Előfizetés

Lobbibotrányba keveredett David Cameron és elbújt szégyenében

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.04.08. 09:30

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Az egykori brit miniszterelnök egy olyan pénzügyi cég érdekében lobbizott, amelynek tulajdonosával már kormányfőként is gyanúsan szoros viszonyt ápolt. A botrány kirobbanása óta a politikus nem válaszol a sajtó megkeresésekre.
Másfél héttel ezelőtt robbantotta be a köztudatba David Cameron egykori brit kormányfő és a márciusban csődbe jutott Greensill pénzügyi cég között kínosan szoros összefonódásról szóló történetet a konzervatív The Sunday Times. A botrány azóta csak kiterebélyesedett, és bőven meghaladja a szigetországban kritikusnak tekintett három napot, mely elteltével erkölcsileg besározódott közszereplők azelőtt bedobták a törülközőt. A Konzervatív Párt egykori vezetőjének már alaposan meg kellene fontolnia a jövőjét, ha a hatalom közelében lenne. Az Oxfordhoz közeli kúriájába visszavonult Cameronnak az a szerencséje, hogy már nincs semmilyen politikai tisztsége, amiről lemondhatna – habár az államtól még mindig jár neki évi 115 ezer fontos (48,2 millió forint) apanázs a közfeladatok ellátására. A 2010–2015 közötti miniszterelnöki ciklusától kezdve egészen mostanáig „jó fiúként” számon tartott Cameron tizenegy kormányzati hivatalhoz biztosított bejárást Lex Greensill ausztrál üzletembernek, aki viszonzásul később tanácsadóként is alkalmazta őt. A kapcsolat kölcsönösen előnyösnek bizonyult mindkettőjük számára. A The Sunday Times tényfeltáró cikkéből kiderült, hogy 2012-ben Cameron kormányfőként jóváhagyta, hogy a Greensill nevét viselő pénzügyi vállalatnak szerepe legyen egy több milliárd fontos hitelezési rendszerben, annak dacára, hogy az erről szóló tervet az eredeti hivatalos jelentés ellenjavallotta. A szisztéma lényege az volt, hogy a bank bizonyos díjazás ellenében gyorsan átutalta a gyógyszertáraknak a receptek állami egészségbiztosító által fedezett részét, majd közvetlenül az államkincstár folyósította a Greensill Capitalnak a teljes összeget. Maga a gyógyszertári biznisz nem hozott hatalmas profitot az Északnyugat-Anglia festői részén, Cheshire-ben élő befektetőnek, sokkal fontosabb volt az ezen keresztül megszerzett kormányzati kapcsolatrendszer, amelyet még szorosabbra fűzött Cameron ­2018-as szerződtetésével. Kevesen tehették volna azt meg, hogy amikor a Greensill Capital kölcsönökre szorult, illetve próbált bejutni a koronavírus-válság miatt létrejött támogatásfolyósítási rendszerekbe, akkor SMS-ekkel ostromolják meg Rishi Sunak pénzügyminisztert és más potentátokat. David Cameron ezt megtette, miközben közvetlen anyagi hasznot is remélhetett a lobbizásért: a neki biztosított részvényopcióknak köszönhetően 60 millió dollár nyereséget húzhatott volna, ha a cég kijut a tőzsdére. A pénzügyminisztérium azonban visszautasították kéréseit, így a Greensill Capital összeomlott, maga alá teremtve Cameron anyagi reményeit is. Pénzügyi és társadalmi szempontból sokkal nagyobb bajt jelentenek a pénzügyi cég bonyolult szerkezetéből következő várhatóan súlyos veszteségek. A bukásnak leginkább kitett vállalat az indiai születésű acélmágnás, Sanjeev Gupta tulajdonában lévő GFG Alliance, amely a hozzá tartozó Liberty Steelen, a harmadik legnagyobb brit acélipari üzemen keresztül 5000 dolgozót foglalkoztat az Egyesült Királyságban. Boris John­son kormánya visszautasította Gupta elsősegély-kérelmét, mely egy alumínium- és egy megújuló energia vállalkozás megmentéséhez is hozzájárult volna, attól tartva, hogy a tőkeinjekciója nem maradna a szigetországban. A tanácsadó lobbisták brit felügyelete hivatalosan ugyan tisztázta Cameront a lobbiszabályok megsértésének gyanúja alól, tekintélyén azonban súlyos csorba esett. Nem segít, hogy a politikus egyetlen brit lap, még az olyan feddhetetlen orgánum, mint a Financial Times érdeklődésére sem hajlandó reagálni. Pedig a The Times napilap hétfői számában ­James Kirkup, a tisztességes piaci viszonyokért és a közszolgáltatások nyitottságáért síkra szálló Social Market Foundation agy­tröszt igazgatója számos kérdésre vár választ az exkormányfőtől. „Hány millió oka lehetett, hogy volt kollégáinál adófizetői pénzekért lobbizzon, megakadályozandó a Greensill csődjét? Hány ezer módot talált Lex Greensill, hogy megköszönje a Whitehall szívében kapott, a köztisztviselők között riadalmat okozó íróasztalát?” A konzervatív lap publicisztikája kimondja, hogy „ez a botrány fontos, mert sokat mond a politikáról és a közéleti normákról, melyek süllyedőben vannak. A botrány nyomán az emberek joggal gondolják, hogy más szabályok vonatkoznak a politikusokra és mások az egyszerű emberekre. Ha Cameron lehet is szégyentelen, a politika nem lehet az” – vélekedett Kirkup.

Kijevnek nincs B-terve

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.04.08. 09:00

Fotó: STR / AFP
A háború lezárását és életszínvonal emelkedést ígért megválasztásakor Volodimir Zelenszkij. A járvány átírta a forgatókönyvet, a volt színész elnök nem találja a kiutat a sokszoros káoszból.
A kelet-ukrajnai válságövezetbe látogat Volodimir Zelenszkij államfő csütörtökön vagy pénteken, közölte az elnöki hivatal névtelen forrásaira hivatkozva a korrespondent.net. Bár hivatalosan nem erősítették meg a vizit tényét, az ukrajnai sajtó tényként közli, hiszen, amint a Népszava is beszámolt róla, az utóbbi napokban komoly csapatösszevonást hajtott végre az orosz hadsereg az ukrán határ közelében. Az orosz haderő mozgása a NATO-t, az Egyesült Államokat és az Európai Uniót is aggasztja, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden telefonon egyeztetett a kérdésben és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus súlyosbodása kapcsán az ukrán elnökkel. A Nép Szolgájaként népszerűvé vált Volodimir Zelenszkij ex-színész 2019 májusában azzal az ígérettel kezdte meg államfői mandátumát, hogy véget vet a háborúnak és a gazdasági fejlődés útjára állítja az országot. Ám már a koronavírus-járvány előtti hónapokban is egyre nyilvánvalóbban látszott, hogy a politikai tapasztalat nélküli elnök és új, zömében ugyancsak tapasztalatlan politikusokból álló pártja sem tud megbirkózni a feladattal. Több kormányválság után zúdult az országra a pandémia, az új hatalom pedig egyre inkább a Porosenko éra eszközeire korlátozódott minden viszonylatban. A befagyott donbászi konfliktus márciustól időnként újra fellángol és Moszkva mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov ugyan leszögezte, hogy senkit, - beleértve Ukrajnát is- sem fenyegetnek az orosz belső haderőmozgások, de hangsúlyozta azt is, hogy a Kreml álláspontja szerint Kijev provokálja a Donyec-medence orosz állampolgárságot is elnyert lakóit. Leszögezte: “az orosz állampolgárok biztonsága és sorsa prioritást jelent az orosz állam és Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin számára”. Vagyis, jogosan aggódik Zelenszkij és a NATO is. Csakhogy a kijevi kormányzat továbbra sem találja a Kreml semlegesítésének kulcsát. Az egyetlen terv, amit e téren a napokban nyilvánosságra került az, hogy a járvány után a diplomáciai rendezésnek új helyszínt keresnek. A kijevi kormány számára elfogadhatatlanná vált a fehérorosz főváros, Minszk, mivel az Alekszandr Lukasenko által vezetett Belarusz „az utóbbi időben Oroszország befolyása alatt van”. A koronavírus sem kíméli Ukrajnát. A szerdai számok az egészségügyi minisztérium húsvéti vészjósló előrejelzését igazolják. Makszim Sztepanov tárcavezető hétfőn közölte: a következő két hétben eddig nem látott méreteket ölthet az országban a koronavírus-járvány, az egészségügyi ellátórendszer pedig teljesítőképessége határán működik. Szerdán gyászos rekord született, 481 ember vesztette életét a koronavírus miatt. Ezzel összesen 35 498-re emelkedett a járvány áldozatainak száma a 44 milliós országban. Emellett 15 415 új fertőzést regisztráltak, közülük 636 gyerek és 437 orvostanhallgató. Az oltás viszont későn, február 24-én kezdődött és igen akadozva halad, húsvétig még csak 231 ezer embert oltottak be, szerdai jelentések szerint 8 megyében teljesen kifogyott a vakcina. Márciusban viszont több oltóanyagot azért kellett kidobni, mert megromlottak az oltási kampány lassúsága miatt. Ukrajna komoly vakcinahiánnyal küszködik, és nemcsak a szegényebb országoknak szóló COVAX-program lassúsága miatt. Nagymértékben hozzájárult az is, hogy a kijevi parlament törvényben tiltotta meg az orosz vakcina beszerzését, a sokkal drágább kínai vakcina beszerzése körül pedig korrupciós botrány robbant ki. Az orosz vakcinát kizáró indítványt a volt államfő, Petro Porosenko képviselőcsoportja nyújtotta be azzal az indoklással, hogy nem származhat az "agresszorként elismert államból".

Folyamatosan nőnek Söder esélyei a kancellár-jelöltségre

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.08. 08:30

Fotó: PETER KNEFFEL / AFP
Az utóbbi bő egy hónapban rossz hírek sora érte Armon Laschetet, a kormányzó német kereszténydemokraták januárban megválasztott elnökét.
A vele elégedetlenek aránya az Infratest dimap felmérése szerint 12 százalékkal emelkedett az előző felmérés óta, s Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke számára az sem lehet igazi szépségflastrom, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még nála is rosszabbul teljesített a honfitársak szemében, hiszen a vele elégedetlenek aránya 19 százalékkal nőtt. Ugyanezen felmérés szerint míg Angela Merkellel a megkérdezettek 58 százaléka elégedett – ez is hat százalékos csökkenés – Laschettel mindössze 26 százalék. A kancellár mögött Markus Söder bajor miniszterelnök áll 54 százalékkal. Ezeket a felméréseket az CDU-nál is egyre nagyobb aggodalommal szemlélik. Elvben pünkösdig kellene eldönteni, ki induljon kancellárjelöltként az uniópártok részéről, de egyre több jel vall arra: Laschet nem lenne jó választás, annyira bizalmatlanok vele szemben a németek, hogy innen reménytelen lesz visszajönnie a szeptemberi választásig, így nem lesz képes kivezetni az uniópártokat a jelenlegi válságból. Visszatetszést keltett az is, hogy most hirtelenjében néhány napos zárlatra tett javaslatot, éppen ő, aki mindig a nyitás mellett érvelt, és sokan azon javaslata felett sem tudnak napirendre térni, miszerint a kancellár személyesen egyeztessen a tartományi vezetőkkel a járvány miatti további lépésekről és ne digitális formában. Többek szerint rendkívül veszélyes lenne egy ilyen lépés. A CDU-ban is egyre többen vélik úgy, hogy Laschetnak le kellene mondania a kancellárjelöltségről Markus Söder, a CSU elnöke javára. Baden-Württemberg tartomány hét parlamenti képviselője nyílt levélben javasolta ezt a megoldást. Ahogy levelükben fogalmaztak, a személyes ambíciókat háttérbe kell szorítani egy olyan helyzetben, amikor „nyilvánvaló, hogy egy másik politikus elfogadottsága nagyobb a társadalomban”. Akadnak olyan vélemények, amelyek szerint a Bundestag CDU/CSU képviselőcsoportjának kellene eldöntenie azt, ki legyen a kancellárjelölt. Közéjük tartozik Alexander Dobrindt, a Keresztényszociális Unió képviselőcsoportjának vezetője. Laschet mindenesetre egy keddi interjúban úgy fogalmazott, a jelölt kiválasztásánál az lesz a döntő szempont, kinek van a legnagyobb esélye arra, hogy „egész Németországban győzedelmeskedjen”. Söder láthatóan körültekintőbb Laschetnál. Komoly gesztust tett a kancellárnak a napokban azzal, hogy kijelentette: Angela Merkelt is be kell vonni a kancellár kijelölésének folyamatába.