járvány;koronavírus;újranyitás;

2021-04-07 06:00:00

Rányitnak a járványcsúcsra

Politikai és gazdasági okok nem pedig a járványügyi helyzet indokolja a gyors újraindítást - mondták lapunknak szakértők.

Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán rövid videóban maga jelentette be kedd délután: megvan a korábbi kormányrendeletben az újraindítási küszöbként megjelölt 2,5 millió beadott oltás. Így pedig – tette hozzá – szerdától nyithatnak az üzletek, újraindulhatnak a szolgáltatások.

Ezt a döntést nemcsak a független, hanem még a kormányzathoz közeli járványügyi szakemberek is kockázatosnak ítélik. A lapunk által megkérdezett járványügyi szakértők egyöntetűen úgy vélték: bár a harmadik hullám a húsvéti ünnepek alatt tetőzhetett, ez még nem alapozta meg a lazítást. Számukra nyilvánvaló, hogy itt nem járványszakmai, hanem politikai és gazdasági döntést hoztak az operatív törzsben. „Ha el is értük a csúcsot még hetekig nagyon sok lesz a megbetegedés és a halottak száma” – fogalmazott egyikük, és hozzátette azt is, hogy a harmadik hullám lecsengése alatt közel ugyanannyian fognak megfertőződni mint a felfutás szakaszában.

Azt egyik szakember sem értette, hogy miért éppen 2,5 millió beoltotthoz kötötte a kormány a lazítást. Egyikük megjegyezte: ekkora átoltottság és fertőzöttség mellett radikálisan mérséklődhetett a vírusra fogékony emberek száma, de a mostani nyitás így is hosszan elnyújthatja a járvány lecsengését, igaz, már nem tud elindítani egy újabb, negyedik hullámot, ha csak nem jön egy újabb vírusmutáció. Arra a felvetésre, hogy az oltottak nagy többsége, mintegy 1,5 millió ember, csak egy adag vakcinát kapott, és kérdéses, ez elég-e a védelméhez, úgy felelt: az első oltás csak akkor ér valamit, ha mindenki tartja a fizikai távolságot, hordja a maszkot és mossa a kezét.

Egy másik, kormányzathoz közeli szakember a brit nyitási stratégiát említette példának. A szigetország csak a járvány leszállóágában kezdte meg az óvatos lazítást, „mi pedig még csak most platózunk” – mondta. Így nagy kérdés, hogy ezek az új nyitási szabályok mennyiben növelik a járvány kockázatát.

Falus Ferenc egykori tiszti főorvos szerint a kijárási tilalom kezdetének két órával való meghosszabbítása növeli ezt a rizikót. A nyolc óra arra ugyanis jó volt, hogy az emberek munka után ne menjenek vendégségbe, ne hívjanak otthonaikba barátokat. Az eddigiekben legfontosabb "maradj otthon!"-szabály lazul föl. Miközben a járvány továbbra sincs kontroll alatt: a pozitív tesztek aránya ugyanis még mindig hétszer-nyolcszor több, mint a megengedhető. Emellett továbbra sincs kontaktkutatás, így nem is tudják időben elkülöníteni a potenciálisan fertőzőket.

Ócsai Lajos, az ÁNTSZ egykori járványügyi főosztály vezetője szerint nem rossz intézkedés az üzletek látogatottságának négyzetméter alapú szabálya, ha azt valóban be tudják tartatni. Ám az egészen biztos, hogy az április 19-re jelzett iskolanyitáskor sem a pedagógusok, sem a gyerekek nem lesznek védettek – így ott a fertőzési lánc megállítása hiú ábránd – mondta. A gyerekek oltása nélkül nincs nyájimmunítás. Példaként Izraelt említette, ahol már a 12 éveseket is oltják.

Rusvai Miklós virológus kedden az ATV-nek is még úgy fogalmazott: bár már túl vagyunk a nehezén, a harmadik hullám csúcsán, még mindig nem lehet fellélegezni. Hozzátette: kockázatos a kormány nyitási terve, mely szerint 2,5 millió beoltott után megkezdődhet a nyitás. Szerinte a brit mutáns miatt a korábban becsültnél nagyobb, 80 százalék feletti átimmunizáltságra van szükség a közösségi védelemhez.

Más európai vezetők óvatosabbak Orbánnál

Elővigyázatosság Magyarországgal ellentétben az Európai Unió nagy részében továbbra sincs napirenden a korlátozások enyhítése, pedig – az oltásokat leszámítva – szinte az összes tagállamban kedvezőbbnek látszik a járványhelyzet. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) összesítése alapján egyedül Észtországban tekinthető bizonyos szempontból súlyosabbnak a helyzet: a balti államban 100 ezer főre vetítve 1364 fertőzést regisztráltak az elmúlt két hétben, míg hazánkban 1197-et. A halálesetek tekintetében az észtek állnak kevésbé rosszul: ott 100 ezer lakosra vetítve 14 nap alatt 11 áldozatot vettek nyilvántartásba, míg a magyarok 31,5-öt.

Azokban az országokban, ahol húsvét után lazítanak, általában kedvezőbbek a járványmutatók. Portugáliában például lakosságarányosan huszadannyi volt a fertőzések és halálesetek száma, mint Magyarországon. Dániában 100 ezer főre vetítve mindössze 0,4 volt az áldozatok száma – ez a magyar adat 1,2 százaléka –, a koppenhágai kormány mégis óvatosabban nyit. Egyes közösségi terek csupán a beoltottak, a betegségen nemrég átesettek és a friss negatív teszttel rendelkezők számára nyitnak meg. Hasonló elővigyázatosság jellemzi a legnyugatibb német szövetségi tartományban, a Saar-vidéken elrendelt könnyítéseket: az éttermek teraszaira, a mozikba, a színházakba például csak azokat engedik be, akik a megelőző 24 órában készült negatív gyorsteszttel rendelkeznek. Az athéni kormány is körültekintően járt el: a kisebb – nem létfontosságú – görög üzletek úgy nyithattak ki a héten, hogy 25 négyzetméterre mindössze egy vásárló juthat, a vevők pedig kizárólag előzetesen lefoglalt időpontban léphetnek be. Az óvintézkedéseket különösen szükségessé teszi az, hogy Görögországban felfutóban van a járvány, a lazítást gazdasági megfontolások vezérelték.

A döntéshozók az Egyesült Királyságban sem sietik el az újranyitást, jóllehet, az ECDC adatai alapján lakosságarányosan Magyarországhoz képest nagyjából tizedannyi megbetegedést, és huszadannyi halálesetet regisztráltak az előző két hétben, a védőoltás első dózisát pedig már a felnőtt lakosság 60 százaléka megkapta. Mindezek ellenére is várhatóan csak a jövő hétfőn nyithatnak újra a nem létfontosságú boltok, Skóciában pedig a tervek szerint két héttel később kerülhet sor erre.

A magyar kormány által járványlabornak tekintett Ausztriában nemhogy enyhítenének, a magas fertőzöttségű keleti tartományokban – Bécsben, Burgenlandban és Felső-Ausztriában – az eredetileg húsvétra kihirdetett, majd április 11-ig meghosszabbított szigorítások legalább április 18-ig érvényben maradnak. Pedig a járványügyi adatok kedvezőbbek mint Magyarországon: lakosságarányosan kevesebb mint feleannyi a fertőzött és nagyjából nyolcadannyi az elhunyt 14 nap alatt. Sebastian Kurz osztrák kancellár azt mondta, hogy legkorábban május elején lehet országos nyitásra számítani, feltéve, hogy az oltási kampány megfelelő ütemben halad. A lakossági immunizációját felgyorsíthatja az orosz Szputynik V vakcina beszerzése. Kurz reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig befejezik a 65 év felettiek oltását, és ez jelentős mértékben tehermentesítheti az egészségügyi rendszert.