Előfizetés

Európaiak-e az oroszok?

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2021.04.01. 08:00

Fotó: MAKSIM BLINOV / AFP
Generációs kérdés is Moszkvában, hogy az emberek mely földrészhez tartozónak tartják országukat. Emellett más érdekes összefüggésre is rámutattak új felmérések.
Elkeseredett szavakra késztették az orosz diplomácia vezetőjét az Európai Unió hazája elleni újabb megnyilvánulásai. Kínai kollégájával találkozva kijelentette, hogy Brüsszel megsemmisítette a Moszkvával fenntartott kapcsolatait, az évek során kialakított mechanizmusokat. Ebben a hidegháborús időkre emlékeztető napokban tette közzé a külföldi ügynöknek megbélyegzett, magát függetlennek tartó orosz közvéleménykutató intézet, a Levada Központ legújabb országos vizsgálatát országa és Európa viszonyáról. Az eredmény sok mindent elárul. A megkérdezett oroszoknak mindössze 29 százaléka tartja hazáját európai országnak és 64 százalék nem európainak. 2019-ben ez az arány 37- 55 százalék volt. 2008 óta a felére esett azok aránya, akik európai országként tartják számon hazájukat. Minél fiatalabb valaki, annál kevésbé tekint Oroszországra, mint európai országra, és minél idősebb annál inkább. Az óriási többség saját magát sem mondja európainak, az idősebbeket kivéve 70 százalék feletti azoknak az aránya, akik inkább máshová sorolják magukat. A válaszokból nem következik, hogy az európaiság elutasítottsága a nyugat megszorító intézkedéseiből következne, vagy abból, hogy csökkent az ország iránti tisztelet és elismerés, netán megnőtt volna a félelem tőle. Bár kétségtelenül van egy jelentősebb réteg, amely érzékeli a nyugati országok szorongását, megvetését, félelmét, jobb esetben közömbösségét. Mint ahogy olyan réteg is, amely különösebb érzelmek nélkül tekint a Nyugatra. A Nyugatra tisztelettel nézők száma is csökkent. Még sincs egyértelmű válasz arra, miért nem tekinti magáénak Európát a fiatal orosz generáció. Találgatni, persze, lehet, de belekapaszkodni a legegyszerűbb válaszba is: Oroszország területét, lakosságát, történelmét tekintve valóban más vagy több, mint Európa. Nagy Péter cár Európa felé fordulása óta tart az évszázadokat átívelő vita, része-e Oroszország Európának, vagy olyan saját útját járó önálló civilizáció, amely túl nagy és különleges ahhoz, hogy a Nyugathoz sorolható lenne. Van, aki Európában a fejlődés motorját látja, van, aki úgy véli, ez a motor Oroszországban nem működik. És ami legalább ilyen fontos, Oroszországban nem működik az Európai Uniót egybetartó politikai, erkölcsi, emberjogi rendszer sem. Nem működött Putyinnál erélytelenebb és demokratikusabb elnökök idején sem. Ami pedig végképp hiányzik, az a fejlett nyugati világ legbefolyásosabb államférfiainak a megértése: Oroszországot sarokba lehet szorítani, csak nem érdemes. Mert a sarokba szorított és megalázott helyzetbe hozott Oroszország –legyengített állapotában - sokkal veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb ellenfél, mint az, amelyet a tárgyalóasztalnál igyekeznek meggyőzni. Az orosz mentalitás megértéséhez érdekes adalékként szolgál a Levada Központ és a Chicago Council on Global Affairs egy közös közvélemény-kutatása, amely az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt boncolgatja. Idén februárban a megkérdezett oroszok 40 százaléka pozitívan, 43 százaléka pedig negatívan viszonyult az Egyesült Államokhoz. A pozitív vélemények növekedésében szerepet játszhatott az a tényező, hogy Joe Biden elnöktől nagyobb rugalmasságot és nagyobb hozzáértést reméltek, és a Putyint személyében is sértő kijelentései még nem tükröződhettek az állásfoglalásokban. Az oroszoknak a 46 százaléka úgy véli, az USA az elmúlt tíz évben kevesebb tiszteletet vívott ki magának. Maguk az amerikaiak erről még rosszabb véleménnyel vannak: 67 százalék vélekedik így. Ami Oroszország nemzetközi megbecsülését illeti, az oroszok 42 százaléka hiszi azt, hogy hazája nagyobb tiszteletnek örvend az elmúlt tíz évben, viszont az amerikaiaknak több mint a fele az Oroszország iránti csökkenő tiszteletről beszél. Nagyjából egyformán vélekednek itt is, ott is arról, hogy a két ország kapcsolatai a következő tíz évben nem fognak változni. Az oroszok némileg optimistábbak. Jelentősen különböznek a vélemények arról, hogy milyen területen volna a legnagyobb szükség az együttműködésre. Miközben az oroszok 82 százaléka a pandémia elleni közös harcot jelölte meg, az amerikaiak számára az észak-koreai és az iráni nukleáris fegyverkezés ellenőrzése mindent megelőz. Az amerikaiak fele Kína nemzetközi feltartóztatását közös feladatnak véli, az oroszok viszont nem. Amiben a megkérdezettek véleménye szinte hajszálra megegyezik: szükség van az orosz-amerikai nukleáris arzenál korlátozására. Ami az országok vezetőit illeti, itt aztán nehéz lenne felfedezni bármiféle összhangot. Az oroszok 67 százaléka mondta jónak a hozzáállását Putyinhoz, az amerikaiaknak csak 11 százaléka. Biden mellé tette a voksát a megkérdezett amerikaiak 56 százaléka, az oroszok közül csak 19 százalék. Trump megítélésében már nem olyan nagy a szakadék. A Levada Központ különböző felméréseiből az is kiderül, hogy az oroszok többsége nem tekint negatívan Ukrajnára. Viszonyát Kínával 75 százalékuk mondta jónak. Mindeközben sok mindenben teljesen tájékozatlanok az oroszok. A Levada Központ felmérése szerint az embereknek a fele nem hallott semmit arról a törvényről, amelynek alapján külföldi ügynöknek lehet megbélyegezni civil szervezeteket, például magát a Levada Központot is. Jelentéktelen azoknak a száma, akiknek egyáltalán van valamiféle elképzelése erről a nemzetközileg elutasított törvényről. 

Szabad szemmel: Orbán az uniós pénzek lenyúlására alapozza a hatalmát

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.01. 07:29

Brüsszel már jó ideje csörtézik a demokratikus normák ügyében a nacionalista lengyel és magyar kormánnyal, ennek azonban most vége lehet. Nemzetközi sajtószemle, 2021. április 1.
Washington Post A lengyel bírák függetlensége körüli aggályok miatt az Európai Bíróság elé citálja a varsói kormányt a Bizottság. A testület azt akarja elérni, hogy az EUB a végső ítélet megszületéséig hozzon átmeneti rendelkezéseket, mert félő, hogy súlyos és visszafordíthatatlan károk érik az igazságszolgáltatás önállóságát, illetve az EU jogrendjét. Az illetékes biztos, Didier Reynders úgy értékelte, hogy Brüsszel döntő lépésre szánta el magát a kötelezettségszegési eljárásban. Az integráció végrehajtó testülete szerint Lengyelország megsérti a közösségi játékszabályokat, amikor engedélyezi, hogy működjön a nemrégiben létrehozott fegyelmi kamara, noha annak határozatai aláássák a bírák függetlenségét. Például feloldja azok sérthetetlenségét, ami azt jelenti, hogy akár bűnvádi eljárás is indulhat ellenük, de őrizetbe is lehet őket venni. Továbbá fel lehet őket függeszteni hivatalukból és csökkenthetik fizetésüket. És mindezt egy olyan testület rendeli el, amelynek szuverenitása kétségbe vonható, ám ez dermesztően hat a bírákra. A hírügynökség megjegyzi, hogy Brüsszel már jó ideje csörtézik a demokratikus normák ügyében a nacionalista lengyel és magyar kormánnyal.
Die Zeit Az Európai Parlament német alelnöke kedvező jelzésnek tartja mind a renitens magyar és lengyel kormány, mind az EP számára, hogy a Bizottság megunta Varsó packázását és sürgősen az Európai Bíróság akarja vinni a lengyel igazságszolgáltatás átalakításának ügyét. Barley szerint Brüsszel immár egyértelműen kinyilvánította, hogy eddig és ne tovább. Merthogy különben jóvátehetetlen károk keletkeznek. A szociáldemokrata politikus, aki állt a német igazságügyi tárca élén is, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy változatlanul érvényben van az a strasbourgi felszólítás, miszerint az EU végrehajtó testülete két hónapon belül léptesse a gyakorlatban is életbe a jogállami mechanizmust, mert ha nem, akkor a törvényhozók mulasztásos jogsértés vádjával maguk is az EUB-tól kérnek jogorvoslatot. Arra hivatkozott, hogy egy olyan politikus, mint Orbán, az uniós pénzek lenyúlására alapozza a hatalmát, Ezért számára sokkal veszélyesebb a források megvonása, mintha jogi retorziókkal néz szembe. De emellett szükség van a szerződésszegési eljárás intézményének fenntartására is, mert az meg konkrét ügyekben jöhet jól. Azt viszont igencsak veszélyesnek nevezte, hogy a Bizottság alájátsszon az állam- és kormányfőknek, azaz haladékot adjon az új mechanizmus beélesítésére. Közben ugyanis a korrupt orbáni rendszer tovább jelentős összegeket tüntethet el korrupt módszereivel. És ez még akkor is így van, ha a Bizottság látnivalóan nem szeretne belefutni semmiféle jogi pofonba. Arra is kitért, hogy Budapest és Varsó aligha fúrja meg a gazdasági segélycsomagot, hiszen akkor óriási alapoktól esik el. Viszont meg kell akadályozni, hogy rendszerüket uniós eszközökkel betonozzák be. Mint ahogy azt is, hogy máshová is ki akarják terjeszteni rezsimjüket, mert az már végképp tűrhetetlen. Hiszen már akkor túlfutottak a célon, amikor két éve hatalomra segítették von der Leyent és ettől királycsinálónak gondolták magukat. Egyben új érezték, hogy hátszelet kapott demokrácia-ellenes politikájuk. Az is világos – tette hozzá Barley -, hogy Orbán és Kaczynski esetében a dialógus nem vezet sehová. Ám ha az EU továbbra is csupán tétlenül szemléli az eseményeket, akkor összeomlik, de ezt már az európai kereszténydemokraták is látják.
The Times Önmaga korábbi nyilatkozatának ellentmondva Salvini kijelentette a mai hármas budapesti találkozó előtt, hogy az új európai identitás kialakításán túl egy jobboldali, migránsellenes szövetség megalapozása lesz a fő téma a magyar és a lengyel miniszterelnökkel folytatandó megbeszélésen. A Liga vezére rámutatott: arról álmodik, hogy a keményen jobbos pártok megerősítik befolyásukat az Európai Parlamentben. Ezért a legszívesebben azt kívánná, hogy egyesüljön a két érintett frakció, amely szerinte a hagyományos értékek megőrzését szorgalmazza. Bíró-Nagy András a Policy Solutions igazgatója azonban úgy véli, hogy Orbán alighanem túl radikálisnak tartja a Salvini-féle pártcsaládot, hiszen abban helyet kap az AfD is. Ám ha a Fidesz azzal közösködne, akkor vége lenne a barátságnak a német kereszténydemokratákkal. A másik lehetséges opció a magyar vezető számára - miután vette a kalapját a Néppártból, még mielőtt kitették volna onnan a szűrét – a Konzervatívok és Reformerek elnevezésű pártcsalád volna, benne a PiS-szel. Az a kulturális identitás és a család védelmét hirdeti és korlátozni kívánja a bevándorlást. Ez vonzó Orbánnak, viszont oroszbarát vonalát aligha veszi jó néven a lengyel kormánypárt.
Reuters Orvosok szerint zsúfolásig, sőt most már azon túl is megteltek a magyar kórházak, ráadásul rengeteg a halott, ezért elképzelhető, hogy az Orbán-kabinet kénytelen lesz elhalasztani a hónap közepére meghirdetett nyitást. A miniszterelnök, akire jövőre választás vár, kötéltáncot mutat be, mert vagy szigorít, hogy megfékezze a ragályt, vagy újra indítja a gazdaságot, hogy elkerülje az újabb súlyos visszaesést, immár a másodikat két éven belül. A világstatisztikát vezető Johns Hopkins Egyetem szerint Magyarország immár napok óta élen áll a nemzetközi összesítésekben az egy főre jutó áldozatok száma alapján. A hatalom elismeri, hogy az egészségügy hatalmas nyomás alá került, noha már a lakosság egyötödét beoltották. Gárgyán Eszter, a Citibank közgazdásza azt mondja, az újranyitáshoz nem elegendő, ha védettséget adnak az idősebbeknek. Ahhoz az is szükséges, hogy csökkenjen az új esetek száma. Hiszen különben csak még többen kerülnek kórházba. Ily módon vagy el kell halasztani pár héttel a korlátozások enyhítését, vagy pedig újabb zárlatot kell bevezetni a 2. negyedévben. És csak júliusban lehet lazításra gondolni, hála a védőoltásoknak. Az egyik nagy vidéki kórház orvosa azt nyilatkozta – névtelenül persze, hiszen az egészségügyiek elvileg nem állhatnak szóba a sajtóval -, hogy már nem tudják betartani az előírt protokollt. Ezért ha a beteget nem képesek fogadni az intenzív osztályon, mert az már tele van, akkor az ő részlegükön kötik lélegeztető gépre. És csupán reménykednek, hogy megéri a másnapot. De nagyon sokan meghalnak közülük.
Reuters "Hullanak a romák, mint a legyek, ezért a kormánynak sürgős segítséget kell nyújtania nekik" - ezt Horváth Aladár, a 700 ezres közösség egyik érdekvédője mondta, aki járja az országot. Azt tapasztalta, hogy sok családban már több áldozatot is szedett a Covid-19, miután tarol a ragály, amit csak súlyosbít, hogy a romák nagy-nagy bizalmatlansággal tekintenek a hatóságokra, köszönhetően a sok évtizedes diszkriminációnak. Hivatalos statisztika nincs, de a romák sokszor embertelen körülmények között élnek, és rémisztő történeteket mesélnek szenvedéseikről, illetve veszteségeikről. A Pécsi Egyetem egyik tanára, aki maga is roma, Nagykállóban mérte fel a helyzetet és azt ahhoz hasonlította, mintha robbanás történt volna. Horváth szerint egyenesen humanitárius katasztrófa következett be. Gulyás Gergely azonban azt válaszolta, hogy a romák többsége fiatal, ezért ők is sorra kerülnek az oltásnál, de csak később. Csak legyenek hajlandóak beadatni magukat a szert, mert a már említett kutatás szerint erre jelenleg csupán a 9 százalékuk kapható. De nem csak ez a gond, hanem az is, hogy főként a romák lakta kisebb településeken nincs körzeti orvos. Falus Ferenc ehhez hozzáteszi, hogy a közösség immunrendszere általában legyengül telente, és ezért esetükben különösen pusztító következményekkel jár a betegség. Ha még sokáig nem kapják meg az oltóanyagot, akkor megugrik mind a fertőzöttek, mind a halottak száma.
Bloomberg Az előző adatokhoz képest Magyarországon 10 százalékkal nőtt a koronajárvány áldozatainak száma, és ez rekord. A firenzei Európai Egyetemi Intézet egyik egészségügyi kutatója szerint az egész régióban az a gond, hogy a kormányok nem léptek idejében. És akkor már nem lehet semmit sem csinálni, ha egyszer a járvány kicsúszott az ellenőrzés alól. Orbán Viktor azonban továbbra is figyelmen kívül hagyja az orvosoknak azt a kérését, hogy rendeljen el újabb szigorításokat, mert elárasztják a kórházakat a betegek, ám az ellátásukhoz nincs elég ember. Ehelyett a hatalom az oltási kampányt nyomatja, és azt állítja, hogy ily módon akár már a jövő héten újranyithatnak az üzletek.
FAZ Kármentéssel próbálkozik az osztrák kancellár, miután az uniós partnerek nagy része igencsak zokon vette tőle, hogy megpróbálta megzsarolni az uniót. Kurz szerint azonban ki nem ejtette a száján a vétó szót, ám mások azt mondják: igenis kilátásba helyezte, hogy megtorpedózza a soron következő 100 millió adagos vakcina rendelést, ha országa nem kap sürgősen a Bizottság által pár napon belül elosztandó pótlólagos 10 milliós Pfizer-tételből. Beavatottak azt mondják, hogy a politikus igenis megkísérelte élére állítani a kérdést, csak közben rájött, hogy amit kigondolt, az jogilag nem vihető keresztül. Úgy hogy most ezerrel lapátolja vissza az anyagot a lóba. Csak éppen az üres fenyegetéssel eljátszotta a többiek bizalmát.
FAZ Az osztrák kancellár azt közölte, hogy országa akár már a következő héten egy millió adag Szputnyik V-t rendelhet. Ebből 300 ezer ebben a hónapban, 500 ezer májusban, 200 ezer pedig júniusban érkezne. A tárgyalásokon már az legutolsó részleteket tisztázzák, Kurz maga a bécsi orosz nagykövettel egyeztetett. Arra hivatkozott, hogy nem jönnek a Bizottság által vett nyugati szerek, főleg az AstraZeneca van erős lemaradásban. De az még nem világos, hogy Ausztria bevárja-e, amíg az illetékes európai hatóság engedélyezi az orosz szert, vagy a szükséghelyzetre hivatkozva saját jogkörében állítja zöldre a jelzőt. Mindenesetre a döntéshez az egész kormány, tehát a zöldek beleegyezése is szükséges.
FAZ Az újság azt tanácsolja az Európai Bizottságnak, hogy az csak ne vegye félvállról a német Alkotmánybíróság egy héttel ezelőtti döntését, amely egyelőre megtiltotta a német államfőnek, hogy aláírja az EU gazdasági segélycsomagját, benne a közös hitelfelvétellel. Brüsszel ugyan úgy tesz, mintha semmiségről volna szó és az eredeti tervnek megfelelően a hónap végéig várja a tagállamok elképzelését, mármint hogy azok mire akarják elkölteni a neki járó összeget, ám fatális tévedésbe futhat bele. Májusig ugyanis nem derül ki, hogy a karlsruhei testület helyt ad-e a közös eladósodás ellen benyújtott panasznak. A berlini Delors-Központ egyik kutatója szerint azonban semmi vész, mert a német alkotmánybírák odáig nem mennek majd el, hogy megrendítsék a jelenlegi uniós politika egyik kulcsfaktorát. Arról nem beszélve, hogy a csomagot kétoldalú alapon is létre lehet hozni, ahogyan az szóba került, amikor Magyarország és Lengyelország decemberben vétót helyezett kilátásba. De ezzel együtt megkérdőjeleződne az EU cselekvőképessége. Emellett az is felvetődik, hogy az elutasító döntés lovat adna Magyarország és Lengyelország alá, hogy ők is nyugodtan vonják kétségbe az Európai Bíróság joghatóságát. Azaz mondhatnák, hogy az uniós jog értelmezésére nem csupán az EUB hivatott, hanem akár ők is, nemzeti alapon.
FAZ A román elnök tavaly az év elején még azzal vádolta meg a magyar kisebbséget, hogy el akarja szakítani Erdélyt az országtól, ám pártja most az RMDSZ támogatására szorul, miután messze elmaradt a várakozásoktól a választásokon. Az viszont regionális autonómiát akar, ám arról a román politikai elit meg hallani sem bír. Kelemen Hunor, aki miniszterelnök-helyettes lett az új kormányban, ma is elfogadhatatlannak tartja Johannis kijelentését. Úgy fogalmaz, hogy hűvös a magyar közösség és az államfő viszonya, de azért ha kell, tárgyalnak egymással. A magyar párt vezetője azt az állítást is megalapozatlannak minősíti, hogy Orbán Viktor a magyarságon keresztül próbálná befolyásolni a román belpolitikát. Már elmúltak azok az idők, amikor Tőkés Lászlót támogatta, immár beállt a nagy népszerűségnek örvendő RMDSZ mögé. Ami a törekvéseiket illeti, első helyen azt említette, hogy a kisebbség használhassa anyanyelvét a hivatalokban. Éspedig főként a rendőrségen. Az önigazgatásról azt mondja, hogy a helyi kérdésekről helyben kell dönteni, ez a jog sokfelé létezik Európában. Az autonómia jelenleg kilátástalan, de lehetne köztes megoldást találni, alkotmánymódosítás nélkül, mert arra e pillanatban semmi esély. Ezzel együtt azért meg kellene érteni, hogy itt nem szeparatizmusról vagy elkülönülésről van szó. Ám még addig is hosszú utat kell megtenni. Megtehetné persze a párt, hogy az asztalra csap, ám azzal csupán a saját érdekérvényesítő képességét rontaná. Ezért kitart a kis lépések stratégiája mellett. Ideértve, hogy legyenek magyar nyelvű szakok az egyetemeken. Azon kívül a kormányzati részvétel jóvoltából tud segíteni a magyar nemzetiség életkörülményein. Bár ennek megvan az ára, hiszen az RMDSZ korábban kénytelen volt megszavazni a szociáldemokraták több kétes törvényjavaslatát is. Szóval igencsak keskeny az ösvény a gyakorlati megfontolások és a veszélyes kompromisszumok között.  
Süddeutsche Zeitung A szlovén kormányfő összekacsint Orbán Viktorral, amikor a tekintélyuralmi politika bevetéséről van szó, csakhogy a szlovénok ebből nem kérnek. Ahogy újra hatalomra került, Jansa összerúgta a patkót a sajtóval. Nem szeretne ugyanis veszíteni a választásokon, ezért mindent megtesz azért, hogy befolyásolja a közvéleményt és megfélemlítse a médiát. Ehhez bőven kaphat rossz tanácsot szomszédjától és mentorától, vagyis magyar kollégájától. Annak serény vazallusai egyébként is kirajzottak, hogy megtámogassák a szlovén vezetőt. Aki szívesen bocsátkozik nacionalista jelszavakba és azt kéri a magyar befektetőktől, hogy vásárolják be magukat és így alapjaiban változtassák meg a szlovén sajtópiacot.

Selejtes lett 15 millió Jassen vakcina

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.01. 06:43

Fotó: VINCENZO PINTO / AFP
Az Emergent Biosolutions munkatársai összecserélték a Johnson and Johnson vakcinájának gyártásakor az alapanyagokat.
Emberi hiba miatt nem felelt meg a minőségellenőrzésen a Johnson and Johnson (J&J) gyógyszeripari vállalata, a Janssen által kifejlesztett vakcina egyik amerikai szállítmánya - közölte a vállalat helyi idő szerint szerdán. Az AFP francia hírügynökség azt írja, hogy a J&J egyik beszállítója, az Emergent Biosolutions munkatársai összecserélték a vakcina gyártásakor az alapanyagokat, s ez 15 millió adag oltóanyagot érint. A hibát orvosolták és jelentették a hatóságoknak - közölte a gyógyszergyártó, hangsúlyozva, hogy teljesítették azt az ígéretüket, hogy március végéig 20 millió adag vakcinát szállítanak le az amerikai kormánynak. A The New York Times című amerikai lap megjegyzi, hogy J&J jelenleg hollandiai gyárából szállít oltóanyagot az Egyesült Államokba. A Janssen-féle vakcina egyetlen dózisból áll, és ezt engedélyezték harmadikként vészhelyzeti alkalmazásra az Egyesült Államokban. Az amerikai kormány egyelőre 100 millió adag megvásárlására kötött szerződést, de Joe Biden amerikai elnök közölte, hogy szeretné ezt a mennyiséget megduplázni.