Előfizetés

A Balatonra menekültek a vírus elől

Vas András
Publikálás dátuma
2021.03.29. 08:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Növekedett az állandó lakosok száma a járvány miatt: több olyan település is akad, ahol látványosan, 5-7 százalékkal gyarapodott a népesség.
Ahogyan arról a Népszava már beszámolt, az ingatlanközvetítők adatai alapján jelentősen megnőtt a kereslet a balatoni ingatlanok iránt. A többség a nagyvárosokból menekülne a tópartra a koronavírus elől, s ideiglenes otthonnak szánja a megvásárolt nyaralót, ám az elmúlt évben a Belügyminisztérium lakossági statisztikája alapján sokan véglegesen leköltöztek és bejelentkeztek a balatoni településekre. Az adatok azt mutatják, hogy arányaiban a tó délnyugati medencéjében, az északkeleti, Veszprém-közeli falvakban, valamint Badacsony környékén nőtt a leginkább a népesség: a három legfelkapottabb településnek Örvényes, Felsőörs és Balatonmáriafürdő számított, de arányaiban Ábrahámhegyen, Aszófőn, Balatonrendesen, Balatonedericsen, Alsóörsön, Balatonberényben és Balatonkeresztúron is több, mint 3 százalékkal emelkedett 2020 januárja és az idén év eleje között az állandó lakosok száma. A Belügyminisztérium statisztikája alapján összesen több, mint ezer fővel, 0,7 százalékkal nőtt a 45, érintett település népessége, ami elsőre nem tűnik soknak, de a tóparti települések lakossága eddig az országos átlagnál is gyorsabban öregedett és fogyott.
- Eddig csak választások idején volt példa hasonló népességgyarapodásra – mondta lapunknak Huszár Zoltán, Örvényes polgármestere. Az alig 150 lakosú kis faluba 12-en jelentkeztek be egy év alatt, a többség a fürdőtelepre, de néhányan az ófaluba is. – Nem okozott semmilyen problémát, örülünk, hogy jönnek, hiszen elöregedő település a mienk, azaz bőven ráfér a vérfrissítés. Sajnos azonban inkább a középkorosztály vagy még idősebbek költözött ide, de remélhetőleg, amint jövőre kiépül az optikai internetes kábel, már a fiataloknak is vonzó lesz Örvényes. Munkahely bőven akad a környéken, a faluban állandó bolt működik, az orvos hetente háromszor rendel, s közel van Veszprém, Balatonalmádi, Balatonfüred és Tihany is. Felsőörsre majdnem másfélszázan költöztek egy év alatt, Szabó Balázs polgármester szerint azonban ezzel csak egy tendencia folytatódott, még, ha a korábbi éveknél erősebben is. - Almádi, Veszprém és Füred között fekszik a falu, s emiatt régóta népszerű az új beköltözők számára – magyarázta. – Igazából észre sem vesszük már, hogy folyamatosan nő a népesség, az infrastruktúránk elbírja a növekvő lakosságszámot, így nem okoznak semmilyen problémát az új lakosok. - A napi mozgáson nem érződött, viszont az internet- és tévébekötések számán látszott, hogy több tucatnyi új lakossal gyarapodtunk – mondta Vella Zsolt, Ábrahámhegy polgármestere. – És a polgárőrök is jelezték, esténként sokkal több helyen ég a villany a házakban, mint korábban. A faluvezető szerint érthető, hogy a nagyvárosokból az élhető kistelepülésekre költöznek az emberek, Ábrahámhegyen eddig kéthalálos áldozatot követelt a járvány, s a megbetegedések száma is elenyésző még egy közepes városhoz képest is. - Ilyenkor felértékelődnek a kistelepülések – tette hozzá. – Hiszen annak nem sok értelme lenne, ha valaki Budapestről Balatonfüredre vagy Siófokra költözne. Persze az anyagiak is szerepet játszanak a választásban, nem véletlen, hogy éppen az ingatlanárakban két véglet, vagyis a Balaton északkeleti, illetve délnyugati részén fekvő településeken nőtt leginkább a lakosságszám. Előbbit a tehetősebb réteg favorizálta, utóbbit pedig inkább az átlag. - A délnyugati medencét a sztráda megépülése előtt Budapestről elég nehéz volt megközelíteni, a 7-es főúton akár 3-3,5 óra is kellett hozzá – mondta Galácz György, balatonmáriafürdő polgármestere. – Az M7-es autópályán viszont mindez lecsökkent szűk másfél órára, így egyre többen fedezik fel a környéket. Aminek azonban megmaradt az előnye, hogy családias, csendes, természetes a part, vagyis sokkal élhetőbbek a települések, mint a felkapottabb részeken. Galácz György megjegyezte, mivel Máriafürdő hét kilométeren nyúlik el a tóparton, szinte észrevehetetlen a több, mint 6 százalékos népességnövekedés. - Leginkább csak abban látszik, hogy háromezer ingatlanból sok gazdát cserélt a közelmúltban, s az új tulajdonosok egy része kérte a ház átminősítését nyaralóból lakóingatlanná – tette hozzá. – Sokkal nagyobb gyarapodást is elbírnánk, nyáron cirka tízezren vannak a faluban, szezonon kívül pedig ennek a 8 százaléka, pedig az infrastruktúránk akár az ötszörösét-hatszorosát is elbírná.

Hat éve tudunk a brókerbotrányokról, azóta sem kaptak kártérítést az ügyfelek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.29. 07:45
Quaestor-károsultak csoportosulnak a Báthori utcában Fotó: Molnár Ádám
A PSFN Kft. most árverésen próbál pénzhez jutni, hogy ügyfelei veszteségét legalább részben pótolja.
Már jó ideje nincs friss tájékoztatás a hat éve, 2015 tavaszán bebukott három brókercég – Buda-Cash, Hungária, Quaestor – ügyében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzintézetek vég- és felszámolására működtetett cége, a PSFN Kft. honlapján: a Buda-Cash és a Quaestor esetében 2018-as, a Hungária esetében 2019-es a legrégebbi bejegyzés - írja az mfor.hu. A lap annyit tudott meg, hogy március 27-étől április 12-éig lehet ajánlatokat tenni a felszámolás alatt álló Buda-Cash Brókerház Zrt. egy kft-ben meglévő üzletrészére az effajta árverésekre fenntartott Elektronikus Értékesítési Rendszeren. A BC INGATLAN Ingatlanberuházó és Forgalmazó Kft. üzletrészéről van szó, mely társaságot a Buda-Cash Brókerház 2007 augusztusában alapította, s amely tavaly február óta ugyancsak felszámolás alatt áll. Két tulajdonosa közül a Buda-Cash 98,23 százalékos üzletrészt birtokol, míg a PK Ingatlan, Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. 1,77 százalékost.  A BC Ingatlan Kft. törzstőkéje 560 millió forint, ami azt jelenti, hogy a Buda-Cash üzletrészének az értéke 550,1 millió. Legalábbis papíron, hiszen az a felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. becslése szerint ma alig 61 millió 122 ezer forintot kóstál. E nagyfokú leértékelődés minden bizonnyal összefüggésben áll azzal, hogy a Buda-Cash egyike volt annak a három hazai brókercégnek (a másik kettő a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor Értékpapír Zrt.), amelyek hat éve, 2015 február végén, március elején botrányba keveredtek, mely nyilvánosságra kerülését követően alig néhány nappal meg is indult a felszámolási eljárásuk. Amelyek során a PSFN a megmaradt és azonosítható vagyonelemek – mint amilyen a BC Ingatlan most meghirdetett üzletrésze – elárverezésével próbál visszaszerezni minél több pénzt, hogy abból enyhítse a brókercégek pórul járt ügyfeleinek veszteségeit, vagyis legalább részben kártalanítsa őket.  

Ha kifogynak az ágyakból, új országot keresnek a betegeknek

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.03.29. 07:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Magyarország még nem kért külföldi segítséget. Az unió 200 millió eurót különített el arra, hogy a túlterhelt ellátórendszerű országok szükség szerint kisegíthessék egymást.
Míg a Covid-járvány első hulláma alatt távolban rekedt polgárok hazaszállításában támogatták egymást az országok, mostanra a túlterhelt egészségügyi rendszereik segítik egymást. Olykor súlyos betegek kezelését is átvállalják. Az Európai Bizottság tavaly októberben 220 millió eurót különített el arra, hogy az uniós országok szükség esetén kisegíthessék egymást, ha valahol kimerülnének a kapacitások. Míg a magyar kormány szerint a hazai kórházak és a szakemberek minden beteget el tudnak látni, a közösségi portálokon időről-időre olvasható egy-egy segélykiáltás: ezek arra utalnak, hogy az ellátórendszer megtelt súlyos és középsúlyos betegekkel. A Magyar Orvosi Kamara a múlt héten arra kérte a kormányt, szigorítson, mert a kórházak és intenzív osztályok egyre nagyobb nyomás alatt dolgoznak. Mint írták, a népességarányos halálozási mutatókban napok óta elsők vagyunk a világon, a kórházi osztályok túlnyomó része már Covid-osztály, az intenzív osztályok sokszoros terhelés alatt vannak, a műtők leálltak, az ott lévő lélegeztetőgépeken is már fertőzött betegek küzdenek az életükért. A vezényelhető egészségügyi dolgozók elfogytak, a kórházak önkénteseket keresnek. A kormány érdemben nem reagált a kérésükre, szigorúbb járványügyi szabályokat sem léptettek életbe. S úgy tudjuk a magyar kormány eddig a betegek ellátásához sem kért külföldi segítséget. Az országok közötti légi-betegszállítással foglalkozó TrustAir ügyvezetője, Túri Péter tapasztalatai szerint már az első hullámban is előfordult betegátadás. Akkor jellemzően az osztrák és német kórházak fogadtak olyan francia és olaszországi Covid-fertőzötteket, akiknek a saját országukban már nem lehetett biztosítani a megfelelő ellátást. Az újabb tömeges betegtranszportok tavaly október közepén indultak meg. Jellemzően délkelet-európai országok - köztük Románia, Koszovó, Bulgária és különösen nagy számban Albánia – kértek és kaptak is ilyen jellegű segítséget. Tavaly ősztől év végéig mintegy 550 kórházi ellátásra szoruló albán fertőzöttet vettek át a törökországi intenzív osztályok, és több tucatnyian olaszországi intézményekbe kerültek. Emellett osztrák, német kórházak is vettek át kritikus állapotú pácienseket. „Eddig félszáz ilyen beteget szállítottunk, olykor a kórházi ágytól a kórházi ágyig” – mondta lapunknak Túri Péter, aki maga is sürgősségi orvos. – Jellemzően a betegeket a repülőtéren veszik át és egy speciális kapszulában szállítják a fogadó ország repülőteréig. A gépen a betegek általában kevés kivétellel altatásban vannak az utazás ideje alatt. Orvos felügyeli a szállítást. Eddig két alkalommal kellett útközben kinyitni a kapszulát, mindkét esetben a beteget újra kellett éleszteni, és ez mindkét alkalommal sikeres volt. Most a harmadik hullámban a balkáni országok mellett már Csehország és Szlovákia is kért nemzetközi segítséget. A cseheknek Lengyelország ajánlott 200 ágyat, Németország 19 és Svájc 20 páciens ellátását vállalta. Még Csehországból sem indult meg a betegek külföldre küldése, egyelőre országon belül próbálják őket oda vinni, ahol van még szabad hely. Túri Péter szerint az, hogy pontosan mely országok képesek fogadni, az dinamikusan változik attól függően, hogy aktuálisan hol, milyen a járványhelyzet, és ott éppen mennyire telnek gyorsan a kórházi intenzíves kapacitások. A határon túli covid-ellátóhelyek keresését, az utaztatás megszervezését államközi egyezmények keretében bonyolítják, valamint számos magáncég is foglalkozik európai szabad ágyak keresésével. Hozzátette: a súlyosbodó hazai helyzet miatt egyre több magyar keres magánúton európai ellátási lehetőségeket. Lapunk megkereste az operatív törzset, a humán tárcát és arról érdeklődtünk, Magyarország kér-e a hazai betegek ellátáshoz más országoktól segítséget, de cikünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Azt is megkérdeztük, hogy az unió által e célra biztosított mintegy 220 millió eurós forrásból kértünk-e segítséget, de erre sem feleltek.