Előfizetés

Szájon át bevehető Covid elleni gyógyszert tesztelnek Izraelben

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.25. 20:31
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A pirula forradalmasíthatja a koronavírus elleni küzdelmet az immunizálás felgyorsítása révén.
Az Oramed Pharmaceuticals nevű izraeli gyógyszergyár szájon át bevehető tablettát fejlesztett ki, amely a lap szerint forradalmasíthatja a koronavírus elleni küzdelmet az immunizálás felgyorsítása révén. Az Oramed az indiai székhelyű Premas Biotech jövendő oltóanyagának egyadagos, orális változatát készítette el. Az izraeli vállalkozás azt reméli, hogy hamarosan elkezdhetik az emberi tesztelés első fázisát, és fél év alatt be is fejezhetik a teljes tesztelési folyamatot. Eddig állatkísérletekben, sertéseknek adták be a készítményt, és azok a megfelelő mennyiségben ellenanyagot termeltek a koronavírus ellen. "Ez a gyógyszer sokkal gyorsabb és egyszerűbb oltást tesz lehetővé számunkra. Nem kell klinikára, orvosi rendelőbe menni, a tabletta akár a postaládába, otthonába is megérkezhet" - ecsetelte a módszer előnyeit Mirjam Kidron, a cég tudományos igazgatónője. A két vállalat Oravax márkanéven közösen tervezi a szer piacra dobását, és ennek érdekében új céget alapítottak Oravax Medical néven. Az Oramed korábban "orális fehérjeszállító platformot" fejlesztett ki az inzulin beviteléhez, amely gyógyszerük a tesztelés utolsó fázisában jár, és hamarosan a világ első ilyen termékévé válhat. A Magyarországról származó, Nobel-díjas és Izrael-díjas biokémikus, Avram Hersko a vállalkozás egyik tudományos tanácsadója.

Rács mögött a német maszkbotrány első gyanúsítottja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.25. 19:43

Fotó: AFP/YING TANG
A vádhatóság nem közölte az érintett nevét, ám nem egy politikusról van szó.
Alighanem eldőlt az első dominó abban a korrupciós botrányban, ami Németországban tört ki: a gyanú szerint politikusok húzhattak hasznot a koronavírus elleni védekezéshez szükséges árucikkek beszerzéséből és értékesítéséből. 
Az ügyben több tartomány hatóságai nyomoznak, most Bajorországban letartóztattak egy gyanúsítottat

- írja a német közszolgálati média értesüléseire hivatkozva a Magyar Hang. Eszerint a bajorországi nyomozásban érintett Georg Nüßlein (CSU) szövetségi parlamenti (Bundestag) képviselő, a CDU/CSU-frakció helyettes vezetője, valamint Bajorország egykori igazságügyi minisztere, Alfred Sauter (CSU) is. Arról, hogy kit zártak el, nem számoltak be a nyomozóhatóságok, de nem a két politikus a kényszerintézkedés érintettje. Rajtuk kívül a bajorországi eljárásban két üzletember és egy adótanácsadó gyanúsított. Georg Nüßleinnek a gyanú szerint 660 ezer eurós jutalékot fizetett egy vállalkozás, amelyet állami megrendelésekhez juttatott.    A maszkbeszerzések kapcsán már az egészségügyi miniszter, Jens Spahn neve is felmerült, miután kiderült, hogy férje, Daniel Funke cége is adott el maszkokat az egészségügyi minisztériumnak a járvány tavaszi hulláma idején.

Azok a drága maszkok

A németországi eseményekkel ugyan nem szorosan, de összecseng a magyar kormány maszkvásárlási eljárása. A minap lapunk is beszámolt arról, hogy a Hírklikk által, a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól kikért szerződés szerint a tavaszi védekezéshez szükséges sebészi maszkok darabját 156 forintért, míg az FFP2-es maszkok darabját 944 forintért szállíttatta le a kormány a TBÉSZ Zrt.-vel. Ez azért érdekes, mert egy átlagembernek ugyanennyit kellett fizetnie egy darab ilyen eszközért a maszkhiány ideje alatt. Ezért is meglepő, hogy a külügy által preferált cég egy tízmillió darabos tételnél ugyancsak ezt az árat kérte el, s nem nagyker áron számolt. Az FFP2-es maszkokért adott ezer forintos ár ugyancsak soknak tűnik, ha azt vesszük figyelembe, most is van olyan webshop, ahol 200 forintért lehet ilyet vásárolni.

Bajban van Netanjahu – Többségbe kerültek a távozását követelő erők

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.25. 18:49

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az izraeli választás hivatalos eredményét a voksok újbóli ellenőrzése után, csütörtök este vagy péntek reggel teszik közzé.
A szavazatok 100 százalékának összeszámlálása után, a még nem hivatalos eredmény szerint 61-59 arányban győztek a Benjámin Netanjahu miniszterelnök távozását követelő pártok az izraeli parlamenti választásokon

- jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet csütörtökön. A magyar állami hírügynökség beszámolója szerint délután befejeződött a nem állandó lakhelyen leadott mintegy 428 ezer dupla boríték feldolgozása is Jeruzsálemben. A hivatalos eredményt a voksok újbóli ellenőrzése után, csütörtök este vagy péntek reggel teszik közzé, azonban a lap szerint a csütörtökön megszámlált szavazatok nem hoztak lényegi változást a már szerdán kialakult arányokban a két egymással szemben álló tömb, a Netanjahu-ellenes, illetve az őt kormányfőnek választó jobboldali-vallásos blokk között. A 97 százalékos feldolgozottságnál közzétett - és a lap szerint várhatóan már nem változó - választási összesítés szerint Netanjahu kormányzó Likud pártja 30 mandátumot szerzett meg a 120-ból, és ezzel a legnagyobb párt lett, noha a tavalyi választásokhoz képest elveszített hat képviselői helyet. A második legnagyobb az ellenzéki centrista Van Jövő (Jes Atíd) nevű párt lett Jaír Lapid vezetésével, akik 17 képviselőt küldhetnek a kneszetbe. Kilenc helye lesz a szefárd ultraortodoxok Sasz nevű, Netanjahut támogató pártjának. Erős, a hangsúlyt a politikusi tisztességre és egyenességre helyező kampánnyal nyolc politikust delegálhat a törvényhozásba Beni Ganz centrista Kék-Fehér pártja, amely sokáig a kiesés szélén táncolt. Hét képviselője lesz az askenázi ultraortodoxok Egyesült Tórapártjának, Naftali Bennet Jobbra nevű jobboldali nacionalista tömörülésének, Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű pártjának, illetve Meráv Michaeli vezetésével a szociáldemokrata Munkapártnak, amelyet a politikusnő keltett életre, ugyanis a kampány kezdetén egy mandátumot sem jósoltak neki a közvélemény-kutatók.
Szavazatszámlálás
Fotó: AFP/EMMANUEL DUNAND
Hat helyet szerzett a Vallásos Cionisták nevű pártszövetség. Szintén hatan lesznek az arab pártok közös listájáról bejutott törvényhozók, akik az előző kneszetben még tizenöten lehettek. Csak hat mandátumot tudott szerezni, és ezzel csalódást okozott a Likudból kivált Gideon Szaár vezette Új Remény (Tikva Hadasa) nevű jobboldali liberális párt, amelynek a kampány kezdetén még húsz helyet jósoltak. Ugyancsak hat politikust delegálhat a kneszetbe a baloldali liberális Merec párt is, amelyet az utóbbi hetekben a 3,25 százalékos választási küszöb közelében mértek, és így a kiesés fenyegetett. A Raam nevű muzulmán hagyományőrző arab pártnak négy törvényhozója lesz, és ők jelentik a kormányalakításnál a mérleg nyelvét, mert Naftali Bennethez hasonlóan nem kötelezték el magukat sem a Netanjahu melletti, sem az ellene fellépő tömb mellett. Két éven belül negyedszer tartottak parlamenti választásokat Izraelben. A korábbi választások után Netanjanu nem tudott létrehozni többségi koalíciót, de az ellenzék sem volt képes kormányt alakítani. Tavaly márciusban, a harmadik választás után a centrista Kék-Fehér párt élén álló Beni Ganz feladta legfőbb választási ígéretét, és koalíciós megállapodást írt alá Netanjahuval, azonban közös kormányzásuk válságba került, és ez újra választásokhoz vezetett.

Korrupciós ügye miatt is fájhat Netanjahu feje

Az izraeli legfelsőbb bíróság úgy döntött csütörtökön, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek be kell tartania a összeférhetetlenségi korlátozásokat, melyeket Aviháj Mandelblit főügyész meghatározott számára korrupciós bírósági ügye miatt - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet csütörtökön. A legfelsőbb izraeli jogi grémium határozata szerint a főügyész jogkörébe tartozik a korrupciós vádak miatti összeférhetetlenségi szabályok meghatározása, és a kormányfőnek követnie kell őket. A legfelsőbb bíróság a Minőségi közéletért nevű civil mozgalom petíciója nyomán döntött a kérdésben, mely szerint Netanjahut korlátozni kell bizonyos kormányfői jogai gyakorlásában, mert azok gyakorlása összeférhetetlen lenne folyamatban lévő korrupciós ügyeivel. 
A legfelsőbb bíróság egy korábbi határozata szerint Netanjahu csak azzal a feltétellel léphetett hivatalba kormányfőként, ha a főügyész meghatározza számára a vádlott helyzetéből adódó jogilag összeférhetetlen kérdéseket, és ezekben nem dönthet.

Avichai Mandelblit
Fotó: AFP/MENAHEM KAHANA
Mandelblit már tavaly nyáron átadta ezen jogkörök listáját a kormányfőnek, köztük a kormány mellett tevékenykedő főügyész, az állam legfőbb ügyésze és az országos rendőr-főkapitány kinevezésének tilalmát, távolmaradást az ezekkel a feladatokkal kapcsolatos törvényhozástól és a jeruzsálemi körzeti bírók és a legfelsőbb bíróság bíróinak kinevezésétől, mert ők hatással lehetnek az ellene folyó eljárásra. Netanjahu ezzel szemben maga akarta meghatározni a rá vonatkozó korlátozásokat, és azzal védekezett a legfelsőbb bíróságon, hogy szerinte Mandelblitnek nincs joga a szabályozás megalkotására, mert ez "megmásítja a választópolgárok akaratát."
A bíróság elutasította a miniszterelnök érvelését, illetékesnek nyilvánította a rá vonatkozó korlátozások meghatározásában a főügyészt, és elrendelte, hogy Netanjahu engedelmeskedjen a Mandelblit által meghatározott szabályoknak.

Benjámin Netanjahu ellen csalás, közhivatallal visszaélés és korrupció miatt nyújtott be vádiratot az ügyészség. Tavaly májusban megkezdték ügyének tárgyalását a jeruzsálemi körzeti bíróságon. Április 5-én indul a per bizonyítási szakasza, amikor az ügyészség és a védelem hetente három napon át felvonultatja bizonyítékait és tanúit a vádak igazolására, illetve megcáfolására.