tünetek;poszttraumás tünetek;COVID-19;

2021-04-09 08:30:00

Túl a koronavíruson - Lopakodó szövődmények

Régóta ismert, hogy a betegségből felépültek közül sokan szenvedhetnek hónapokig, vagy úgy tűnik, maradandóan is többféle tünettől. A legújabb részkutatási eredmény szerint gyakoriak a mentális panaszok.

Oxfordi tudósok által vizsgált 236 379 beteg egy harmadánál a kór diagnosztizálása után hat hónappal idegrendszeri tünetek jelentkeztek. A Covid-19-el kezeltek 17 százalékánál szorongás, 14 százalékánál hangulati változások voltak észlelhetők - olvasható a Lancet orvosi szaklapban megjelent tanulmányban. A kórházba kerültek esetében komolyabb tünetekkel kell számolni, de azoknál is tapasztalhatók utóhatások, akik otthon vészelték át a betegséget. „Az idegrendszeri utóhatások aránya a betegség lefolyásának súlyosságához mérten progresszíven emelkedett. A hospitalizált betegek 39 százalékánál jelentkeztek tünetek” – mondta Maxime Taquet, a tanulmány egyik társszerzője. Az eredmények azt mutatták, hogy az agyi és pszichiátriai rendellenességek sokkal gyakoribbak, mint az influenza vagy más légzőszervi betegségek után, még akkor is, ha a páciensek más kockázati tényezőknek is ki voltak téve.

A tudósok felmérésüket az USA-ban megbetegedettek elektronikus adatainak átvizsgálásával végezték. Kiderült, 44 százalékkal nagyobb az esélyét találták annak, hogy valaki idegrendszeri utóhatásokkal rendelkezett Covid-19 után, mint influenza esetében. 50 betegből egy szenvedett iszkémiától, vagyis attól, hogy egy vérrög az agyi ereikben elzárta az oxigén útját. Azonban nem minden agyi problémát növel a Covid-19, így nincs hatással a Parkinson-kórra és a Guillain-Barré-szindrómára (a perifériás idegek és ideggyökök ritka, autoimmun gyulladása, aminek következtében mind az érző funkciók, mind a váz- és simaizmok működése is károsodik). Pedig ezeket gyakran kötik vírusos fertőzésekhez. „A pszichológiai következmények sokkal enyhébbek, mint a súlyos idegrendszeri szövődmények. Utóbbiak a súlyos betegségen átesetteknél tapasztalhatók” - Masud Husain, egy másik társszerző szerint.

Paul Harrison, az Oxfordi Egyetem pszichiátria professzora, a kutatás vezetője szerint tanulmányuk hiányossága, hogy nem tudományos, hanem „rutin egészségügyi adatokon” alapszik, ami azt jelenti, nincsenek átvizsgálva, nincsenek feltüntetve a diagnózisok, így azok lehetnek pontatlanok is. Problémát jelenthet az is, hogy a betegek azért kerültek a vizsgálatok fókuszába, mert megkapták a Covid-19-et, ez más légzőszervi problémák után nem feltétlenül van így, ami ronthatja az arányok pontosságát. 

Az Amerikai Orvosi Társaság Lapja is arról számolt be márciusban, hogy a kórházba került Covid-19-betegek körülbelül fele olyan betegség tüneteit mutatta a felépülés után, amilyennel nem rendelkezett megbetegedése előtt. Université Paris-Saclay orvoskutatói pedig négy hónappal a felépülésük után kerestek meg telefonon 478 betegeket, akik légzőszervi, gondolkodási és működési rendellenességekről számoltak be. A megkérdezettek 51 százaléka mondta azt, hogy legalább egy olyan tünete van, ami a betegség előtt nem létezett, például kimerültség, agyműködési problémák, ziláló légzés.