Előfizetés

Babos Tímea elkapta a koronavírust

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.08. 21:07

Fotó: Népszava
A magyar teniszezőnek tíz napig karanténban, a hotelszobájában kell maradnia.
Babos Tímea elkapta a koronavírust, így nem folytathatja szereplését a Charlestonban zajló, 565 ezer dollár (175 millió forint) összdíjazású salakpályás női tenisztornán. A magyar éljátékos a Facebook-oldalán csütörtökön azt írta, hogy két tesztje is pozitív lett. „Múlt héten Miamiban, buborékban versenyeztem (ez azt jelenti, hogy végig csak a hotelben és a pályán voltam a többi sportolóval, maszkban, stb...), ahol három negatív COVID-19 tesztem volt. Onnan átrepültem ide Charlestonba csütörtökön és ismét egy negatív tesztet produkáltam. Azóta is folyamatosan buborékban vagyok, sehol nem voltam, betartottam minden óvintézkedést. Mindezek ellenére a tegnapi koronavírustesztem pozitív lett. Azóta volt egy második tesztem, ami szintén ezt mutatta... Nem értem hogyan, mikor és miért történt, de ez most már nem is lényeges” – írta a soproni teniszező. Babos elárulta, hogy szinte semmilyen tünete nincs, kicsit fáj a feje és a torka, illetve egy napig fáradékonynak érezte az izmait. Most tíz napra karanténba került, nem hagyhatja el a hotelszobáját. A magyar játékos egyesben az első fordulóban búcsúzott Charlestonban, párosban pedig az orosz Veronika Kugyermetovával a negyeddöntőre készült, amikor pozitív lett a tesztje. 

Egy héttel később kezdődik a Roland Garros

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.08. 10:45

Fotó: ANNE-CHRISTINE POUJOULAT / AFP
Azt remélik a szervezők, így több nézőt engedhetnek be a francia nyílt teniszbajnokságra.
Az eredetileg tervezettnél egy héttel később, május 30-án rajtol a francia nyílt teniszbajnokság, a Roland Garros. A szervezők csütörtökön jelentették be a május 23-i kezdés csúsztatását, annak reményében, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett védelmi intézkedések az országban addigra enyhülnek, így pedig nagyobb számú nézősereget engedhetnek majd be a viadalra. A verseny selejtezőit május 24. és 28. között rendezik meg. A tavalyi tornát négy hónappal kellett elhalasztani a járvány miatt, és csak szeptember 28-án kezdődhettek meg a főtábla küzdelmei. 

Napi 21 millió forintot kapott tavaly a felcsúti futball

Vincze Attila
Publikálás dátuma
2021.04.08. 07:40

Fotó: Népszava / Népszava
A labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki szereplése nem a közpénz milliárdokból működő magyar akadémiák sikere, amin változtatni kell dr. Steinmetz Ádám szerint.
„A Fidesz-kormány az elmúlt tíz évben több százmilliárd forint közpénzt biztosított a futballisták képzésére. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy soha ilyen kevés fiatal magyar labdarúgó nem játszott az első osztályban, mint napjainkban. Érdemes megvizsgálni azt is, hogy az Európa-bajnokságra kijutott válogatott tagjai közül hány játékost köszönhetünk a milliárdokból részesülő utánpótlásnevelő-műhelyeknek” – mondta a Parlamentben dr. Steinmetz Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője. Az olimpiai bajnok vízilabdázó a Népszava kérdésére kijelentette, nem tartja magát futballban jártas szakembernek, ám sportbéli kötődése megkérdőjelezhetetlen, ahogy az is „van némi tapasztalatom az élsport terén”. Leszögezte, az Európa-bajnoki szereplés kivívása egyértelmű siker, ám a képet árnyalja, hogy ez nem a társasági adóból finanszírozott utánpótlásműhelyeknek tudható be. „A szerb egyesületek több játékost adnak a jelenlegi válogatottnak, mint a Ferencváros, az Újpest, a Felcsút és a Kisvárda összesen” – összegezte a helyzetet. Elmondta, hálás lehet az ország labdarúgást kedvelő része az Eb-szereplésért a térségben lévő országoknak. „Nikolicsot és Könyvest teljesen, Holendert részben Szerbiának köszönhetjük. Nego francia, Orbán német. Rajtuk kívül Szalai Attila, Szalai Ádám, Kecskés Ákos és Szoboszlai Dominik sem a magyar utánpótlás-rendszer hatékonyságát, hanem a külföldiekét dicséri” – fogalmazott Steinmetz, aki megjegyezte: az említettek karrierjük nagy részét külföldön töltötték és ott is nevelkedtek. Összesen kilenc olyan játékos van a keretben, aki nem a magyar képzés folytán lett elismert labdarúgó. A magyar klubok ugyan nem jeleskednek, de azért onnan is el lehet jutni a válogatott szereplésig, hiszen az MTK Gulácsi, Bese és Schäfer révén volt érdekelt a nemzeti csapat sikerében, míg a Honvédnak elévülhetetlen érdemei vannak Botka, Barát és Gazdag válogatottságában. Pécs, Debrecen, Paks, Győr és Fehérvár járult még hozzá a válogatott csapat összeállításához. „Ami viszont roppant szomorú, hogy az utánpótlás-nevelés terén egyáltalán nem bázisa a válogatottnak a Ferencváros és az Újpest. Hiába lett államilag elismert akadémia a kisvárdai, egyetlen játékosa sem jutott el a nemzeti csapatig” – mondta az olimpiai bajnok, aki szerint ezek ismeretében egyáltalán nem populista a kérdésfeltevés: milyen szakmai munka folyik az akadémiákon? Ki ellenőrzi az utánpótlás-nevelésre elköltött tao-milliárdok hasznosulását?
A felcsúti „modell” az egyetemes magyar sportban párját ritkítja: az akadémiára eddig nagyjából hetven milliárdnyi adóforintot költött az állam, ám a mai válogatottból csak Kleinheisler és Sallai fordult meg a Fejér-megyei futballközpontban. „De karrierjükben csak rövid ideig voltak ott, ezért erős túlzás lenne a Felcsúthoz kötni pályafutásuk sikereit” – folytatta Steinmetz, aki úgy vélte: a jelenkor legnagyobb futballsikere sokkal inkább köszönhető Szerbiának, Németországnak, Olaszországnak, Franciaországnak, mint a Felcsútnak, a Kisvárdának, az Újpestnek vagy épp a Ferencvárosnak. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, illetve Puskás FC Kft. a közelmúltban tette közzé a tavalyi év pénzügyi beszámolóját. A felcsúti foci tavaly 3,8 milliárd forintos eredménnyel tudta le a Coviddal és a kormányzati korlátozó intézkedésekkel súlyosbított évet, és a történtek egyáltalán ne rázták meg: a szponzorok, állami támogatások révén csak tavaly 7,5 milliárd érkezett Felcsútra, ami azt jelenti: naponként 21 millió forintos támogatást kapott a helyi futball. Elvileg ennek túlnyomó része nem állami, hanem piaci alapon szerzett forrás, csakhogy ezt is árnyalta Steinmetz Ádám: „Elég megnézni a klub honlapján, hogy mely cégek támogatták az alapítványt vagy a klubot az elmúlt évtizedben: szinte csak olyanok, amelyek rendre nagy volumenű állami közbeszerzési pályázatokat nyertek. Egészen abszurd és életszerűtlen, hogy a piacon egymással éles konkurenciaharcban álló, független építőipari cégek egymást tapossák ugyanannak a klubnak a támogatásáért. Ilyesmire sehol máshol nincs példa. De mindezen túl, ha már ennyi a pénz, ekkora a támogatás, akkor elvárható lenne, hogy az akadémia ontsa a tehetségeket a válogatottba és az NB I-be. Ehhez képest soha ilyen kevés magyar játékos nem játszott az első osztályban, mint most. A játékperceket tekintve csak 17 százalék jutott a 23 év alattiak számára tavaly. A magyarnál erősebb szerb nemzeti bajnokságban a szerb fiatalok aránya ötven százalék felett van. Ez lenne az elvárás nálunk is. Nonszensz, hogy a magyar adófizetők finanszírozzák a külföldi játékosok szerepeltetését. Sőt már az utánpótlásban is vannak légiósok, ami a magyar edzői kar kritikája egyben. A felsoroltak a rendszer olyan vadhajtásai, amelyeket indokolt lenne lenyesni. Ha ezt nem tesszük meg sürgősen, akkor kialakulhat a labdarúgás és sportellenes közhangulat. Olimpiai bajnokként ennek nem örülnék, ezt nem engedhetjük meg.”