Előfizetés

Az atomenergia a múlt: Brüsszeltől vár támogatást Paks

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.03.27. 07:30

Fotó: Népszava
Miközben az Energiaklub több tucat felmérést idéző új tanulmánykötetei szerint a nukleáris alapú áramtermelés felett eljárt az idő, hét uniós tagállam között Magyarország is brüsszeli támogatást követel az ilyen fejlesztésekre.
Az atomenergia a világ energiafogyasztásának alig 2 százalékát fedezi, az országok 84 százalékának áramtermelésében nem vesz részt – állapították meg tegnap az Energiaklub szakértői, Egres Dorottya és Munkácsy Béla Az atomenergia működési anomáliái, illetve Az atomenergia és a radioaktív hulladékok esete, avagy szemelvények egy felelőtlenül működtetett rendszer végnapjairól című tanulmánykötetek online bemutatóján. Az eljárás jelentősége a fejlett gazdaságokban rohamosan visszaszorul, a még működő egységek felszámolása zajlik. Bővítés leginkább a fejlődő térség kevéssé demokratikus berendezkedésű országait jellemzi. Tíz évvel a fukusimai és harmincöt évvel a csernobili atomerőmű-baleset után megállapítható, hogy az áramtermelési célú atomenergia-hasznosítás elmúlt hetven éve során 17 különösen súlyos baleset vált ismertté. Az emiatt szigorodó biztonsági elvárások drámaian megemelték az egységek árát. Mivel a megújulóenergia-alapú eljárások ára folyamatosan esik, új atomerőművek piaci alapon többé nem építhetők - állítják. A fűtőelemek kis mérete ellenére a teljes életgörbére vetítve hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik. Ezek alattomos és sok százezer évig jellemző tulajdonsága az ionizálás. Így a hulladékok folyamatos felügyeletet, őrzést, a lerakók pedig rendszeres karbantartást és figyelmet igényelnek. Ennek költségei felmérhetetlenek, ezért nem is jelennek meg az atomerőműben megtermelt áram - tévesen alacsonynak nevezett - árában: ezt a mai fogyasztó nem fizeti meg. Az eljárás 70 éves kora ellenére a keletkező hulladékok végleges elhelyezésére máig nem született megnyugtató megoldás. Ráadásul a sugárzás nemcsak a normális üzem, de támadások és balesetek során is fenyeget. Az iparág működése külső szemlélők számára igencsak átláthatatlan. Ez igaz a paksi atomerőmű jelenlegi bővítésére is. Az utóbbi évtizedet az adatok kiadásának perekkel övezett megtagadása és titkosítása jellemezte. Ez elvette a lehetőséget attól, hogy a szélesebb körben vett tudományos közösség és a társadalom megalapozott véleményt alkothasson a folyamatról és részt vehessen a döntésekben. Az atomenergia az eddigi üzemeltetési tapasztalatok alapján nem olcsó, nem biztonságos és a legkevésbé sem tiszta – szögezték le. Előadásában Munkácsy Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa bemutatta, miként estek vissza a csernobili baleset után a világ atomerőmű-beruházásai, hogy törtek előre 2000 és 2017 között a szél, a nap- és a gázerőművek a nukleáris, illetve a szén- és olajtüzelésű egységek ellenében és utalt a nagyobb balesetekre is. Európán belül Ausztriában, Dániában, Lengyelországban, Olaszországban és Portugáliában nincs atomerőmű, a belgák, németek, spanyolok és svájciak pedig leszerelésről döntöttek. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy míg az Orbán-kormány legfontosabb stratégiai célként az „energiafüggetlenséget” hirdeti, irataik – ellentétben például a hasonló szlovák kiadványokkal – elsiklanak ama tény felett, hogy a nukleáris fűtőelemek kizárólag külföldről szerezhetők be. Felhívta a figyelmet arra is, hogy minél nagyobb egy termelő, esetleges kiesése annál komolyabb kockázat. Bizonyos megközelítések szerint a nukleáris eljárás még energetikailag sem éri meg. Egres Dorottya, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanársegédje felhívta a figyelmet a számos csődbe menő, az ágazatból távozó gyártóra. A különböző bevett áramtermelési eljárások között a 2009-ben még fajlagosan legdrágábbnak számító napenergia mára a legolcsóbbá vált. Ezzel szinte megegyeznek a szárazföldi szélfarmok adatai, amelyek egységköltsége már 12 éve is alig haladta meg az atomerőművekét. Bár utóbbiak „csak” 26 százalékkal drágultak, fajlagos áruk a nap- és szélerőművek immár közel négyszerese. (A szénnél kevésbé környezetszennyező, de a megújulósok hullámzó termelésének kiegyensúlyozására alkalmas, korszerű gázerőművek szintén csökkenő ára szintén alig haladja meg a megújulókét.) Az Energiaklub szerint a nukleáris eljárásról szóló eszmecsere és döntéselőkészítés nemcsak a mérnökök kiváltsága, abba a társadalom számos más szereplőjét is be kellene vonni – hangsúlyozta Egres Dorottya. Rákövetkező előadásában Munkácsy Béla a nagy aktivitású tárolással kapcsolatos gondokra, megoldatlan műszaki kérdésekre, hatalmas költségekre illetve a már szintén bekövetkezett balesetekre és károkra hívta fel a figyelmet. Az előadók több független vagy épp a hagyományos energiaiparhoz kötődő szakértő atomellenes véleményét is idézték. A kötetek több tucat tudományos kutatásra hivatkoznak.

Fura leállás Pakson

A Paksi Atomerőmű 2. blokkján 2021. március 26-án 0 órától tervezett karbantartást végeznek, amelynek idejére a reaktorblokkot teljesen leterhelik – tette közzé az állami cég. Azt is szükségesnek tartották hangsúlyozni, hogy a folyamat szabályosan, az érdekeltekkel egyeztetve zajlik. A karbantartás és ellenőrzés alapvető oka a 2-es blokk 1-es generátoránál a hidrogénzár-szinttartás, valamint a buborékoltató kondenzátor-szintmérés javítása – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A tevékenység nem gyakorol hatást a nukleáris biztonságra és a környezetre. Az érintett blokk névleges teljesítményét az ütemterv szerint március 27-én kora reggel állítják vissza. Az OAH folyamatosan felügyeli a folyamatot – szögezték le. Szakértők a mostani bejelentést több szempontból is furcsállják. A közlés részint valamely ismert hibára utal, ami miatt azonban elegendő lehetett mostanáig várni a karbantartással. Ráadásul a magyar villamosenergia-piac, a Hupx hivatalos honlapján a már március 24-én bejelentett esemény még „nem tervezettként” szerepel. Igaz, szakértők szerint a különböző felületeken használt szakkifejezések egyazon eseményről is eltérhetnek. A „karbantartásokhoz” viszont általában elég a blokk két generátorából az egyiket, vagyis a termelés felét leállítani. A mostani hiba tehát a blokk mindkét generátorát érintheti. A teljes blokk kiesésének pótlása kihívás a teljes villamosenergia-rendszernek is, amiként a visszaterhelés sem költség- és gondmentes – állította szakértőnk, hozzáfűzve: a folyamat nem járhat biztonsági kockázattal. A villamosenergia-rendszert irányító, állami Mavir adatai szerint a kiesést alapvetően gázalapú és külföldi erőművek segítségével pótolták, de azért a napsütés is besegített – fűzte hozzá forrásunk. Közben ismét történhetett valamiféle incidens a Pakson tervezett új, orosz blokkok „mintaerőműveként” hirdetett, a fehéroroszországi Osztrovecben tavaly novemberben hálózatra kapcsolt új atomerőművel – idézi a Napi.hu az Euractiv litván forrásait. Az egységtől mindössze 50 kilométerre fekvő Vilniusban dolgozó szakemberek ezúttal a hűtőrendszer meghibásodását valószínűsítik. Az erőművet leválasztották a hálózatról és rövid időre a sugárzási adatok is elérhetetlenné váltak. Az egység tavaly novemberi indítása óta ez már a sokadik esemény, amelyeket azonban Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter a próbaüzem természetes velejáróinak tart.

A nukleáris fejlesztések uniós támogatását sürgetik

Az Európai Unió hét tagállama, köztük Lengyelország és Magyarország az atomenergia figyelembevételét szorgalmazza az uniós klímapolitikában – idézi az MTI a varsói kormány által az Európai Bizottság vezetőinek címzett levélről szóló beszámolót. A levélben a hét tagállam "sürgős felhívást" intéz z Ursula von der Leyen elnöknek és Frans Timmermansnak alelnöknek a célból, hogy az EU biztosítson egyenlő versenyfeltételeket az atomenergiának és azt ne zárják ki a klíma- és energiaügyi politikából. Kiemelték: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia termelésének majdnem felét biztosító atomenergiát a tagállamok fele használja vagy fejleszti. Arra szólították fel a bizottságot, hogy a klíma- és energiapolitika "a technológiai semlegesség elvével összhangban vegye figyelembe a klímasemlegesség felé vezető összes utat". Minden alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású eljárást egyenlő módon kell kezelni az összes uniós politikában, beleértve az éghajlat-semlegesség 2050-es elérését célzó beruházásokat is. Az ilyen megoldásokat az EU-nak nemcsak elismernie, de érdemben támogatnia is kell – hangsúlyozzák. A levelet jegyző állami vezetők szerint az atomenergia fejlesztését - előnyei ellenére - több tagállam megkérdőjelezi. Ennek kapcsán rögzítik, hogy az uniós szerződések biztosítják a tagállamok szabad energiaforrás-választási jogát.

Továbbra sem ellensége a közpénznek Mészáros Lőrinc

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.26. 20:37
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Ismét állami tendereken kaszált a felcsúti dollármilliárdos.
Viszonylag régen nyert már Mészáros Lőrinc, így alighanem itt volt az ideje, hogy ismét rámosolyogjon a szerencse. A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent tájékoztatás szerint az MVM Főgáz Földgázhálózati Kft. kiírásán lett a legjobb és újíthat fel gázelosztóvezetékeket csaknem 197 millió forintért a Mészáros és Mészáros Kft. Másik cége, az OPUS érdekeltségi körébe tartozó R-Kord Építőipari Kft. sem maradt munka nélkül. Ők MÁV egy kétrészes közbeszerzését vitték el. A "Nyugati VIII.sz. 10/0,4kV kapcsolóház karbantartás” elnevezésű projektre 132,48, illetve 133,281 millió forint közpénzt kap a vállalat. 
A pénteki napon elnyert pénzek megközelítik a félmilliárd forintot.

Cégalapítási csúcs az építőiparban

M. I.
Publikálás dátuma
2021.03.26. 14:30

Fotó: Shutterstock
Februárban annyi építőipari céget alapítottak, mint még soha - közli az Opten. Az, hogy ez inkább jó vagy rossz, még kérdés. A felszámolások szintén fél évtizedes csúcsot döntöttek.
Rekordszámú, 738 építőipari céget alapítottak februárban – közli az Opten. A most februári érték 40 százalékkal meghaladja az eddig csúcsnak számító 2008-as havi átlagot is. A meglepő adat mögött elemzőjük, Pertics Richárd szerint részben az ágazat eleve magas és növekvő cégbejegyzési számai állnak, de a koronavírus-járvány hatására sok vállalkozó is erre pályára kényszerült, a kormányzati ösztönzőprogramok pedig a fehéredés irányába mutatnak. Bár az ágazat nem tartozott a járványhatás nyertesei közé, a 2020 májusi mélypont óta töretlen a növekedés. Olyannyira, hogy a 2021 januári termelés 11 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Sok vállalkozó most szembesülhetett azzal, miként lehet felülni az új hullámra. A kormányzati felújítás-ösztönzés ügyviteli, számlaadási kötelezettségei miatt a szabályos működés felé indulhatnak olyan kivitelezők is, akik eddig nem feltétlen működtettek saját vállalkozást. Nagy kérdés ezek hosszú távú teljesítménye. Az alapítás és az üzemeltetés sok új szereplőnek nem kézenfekvő, így a kiegyensúlyozott cégbázis még hosszú út. Különösen érdekes az új belépők helyzete a koronavírus harmadik hulláma tükrében. Miközben a vírus, a beruházások elmaradása miatt az ágazatban mégsem uralkodik kedvező hangulat, uniós társaiknál bizakodóbbak. A 170 megszüntetés alacsony, de ennek megítélésében nem hagyható figyelmen kívül a kényszertörlések tilalma. A 105 új felszámolás viszont 5 éves csúcs. A hátrahagyott tartozások és kifizetetlen számlák tehát továbbra is nehezítik az ágazat és a hitelezők helyzetét. A nyugodt bezárást célzó végelszámolási bejelentések 50-es száma a januári csúcs után megnyugvást mutat. Végrehajtás 748 cég ellen indult. Bár mindkét adat illeszkedik a korábbi évek folyamataihoz, egyszersmind magasnak is számítanak. Mindezek eredőjeként tovább növekedett az ágazatban a társas vállalkozások száma. Az érték jelenleg 58 ezer, ami erősen közelíti a 2011-es, 61 ezres csúcsot. A rekorddöntés azon múlik, mikor engedélyezik újra a kényszertörléseket és az ebbéli ügyhátralékot mikorra dolgozzák le.