A felkészítést a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete tartotta. A négy és fél órás intenzív tréningen tizennyolc résztvevő ismerhette meg szakemberektől az ellátás alapjait. A létszám korlátozott volt, figyelembe véve a járványügyi előírásokat. Az érdeklődők között volt ügyész, fogorvos, katona, szállítmányozó szakember, egyetemi hallgató és informatikus is. Mind egy céllal érkeztek: embertársaikon segíteni egy különösen nehéz helyzetben.
A tréning különböző blokkokból állt. Az önkéntesek először Dr. Szijjártó Lászlótól ismerhették meg a COVID-19 tüneteit, illetve interaktív gyakorlatokon át, különböző helyzet-szituációkon keresztül azt, hogyan kell kommunikálni a betegekkel, valamint az egészségügyi személyzettel. Az oxigénkezelés eszközeit, az oxigénmaszkok, orrkanülök, oxigénpalackok működését és típusait Dr. Csizmadia József prezentálta. Ugyanakkor egymáson kipróbálhatták többek között a szaturációmérő, vérnyomásmérő és hőmérő alkalmazását, illetve a legalapvetőbb ápolási feladatokat is. Utóbbit Dr. Sragner Angéla és Dr. Kovács Beáta segítette. A képzés egy közös, mentális felkészítéssel zárult.
Ugyan a kamara azt nem tudja garantálni, hogy a jelentkezők a kórházakba is el fognak jutni, azonban a képzésen megismert tevékenységek közvetlenül kapcsolódnak egy esetleges, önkéntesre bízható pozícióhoz. Az ötletgazda, Dr. Szijjártó László területi MOK-elnök szerint az itt megszerzett tudással – és természetesen későbbiekben a kórházspecifikus betanítással – a COVID-segítők helyt tudnának állni a betegfelvételnél, a betegkísérésben, vagy akár tudnak segíteni a vörös zónában is olyan egyszerűbb feladatokban, mint például figyelni arra, hogy a betegek oxigénmaszkja nem csúszott-e le, vagy mennyi időre elegendő oxigén van egy-egy fertőzött tartályában. Szijjártó szerint azonban a legfontosabb dolog a betegek itatása lenne.
Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a magyar egészségügy hierarchikus felépítésű, amelyben az önkéntesek csak azt csinálhatják, ami rájuk van bízva, és minden olyan dolgot, amely meghaladja a kompetenciájukat, jelezniük kell az ápolóknak. Az önkéntes-programról a kamara előrehaladott tárgyalásokat folytat az Országos Kórházi Főigazgatósággal is.
A MOK területi elnöke ugyanakkor bízik abban is, hogy a segítők nem csak a kórházakban, hanem oltópontokon, vagy háziorvosoknak is tudnának segíteni. Akár az adminisztrációban, akár a váróteremben betartatni a betegek közötti biztonságos távolságot, vagy figyelmeztetni az oltakozókat a helyes maszkhasználatra, hogy ezzel együtt is minimalizálják a fertőzés esélyét a vakcinálás előtt.
A képzés végén hangsúlyozta, hogy a MOK a kórházi dolgozókon kívül a SPARTACUS program résztvevőinek is felajánl konzultációt egy mentálhigiénés szakemberrel, segítve a résztvevőket abban, hogy a látottakat maguk mögött tudják hagyni, és a civil életükre is tudjanak koncentrálni. A képzések a tervek szerint újabb turnusokkal hamarosan folytatódnak. Ha COVID-segítő képzésre szeretne jelentkezni, önéletrajzzal és motivációs levéllel az alábbi e-mail címen teheti ezt meg: [email protected]
