A Balatonra menekültek a vírus elől

Növekedett az állandó lakosok száma a járvány miatt: több olyan település is akad, ahol látványosan, 5-7 százalékkal gyarapodott a népesség.

Ahogyan arról a Népszava már beszámolt, az ingatlanközvetítők adatai alapján jelentősen megnőtt a kereslet a balatoni ingatlanok iránt. A többség a nagyvárosokból menekülne a tópartra a koronavírus elől, s ideiglenes otthonnak szánja a megvásárolt nyaralót, ám az elmúlt évben a Belügyminisztérium lakossági statisztikája alapján sokan véglegesen leköltöztek és bejelentkeztek a balatoni településekre. Az adatok azt mutatják, hogy arányaiban a tó délnyugati medencéjében, az északkeleti, Veszprém-közeli falvakban, valamint Badacsony környékén nőtt a leginkább a népesség: a három legfelkapottabb településnek Örvényes, Felsőörs és Balatonmáriafürdő számított, de arányaiban Ábrahámhegyen, Aszófőn, Balatonrendesen, Balatonedericsen, Alsóörsön, Balatonberényben és Balatonkeresztúron is több, mint 3 százalékkal emelkedett 2020 januárja és az idén év eleje között az állandó lakosok száma. A Belügyminisztérium statisztikája alapján összesen több, mint ezer fővel, 0,7 százalékkal nőtt a 45, érintett település népessége, ami elsőre nem tűnik soknak, de a tóparti települések lakossága eddig az országos átlagnál is gyorsabban öregedett és fogyott.

- Eddig csak választások idején volt példa hasonló népességgyarapodásra – mondta lapunknak Huszár Zoltán, Örvényes polgármestere. Az alig 150 lakosú kis faluba 12-en jelentkeztek be egy év alatt, a többség a fürdőtelepre, de néhányan az ófaluba is. – Nem okozott semmilyen problémát, örülünk, hogy jönnek, hiszen elöregedő település a mienk, azaz bőven ráfér a vérfrissítés. Sajnos azonban inkább a középkorosztály vagy még idősebbek költözött ide, de remélhetőleg, amint jövőre kiépül az optikai internetes kábel, már a fiataloknak is vonzó lesz Örvényes. Munkahely bőven akad a környéken, a faluban állandó bolt működik, az orvos hetente háromszor rendel, s közel van Veszprém, Balatonalmádi, Balatonfüred és Tihany is.

Felsőörsre majdnem másfélszázan költöztek egy év alatt, Szabó Balázs polgármester szerint azonban ezzel csak egy tendencia folytatódott, még, ha a korábbi éveknél erősebben is.

- Almádi, Veszprém és Füred között fekszik a falu, s emiatt régóta népszerű az új beköltözők számára – magyarázta. – Igazából észre sem vesszük már, hogy folyamatosan nő a népesség, az infrastruktúránk elbírja a növekvő lakosságszámot, így nem okoznak semmilyen problémát az új lakosok.

- A napi mozgáson nem érződött, viszont az internet- és tévébekötések számán látszott, hogy több tucatnyi új lakossal gyarapodtunk – mondta Vella Zsolt, Ábrahámhegy polgármestere. – És a polgárőrök is jelezték, esténként sokkal több helyen ég a villany a házakban, mint korábban.

A faluvezető szerint érthető, hogy a nagyvárosokból az élhető kistelepülésekre költöznek az emberek, Ábrahámhegyen eddig kéthalálos áldozatot követelt a járvány, s a megbetegedések száma is elenyésző még egy közepes városhoz képest is.

- Ilyenkor felértékelődnek a kistelepülések – tette hozzá. – Hiszen annak nem sok értelme lenne, ha valaki Budapestről Balatonfüredre vagy Siófokra költözne.

Persze az anyagiak is szerepet játszanak a választásban, nem véletlen, hogy éppen az ingatlanárakban két véglet, vagyis a Balaton északkeleti, illetve délnyugati részén fekvő településeken nőtt leginkább a lakosságszám. Előbbit a tehetősebb réteg favorizálta, utóbbit pedig inkább az átlag.

- A délnyugati medencét a sztráda megépülése előtt Budapestről elég nehéz volt megközelíteni, a 7-es főúton akár 3-3,5 óra is kellett hozzá – mondta Galácz György, balatonmáriafürdő polgármestere. – Az M7-es autópályán viszont mindez lecsökkent szűk másfél órára, így egyre többen fedezik fel a környéket. Aminek azonban megmaradt az előnye, hogy családias, csendes, természetes a part, vagyis sokkal élhetőbbek a települések, mint a felkapottabb részeken.

Galácz György megjegyezte, mivel Máriafürdő hét kilométeren nyúlik el a tóparton, szinte észrevehetetlen a több, mint 6 százalékos népességnövekedés.

- Leginkább csak abban látszik, hogy háromezer ingatlanból sok gazdát cserélt a közelmúltban, s az új tulajdonosok egy része kérte a ház átminősítését nyaralóból lakóingatlanná – tette hozzá. – Sokkal nagyobb gyarapodást is elbírnánk, nyáron cirka tízezren vannak a faluban, szezonon kívül pedig ennek a 8 százaléka, pedig az infrastruktúránk akár az ötszörösét-hatszorosát is elbírná.