Az építésügyi hatóság leállíttatta az óriási fúrógépet is bevető csopaki építkezést az egykori Bahart-kikötő területén a Balatonhír információi szerint. A tavaly októberben a kikiáltási ár tizennyolcszorosáért, 889,87 millió forintért elkelt területen fákat vágtak ki, illetve komoly alapbetonozási munkák zajlottak, ám, mint a Veszprém megyei kormányhivatal megállapította, az építtető nem jelentette be a munkálatokat, s kérelmet sem adott be az ügyben, így az építési hatóság leállíttatta a beruházást. Korábban a vízügy is megvizsgálta az építkezést, s ugyancsak megállapította: engedély nélkül állt neki a móló és a partvédőmű átalakításának az építtető.
Az állami tulajdonban lévő Bahart tavaly májusban elfogadott reorganizációs tervében az szerepelt, hogy a csopaki kikötőt három másikkal eladják. A négy település jelezte, átvennék üzemeltetésre a kikötőket, s hosszas tárgyalás után Balatonudvari, Balatonakali, Balatonkenese 25 évre meg is kapta a területet ingyenes használatra. Csopaknak azonban nem sikerült megegyeznie a céggel, ugyanis a Bahart csak a kikötő egy részét adta volna át a településnek – nagyjából a betonmólót –, a többit, amely igazából, mint közpark fontos lett volna a településnek, továbbra is értékesítésre szánta a hajózási cég, amely végül 52,07 millió forintért hirdette meg a 2800 négyzetméteres területet.
A licitet a NER-es útépítésekben érdekelt Abronits Róbert egyik cége nyerte – ezt a Bahart hónapokig nem árulta el, lapunk közérdekű adatigénylése elől is kitért. Az építkezést ugyan most leállították, ám a helyiek továbbra is attól tartanak – bár a parton egyelőre érvényes a 2 százalékos beépíthetőségi küszöb –, kormányzati kapcsolatok segítségével bármikor felül lehet írni a hatályos helyi és az országos előírásokat. A Csopaktól nem messze található, déli parton lévő balatonaligai építkezéseket például „nemzetgazdasági érdekből” kiemelt területté nyilvánította a kormány. Bár a helyiek tiltakozását látva az egykori üdülőtábor helyére tervezett szállódamostrum mögül kihátrált a kabinet, a pártállami káderüdülő átépítése nem állt le.
Sőt, a minap a parlamentben folyt vita is rávilágított arra, a kormánypárti oldal továbbra is abban érdekelt, hogy a Balaton melletti beruházásokra minél lazább szabályok vonatkozzanak. Hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának Fidesz-KDNP-s többsége leszavazta azt a javaslatot, amelyet az LMP-s Keresztes László Lóránt terjesztett elő. Az ellenzéki képviselő azt szerette volna elérni, maradjon ki az egyik készülő jogszabályból az a passzus, amely szerint a területrendezésért felelős miniszter rendeletben állapíthatja meg, mi történhet a tóparton.
A helyhatóságok ugyanis abban érdekeltek, hogy az új rendelet ne készüljön el, mert addig a régi előírások vannak érvényben, amelyek meglehetősen jól védik a tópartot a beruházásokkal szemben. A Keresztes László Lóránt által kifogásolt, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénytervezet azonban éppen ezeket a rendeleteket söpri el, lehetővé téve, hogy az érintett miniszter, Palkovics László saját hatáskörben döntsön minden egyes beruházással kapcsolatban, felülírva az érvényes szabályozást például a területek beépíthetőségéről, vagy éppen az új épületek parttól való távolságáról. A törvényjavaslattal kapcsolatban Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeit képviselő helyettese is megfogalmazta aggályait, amit az Országgyűlés gazdasági bizottságának is elküldött, ám az nem vette figyelembe az észrevételeit.
