Előfizetés

Visszaszámolhat Netanjahu

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.03.29. 09:00

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
A kormányalakítási képtelenség és a politikai patthelyzet feloldására több forgatókönyv körvonalazódik, ám a matematikai lehetőségeket ideológiai vagy személyes ellentétek lehetetlenítik el.
Április 5-én nevezi meg Reuven Rivlin államfő azt a politikust, akit kormányalakításra kér fel. A múlt keddi, két éven belüli negyedik választás, mint ismert, újra patthelyzetet eredményezett Izraelben, sem a Benjamin Netanjahu mögött álló jobboldali-szélsőjobboldali- vallásos tömb, sem a miniszterelnök leváltására törekvő sokszínű koalíciónak nincs meg a kormányalakításhoz szükséges minimum 61 mandátuma az iszlamista arab kispárt, a Raam 4 mandátuma nélkül.  Sőt, ezen túlmenő „szépséghibák” is vannak mindkét oldalon.
A Netanjahu melletti térfélen a szélsőséges, homofób, kahanista Vallási Cionisták riasztják el a mérsékelt, világi jobboldali pártokat, a Jair Lapid nevével fémjelzett ellenoldalon viszont nemcsak a Raam, hanem az Egységes Listába tömörült arab pártok bevonása is elfogadhatatlan többeknek. Erre az alapvetően ideológiai, politikai ellentétre tevődnek rá a személyes ambíciókból eredő nehézségek is. Egyelőre gőzerővel folynak az egyeztetések mindkét oldalon, az izraeli sajtó többféle, leginkább matematikai lehetőséget vett már számba a kormányalakításra, ám mindeddig nincs olyan forgatókönyv, amely túllépte volna a matematika szintjét. A választási kampányban radikális fordulatot vett Netanjahu kommunikációja, a korrupciós bírósági tárgyalása miatt szorongatott helyzetben lévő, hatodik kormányalakításában bízó miniszterelnök első alkalommal fedezte fel magának az izraeli arab kisebbséget és nem kis energiát fordított megnyerésére. Netanjahu és a Likud arab nyelvű kampányt is folytatott, miközben a korábbi választásokon még az arab pártok kormányraemelésével riogatott, így próbálva csökkenteni az akkor még Beni Gánc vezette egységes ellenzéki tábor esélyeit. Az arab pártokat tömörítő Egységes Lista széthullása, a Manszúr Abbász vezette Raam kiválása is jórészt Netanjahu háttérmunkájának köszönhető. A Raam mindvégig nem zárta ki, hogy adott esetben támogatja Netanjahut. Abbász most sem zárkózik el a lehetőségtől, attól viszont igen, hogy a szélsőséges, arabellenes Vallásos Cionistákkal közös koalícióba kerüljön. Igaz, ez fordítva is igaz, ugyanakkor a nemzeti vallásos, világi Jamina vezetője, az ugyancsak kulcshelyzetben lévő Naftali Bennett is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy csakis zsidó pártokkal hajlandó együtt kormányozni. A miniszterelnök táborában most már egyre feltűnőbben hangoztatják azt, hogy az Egységes Listával ellentétben a Raam nem vonja kétségbe Izrael állam létét, készítik a terepet az esetleges együttműködésre, ami azonban a jelzett ideológiai ellentétek miatt továbbra is inkább elméleti lehetőségnek tűnik. Az ellenoldalon is komoly nézeteltéréseket kellene áthidalni. Az arab pártok szerepén túlmenően nehéz elképzelni a nemzeti vallásos Jamina, vagy a Likudból frissen kivált, a Netanjahu korábbi párton belüli riválisa, Gidoen Szaár vezette Új Remény és a radikális baloldali Merec együttműködését is. Az Izraelben meghatározó szerepet játszó két televíziós csatorna, a 12-es, illetve a 13-as pénteken mutatott be egy elméleti, de állítólag formálódó, átmeneti alternatívát.  Ez az ellenzék első számú ereje, a Jes Atid és vezetője, Jair Lapid, illetve Netanjahu korábbi szövetségese, Naftali Bennett összefogására épülő, egy éves rotációs „nemzeti gyógyító kormány” lenne, amely eleve csak egy évre jönne létre, hogy elvégezze azokat a feladatokat – például a költségvetés elfogadását -, amelyek a több mint két éves politikai válságban elmaradtak, illetve azért, hogy végképp elsöpörje Netanjahut a politika élvonalából. Egy év alatt befejeződhet „Bibi” korrupciós pere, amelyben ha elítélik, és erre minden esélye megvan, akkor nem alakíthat kormányt. Ez idő alatt a parlamenti többség azt a régóta tologatott törvényt is elfogadhatja, amely megtiltaná a büntetőeljárás alá vont képviselőknek, hogy miniszterelnöki tisztséget tölthessenek be, és előkészíthetné az ötödik, immár Netanjahu nélküli választást. Ezt a lehetőséget, amelyben az arab pártok csak külső parlamenti támogatókként jönnek számításba, nagymértékben nehezítik Lapid és Bennett  személyes ambíciói és az is kétséges, hogy Bennett és az Új Reményt vezető Gideon Szá’ár az arab pártok külső támogatását is elfogadnák. A 13-as csatorna úgy tudja, a Lapid és Bennett között a megegyezés egyik nagy akadálya az, hogy a rotációs átmeneti kabinetben melyikük töltse be elsőként a miniszterelnöki tisztséget. Április 5-ig még 8 napjuk van az alkudozásra a pártoknak, és egyáltalán nem zárható ki, hogy Netanjahunak, ugyancsak a rotációs kormányzás ígéretével sikerül átcsábítania és az Új Reményt, bár Szá’ár ezt a lehetőséget már elutasította, jelezve, ugyanígy csalta csapdába tavaly Beni Gáncot is Netanjahu, majd előrehozott választ provokált ki, csakhogy ne kelljen átadnia a kormányzást partnerének.

Társadalmi feszültséget teremthet az oltási útlevél

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.03.29. 08:40

Fotó: WIKTOR SZYMANOWICZ / AFP / NurPhoto
Döntés még nem született, de a brit kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy az újranyitás után a vendégek csak védettségi igazolással léphessenek be a kocsmákba, illetve az egyéb vendéglátó- és szórakozóhelyre.
A következő néhány nap azonban még nem erről, hanem a sikertörténetnek számító és egyelőre gőzerővel haladó oltási programról szólnak. E sorok írásakor már 29,3 millió karba szúrták be legalább az első dózist. A nagyszabású akció április elejétől várhatóan lelassul, részben ellátási okokból, részben azért, mert most telik le a tömeges vakcináció keretében január közepe táján először beoltottak tizenkettedik hete, amikorra hozzá kell jutniuk emlékeztető adagjukhoz. A kormány továbbra is szilárdan tartja magát ígéretéhez, hogy július végéig a teljes felnőtt lakosságnak, azaz 53 millió embernek felajánlja az oltás lehetőségét. A legfrissebb hírek az Egyesült Királyság és az Európai Unió között az immunizációs kampány miatt kipattant feszültség enyhítésének szándékára utaltak. A The Sunday Times információi szerint London 3,7 millió adag Covid-védőoltást készül felajánlani Írországnak. Ez lenne az első alkalom, hogy az Egyesült Királyság vakcinát exportálna az Unió egyik országába - igaz, az egység megbontásával egyben provokálná Brüsszelt. A felajánlás nem önzetlen és Dublin előnybe helyezése sem véletlen. London attól tart, hogy a karanténszabályok és az utazási korlátozások enyhítésével a határon átkelő írek a pandémia harmadik hullámát válthatják ki az északírek megfertőzésével. Az írek utáni első kedvezményezettek a fejlődő országok, köztük Afganisztán, Haiti, Szomália, Etiópia lehetnek, ám a kabinetiroda már azon is dolgozik, hogy a későbbi oltóanyag felesleggel más EU-tagországokat is megsegít, többek között Franciaországot és Németországot, így kerülve el a társadalmi elégedetlenséget politikai célokra kisajátító szélsőséges pártok előretörését ezekben az államokban. Boris Johnson kormányfő szombaton ismét bizakodásának adott hangot, hogy Nagy-Britannia az ütemtervet követve "visszatérhet abba az életformába, amit szeret". Viszont, mint elismerte, "a keserű tapasztalatok nyomán" fél, hogy az országot bármikor "csak három hét választja el egy európai fertőzési kiugrás begyűrűzésétől". A vesztegzár lazítása már hétfőn megkezdődik azzal, hogy két háztartás legfeljebb hat tagja találkozhat szabadtéri helyszínen, akár egy privát kertben. A kocsmák, vendéglők, szállodák belső tereinek május 17-i újranyitása előtt kell határozni a közvéleményt az elmúlt napokban felkavaró oltási útlevelekről. Johnson múlt szerdán vetette fel, hogy a kocsmatulajdonosok azokra korlátozhatnák a belépést, akik fizikai vagy digitális bizonyítékkal tudják igazolni a beoltottságukat. Michael Gove, a kabinetiroda miniszteri rangú vezetője dolgozik a szórakoztató- és vendéglátóipar széles skálájára vonatkozó koncepción. A britek jelentős része azonban egyelőre inkább a terv árnyoldalait látja. Például megvalósíthatatlannak tűnik, hogy az általában fiatal kocsmai alkalmazottak megkapnák oltásukat a következő másfél hónapban, így ők hátrányos helyzetbe kerülnének a vendégekhez képest. Sir Ed Davey, a Liberális Demokraták vezetője "mélységesen illiberálisnak" nevezte, hogy "üzleti vállalkozásuknak joguk legyen önkényesen kitenni egyes fogyasztók szűrét". Az országszerte 211 pubot üzemeltető Shepherd Neame lánc vezérigazgatója sajtónyilatkozatában egy meglehetősen valószerű jelenetet vázolt fel: "Képzeljük el azt a családot, amelyik először találkozik a válság kitörése óta. A nagypapa otthon hagyta vakcina igazolványát. Az anyuka terhes, a gyerekek túl fiatalok ahhoz, hogy már be legyenek oltva. Ki fogja a bejáratnál meghozni a döntést?". Az oltási papírt várhatóan friss negatív vírusteszt, vagy antitest-próba is kiválthatja. A BBC Stephen Reicher  szociálpszichológussal készített interjút, aki nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva "kontraproduktívnak" nevezte az oltási útlevelet, mert abban egyesek a rettegett állami kontrollt és diszkriminációt vélik felfedezni. 2004-ben, amikor a Tony Blair vezette munkáspárti kormány a személyi igazolványt akarta bevezetni, azt éppen a szabadelvű "BoJo" ellenezte a legszenvedélyesebben.   

Meghaladta a 127 milliót a fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.29. 08:29

Fotó: STR / AFP
2 millió 780 ezer beteg hunyt el eddig.
A világon 127 116 891 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 783 509, a gyógyultaké 72 064 876 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 126 651 176 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 2 777 020 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol eddig 30 262 123 fertőzöttet és 549 335 halálos áldozatot regisztráltak. Franciaországban 4 606 185 fertőzöttet és 94 754 halálos áldozatot regisztráltak. Oroszországban 4 469 327-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 96 123-ra, a gyógyultaké pedig 4 092 015-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban 4 347 013 a fertőzöttek száma, és 126 834-en haltak meg a betegségben. Olaszországban 3 532 057 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 107 933, és 2 850 889-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Spanyolországban 3 255 324 fertőzöttet és 75 010 halálos áldozatot regisztráltak. Németországban 2 784 652 a fertőzöttek száma, 75 959 a halottaké, 2 499 010-en meggyógyultak.  Lengyelországban 2 250 991 fertőzöttet, 51 884 halálesetet és 1 798 922 gyógyultat tartanak nyilván.  Ukrajnában 1 694 568 fertőzöttet, 33 571 halálos áldozatot és 1 347 738 gyógyultat tartanak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 101 676 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4841 halálos áldozatot és 96 478 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.