Előfizetés

9288 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, elhunyt 258 beteg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.01. 09:23

Fotó: Árvai Károly / AFP
Összesen 12 062 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1512-en vannak lélegeztetőgépen.
Egy nap alatt 9288 új fertőzöttet regisztráltak hazánkban, ezzel a járvány kezdete óta összesen 661 721 főre nőtt a beazonosított covid-esetek száma. Elhunyt 258 többségében idős, krónikus beteg, így az áldozatok száma 20 995 főre emelkedett - olvasható a kormányzati tájékoztatási oldalon. Eszerint a gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 410 565 fő, de az aktív fertőzöttek száma is már 230 161 főre emelkedett. Összesen 12 062 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1512-en vannak lélegeztetőgépen. Mint írták, folyamatosan zajlik az oltás, a beoltottak száma 2 065 948 fő, közülük 787 207 fő már a második oltását is megkapta. A brit vírusmutáns nagyon gyorsan terjed, jelentősen nő az aktív fertőzöttek és a kórházi betegek száma, ezért fontos, hogy a korlátozások továbbra is mindenki betartsa - hangsúlyozták.

A háziorvosok megkapták azoknak a betegeknek a névsorát, akik regisztráltak az oltásra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.01. 07:48

Fotó: MTVA - Szigetváry Zsolt
Szakmai útmutatót is kaptak az orvosok, hogy milyen rendszer szerint válasszák ki a legveszélyeztetettebb betegeket.
Megkapták a háziorvosok a praxisukhoz tartozó összes oltásra regisztrált páciens névsorát. Az ATV Híradójának a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke beszélt erről. Békássy Szabolcs elmondta: a háziorvosok kaptak egy szakmai útmutatót is, ami segíti őket abban, hogy a legveszélyeztetettebbeket válasszák ki a listáról, és őket részesítsék elsőként védelemben.  A szakember szerint:
„Erre nagyon nagy szükség van, hiszen alapvetően az oltási terv nem változott; továbbra is a legidősebb páciensek védelmének a biztosítása elsődleges prioritás”.

Békássy Szabolcs hozzátette: a szakmai útmutató tartalmaz olyan más csoportokat, akik az idős pácienseken túl elsőként immunizálhatók. Ilyen csoport a várandósok csoportja, és a fokozott kockázatot jelentő cukorbetegek csoportja.​ A Népszava is írt arról, hogy a hétvégén elindult a kismamák oltása, de az szinte azonnal káoszba is fulladt. Történt ugyanis, hogy szombat délutánig hivatalosan mintegy 100 fő számára történt időpontfoglalás a Semmelweis Egyetem oltópontjaira, ennek a létszámnak ugyanakkor a többszöröse jelent meg a helyszínen.

Egyetemisták a covid-fronton

Népszva-információ
Publikálás dátuma
2021.04.01. 07:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A koronavírus-járvány miatt kórházakba irányított egyetemisták közül sokan panaszolják, hogy nem volt szükség a munkájukra. Voltak viszont, akik sikerélményként élték meg a kivezénylést.
Az elmúlt napokban több olyan fiatallal beszélgettünk, akik orvosnak, ápolónak, gyógytornásznak, védőnőnek tanulnak, és valamelyik kórházba vagy klinikára irányították őket, hogy ott enyhítsék az egészségügyi intézmények dolgozóinak túlterheltségét. A megszólalók névtelenséget kértek, nem szerettek volna se maguknak, se az őket foglalkoztató kórház vagy klinika vezetőinek bonyodalmakat okozni, a céljuk csak annyi volt, hogy felhívják a figyelmet arra: lehetne a mostaninál okosabban gazdálkodni az odavezényelt egyetemisták energiájával és ambíciójával. Amiatt senki sem panaszkodott, hogy a kivezénylés hirtelen jött és kötelező volt és némiképp felborította a hallgatók tanulmányait. Az viszont kínos volt, ha az őket fogadó intézmények nem voltak rájuk felkészülve. - Télen, a vizsgák közötti hetekben már kétszer vállaltam önkéntes munkát a covid-fronton – kezdte egy ötödéves orvosanhallgató. - Mindkétszer tesztelnem kellett. A mintavétel gyorsan, szinte percek alatt megtanulható, szerettem is csinálni. Volt, hogy napi 10-11 órán át dolgoztam, bírtam, mert úgy éreztem, hogy segíteni tudok, hasznos vagyok. Március közepén kivezényeltek egy kórházba, ahol viszont csalódás volt a munka. Merthogy nem volt munka. Nem voltak ránk felkészülve. Egyik székről a másikra ültem, semmit se bíztak rám. Ezt hamar átláttam, és kértem, hadd segítsek. Néha megszánt egy ápoló, és elvitt magával tisztába tenni vagy megfordítani egy beteget. - Fölöslegesnek éreztem magamat – mondta egy ugyancsak orvosnak készülő lány. – Az első órában megtanítottak arra, hogyan kell beöltözni, mire kell vigyázni, nehogy elkapjuk a vírust, de ebben ki is merült az oktatásunk. Így azonban a betegek ellátásában se mertek számítani ránk. Azon az osztályon, ahol én voltam húsz beteget ápoltak, ők oxigénre szorultak, de lélegeztetőre nem volt szükségük. Én ebédet osztottam, teát vittem nekik, megigazítottam a párnájukat, közben egy-két szót váltottam velük. Ennyi volt. Az egyik orvostanhallgató az őt fogadó kórházban felvetette, hogy szívesen venne vért, mert az egyetemi gyakorlaton már vett háromszor, és úgy gondolta, egy-két nap alatt beletanulhatna ebbe a munkába. De nem volt erre szükség. Felajánlotta, hogy megtanul katétert betenni vagy kivenni, infúziót adni, de arra se volt szükség. Ő így folytatta: "Az ápolók tényleg a végletekig le vannak hajtva, nincs arra idejük és erejük, hogy betanítsanak minket. Ezeknek a munkáknak a betanítása legalább 2-3 nap, és addig is oda kell figyelni ránk, mi meg az ötödik napon elmentünk, mert 40 órára voltunk kivezényelve. Így nincs értelme. Annak lenne, ha 2-3 esteleg 4 hétig tartana a kivezénylés, akkor a belénk fektetett munka megtérülne, hisz a második héttől már valamennyire önállóan tudnánk dolgozni". A fiatalok elmondása alapján akadt olyan klinika, ahol nagy odafigyelés mellett mélyvízbe dobták az egyetemistákat. Igaz, ők 3 hétre érkeztek, s náluk az első napok az ápolói fogások betanulásával teltek. Egyikük így beszélt az ottani munkáról: "Nekem az ambulancián kellett számítógépbe bevinni az orvosok által diktált adatokat. A hallgatótársaim közül voltak, akik az intenzíven és a sebészeten ápolói feladatot láttak el, ők fürdették a betegeket, ágyaztak, vért vettek, vércukrot mértek, éjszakai ügyeletben voltak." A hallgatók érzelmileg megéltek néhány nagy drámát. Az általunk kérdezettek közül „halottja” senkinek sem volt, olyan esetről viszont beszélt az egyik egészségügyi főiskolás, hogy valakit a covid-osztályról, ahol ő szolgált – az állapota romlása miatt átvittek – az intenzívre, ahol aztán lélegeztetőre került. Ez rendkívül megrázó volt a mesélő számára, mert tudta, hogy a beteg kritikus állapotba került. De voltak reményt keltő drámák is. Az a diák, aki főképp ebédet osztott a betegeknek, így beszélt: "Nálunk, a covid-osztályról egy hét alatt hazamehetett öt beteg. Jó volt hallani, amikor ők elújságolták a telefonon a családjuknak, hogy hamarosan mennek haza, és látni, ahogy mosolyogva elköszöntek."

A járvány után nőhet a hajléktalanok száma

Sikerült elkerülni a katasztrófát, ugyanakkor súlyosan megviselte a hajléktalanokat a koronavírus-járvány – összegezte szerdán a Menhely Alapítvány a hajléktalanellátásban dolgozó szervezetek éves felmérését, az úgynevezett Február Harmadika Kutatást. A munkacsoport idén február első hetében összesen 6753 ellátottat kérdezett meg az országban, ennek időpontja egybeesett a hajléktalanszállókon megindult oltásokkal. Bár a felmérésből sokat megtudhatunk, ahhoz a kormány tájékoztatására lenne szükség – ilyen pedig ritkaságszámba megy –, hogy hány hajléktalan hunyt el koronavírus-fertőzés következtében. Egyetlen alkalommal Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kapott tájékoztatást március 5-én, hogy 32 járvány miatt elhunyt hajléktalant tartanak nyilván. A kutatás szerint 10 százalékuknál igazolódott a fertőzés, illetve 4 százalékuk kórházba is került.

Nem tudom elképzelni, hogy a kormány most szétverjen egy jól felszerelt, berendezett kórházat, de meg kell várni a döntést – mondta Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke sajtókérdésre reagálva a költözésre ítélt Szabolcs utcai hajléktalankórházról. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. „egészségügyi intézményeket” akar oda költöztetni. Szerdán Mager Andrea miniszter közleményében tudatta, június 30-ig a Szabolcs utcai ingatlanban maradhat a fővárosi hajléktalankórház „a kialakult helyzetre” tekintettel. Karácsony Gergely főpolgármester úgy reagált, hogy amíg járvány van, illetve a kormány nem ajánl fel másik bérelhető épületet, „a kórház nem megy sehova”.