóság leállíttatta a beruházást. Korábban a vízügy is megvizsgálta az építkezést, s ugyancsak megállapította: engedély nélkül állt neki a móló és a partvédőmű átalakításának az építtető.

Az állami tulajdonban lévő Bahart tavaly májusban elfogadott reorganizációs tervében az szerepelt, hogy a csopaki kikötőt három másikkal eladják. A négy település jelezte, átvennék üzemeltetésre a kikötőket, s hosszas tárgyalás után Balatonudvari, Balatonakali, Balatonkenese 25 évre meg is kapta a területet ingyenes használatra. Csopaknak azonban nem sikerült megegyeznie a céggel, ugyanis a Bahart csak a kikötő egy részét adta volna át a településnek – nagyjából a betonmólót –, a többit, amely igazából, mint közpark fontos lett volna a településnek, továbbra is értékesítésre szánta a hajózási cég, amely végül 52,07 millió forintért hirdette meg a 2800 négyzetméteres területet.

A licitet a NER-es útépítésekben érdekelt Abronits Róbert egyik cége nyerte – ezt a Bahart hónapokig nem árulta el, lapunk közérdekű adatigénylése elől is kitért. Az építkezést ugyan most leállították, ám a helyiek továbbra is attól tartanak – bár a parton egyelőre érvényes a 2 százalékos beépíthetőségi küszöb –, kormányzati kapcsolatok segítségével bármikor felül lehet írni a hatályos helyi és az országos előírásokat. A Csopaktól nem messze található, déli parton lévő balatonaligai építkezéseket például „nemzetgazdasági érdekből” kiemelt területté nyilvánította a kormány. Bár a helyiek tiltakozását látva az egykori üdülőtábor helyére tervezett szállódamostrum mögül kihátrált a kabinet, a pártállami káderüdülő átépítése nem állt le.

Sőt, a minap a parlamentben folyt vita is rávilágított arra, a kormánypárti oldal továbbra is abban érdekelt, hogy a Balaton melletti beruházásokra minél lazább szabályok vonatkozzanak. Hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának Fidesz-KDNP-s többsége leszavazta azt a javaslatot, amelyet az LMP-s Keresztes László Lóránt terjesztett elő. Az ellenzéki képviselő azt szerette volna elérni, maradjon ki az egyik készülő jogszabályból az a passzus, amely szerint a területrendezésért felelős miniszter rendeletben állapíthatja meg, mi történhet a tóparton.

A helyhatóságok ugyanis abban érdekeltek, hogy az új rendelet ne készüljön el, mert addig a régi előírások vannak érvényben, amelyek meglehetősen jól védik a tópartot a beruházásokkal szemben. A Keresztes László Lóránt által kifogásolt, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénytervezet azonban éppen ezeket a rendeleteket söpri el, lehetővé téve, hogy az érintett miniszter, Palkovics László saját hatáskörben döntsön minden egyes beruházással kapcsolatban, felülírva az érvényes szabályozást például a területek beépíthetőségéről, vagy éppen az új épületek parttól való távolságáról. A törvényjavaslattal kapcsolatban Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeit képviselő helyettese is megfogalmazta aggályait, amit az Országgyűlés gazdasági bizottságának is elküldött, ám az nem vette figyelembe az észrevételeit.  

PontosításCikkünk megjelenése után a csopaki kikötőt megvásárló cég jelezte: a terület, ahol az építkezés zajlik, nem a Sápi major tulajdona, a leállított építkezés a molószár melletti, más magántulajdonában álló területen folyt.