Munkát! Kenyeret!

Öt-tíz éves távlatban a munkaviszonyok gyökeres átalakulása várható a becslések szerint, így az európai országokban a munkahelyek 30-60 százaléka megszűnik, a követelmények átalakulnak. Az átállás már számos országban el is kezdődött. A digitalizáció-, a mesterséges intelligencia-, a home office elterjedése a munkaügyi kultúra terén is állandó fejlesztést igényel: most különösen igaz, hogy aki kimarad, az lemarad. Magyarországon a legfontosabb kihívás, hogy a 700 ezer kisvállalat munkavállalója (családtagokkal több mint 2 millió ember!) hol és hogyan fog tudni dolgozni. A bizonytalanságot növeli, hogy ma még fel sem becsülhetők a koronavírus-járvány gazdasági hatásai.

A Fidesz-KDNP kormány foglalkoztatáspolitikai eszközei hatástalanok a gazdasági struktúra anomáliái, a korrupció és az instabil jogi környezet miatt. Hiába van számos, bár nehezen áttekinthető támogatási forma, ezek hatékonyságát megkérdőjelezi, hogy a támogatások főleg a Fideszhez közelálló szervezetekhez, illetve munkáltatókhoz jutnak, a gazdasági és szociális szempontok helyett a lojalitás a legfontosabb kritérium. A hatalom megtartása érdekében még azokat a támogatásokat is másra költik el, melyek sokak számára a túlélést biztosíthatnák a járvány alatt. Tetézi a bajt, hogy a közmunka 2010 után létrehozott rendszere csapdaként működik: minél tovább marad valaki közfoglalkoztatott, annál nehezebben szabadul belőle. Ráadásul a munkavégzésért nem jár minimálbér, a munkavédelmi feltételek rosszak, a kiszolgáltatottság nyomasztó.

A Szociális Demokráciáért Intézetben működő szakértői csoportban részletes programot dolgoztunk ki, amelyet a Magyar Szocialista Párt a demokrata választási szövetség rendelkezésére fog bocsájtani, hogy hatásos megoldásokat mutassunk be közösen. Ezek egy része a munkavállaló foglalkoztatásának terheit javasolja csökkenteni, illetve támogatni azt, hogy minél többen hasznos és megélhetést biztosító munkához jussanak. Javaslataink a dolgozók megélhetését, a vállalatok versenyképességét és a közérdek új egyensúlyát teremtik meg azzal, hogy a hátrányos helyzetű csoportok – szakképzetlenek, kistelepüléseken élők, fogyatékosok – esetében legyen lehetőség rövidebb-hosszabb idejű támogatott foglalkoztatásra. Mi a foglalkoztatási szempontból esetenként kevésbé gazdaságos vállalkozások támogatását is indokoltnak tartjuk, ha ez a munkahely megőrzését eredményezi, időt hagy a vállalkozás korszerűsítésére, a foglalkoztatottak versenyképes tudás megszerzését eredményező átképzésére.

A Magyar Szocialista Párt által javasolt foglalkoztatási támogatás új rendszere három komponensből áll:

• Támogatott foglalkoztatás, amihez bármelyik foglalkoztató hozzájuthat pályázati úton. Támogatásként a bérjárulék részbeni vagy teljes elengedése nyújtható, meghatározott idejű foglalkoztatási kötelezettség mellett. A maitól eltérően a pályázati rendszer átláthatóságát is biztosítani javasoljuk azzal, hogy a bírálat kritériumait előre meghirdetik, az eredményt és a bírálók névsorát nyilvánosságra hozzák, az elutasított pályázatoknál pedig indokolják az elutasítást.

• Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának segítése. Az állam mint munkáltató kötelezi magát foglalkoztatási kvóták alkalmazására, erre ösztönzi a magánvállalkozásokat is, és támogatja azokat a programokat, amelyek biztosítják a megváltozott munkaképességűek alkalmazását.

• Közmunka, amely csak állami közszolgáltatásra vehető igénybe, és támogatásként a foglalkoztatás teljes költségét biztosítja a költségvetés.

A bérterhek csökkentésére álláspontunk szerint differenciáltan, a leghátrányosabb rétegek (szakképzetlenek, pályakezdők, kisgyermekes anyák, ötven év felettiek) esetében van szükség. Olyan konstrukcióban, amiben a támogatás elég nagy a vállalatok érdeklődésének felkeltéséhez, de mérsékeli annak a kockázatát, hogy a szubvenció olyan célt támogat, ami e nélkül is megvalósulna. Ilyen lehet, ha először alacsony összegű támogatást nyújtunk, rövid időre (3 hónapra), majd nagyobb összegűt, hosszabb időre akkor, ha a vállalat határozott időre szóló munkaszerződést köt az első ütemben kipróbált munkavállalóval. Egy ilyen rendszer jól szolgálná azt, hogy a képzetlen munkanélküliek minél nagyobb számban forduljanak meg valódi munkahelyeken, és közülük kiemelkedhessenek a munkára, illetve az adott munkához szükséges képzésre leginkább alkalmasak. A hosszabb támogatásnak feltétele lenne a munkavállalónak a munka fejlettebb szinten történő elvégzéséhez szükséges képzésre irányítása és támogatása.

Azt javasoljuk, hogy a közmunka csak kizárólag állami közszolgáltatásra legyen végezhető, amelynek célja valós feladat elvégzése más módon elhelyezkedni nem képes munkanélküliekkel. Közszolgáltatás alatt nemcsak gátépítést, csatornatisztítást, takarítást értünk, hanem kórházakban szakképesítést nem igénylő feladatok ellátását (betegszállítás, ágyneműcsere, bevásárlás), a közoktatásban korrepetálást, gyermekkísérést, gyermekfelügyeletet, illetve bizonyos szociális feladatok ellátását (idős emberek otthonában takarítás, mosogatás, bevásárlás, azaz segítés a mindennapi feladatok ellátásában) is annak tekintjük. Azt tervezzük, hogy a közmunka nagyobb anyagi megbecsülést kapjon, és összekapcsolódjon a felnőttoktatással, a képzési és átképzési programokkal, a munkakeresést segítő szolgáltatásokkal. Az MSZP fontosnak tartja, hogy a közmunkát végzőkre ugyanazokat a munkajogi és munkavédelmi szabályokat alkalmazzák, mint a többi munkavállalóra, és fizetésük a minimálbér legyen.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk javasolt, három lábon álló, foglalkoztatást segítő megoldás több pénzbe kerül, mint a mai keveseknek és kevés esélyt adó megközelítés. Számításaink szerint ez a többlet 285 milliárd forint, aminek fedezetét az eddig folyósított gazdasági támogatások töredékéből lehet biztosítani. Legfeljebb nem kap egy multinacionális nagyvállalat 45 munkás alkalmazásáért 25 milliárd forint támogatást, vagy valamelyik ismerős 17 milliárd forintot egy kastély felújítására, hogy ott szállodát nyisson.