labdarúgás;labdarúgó Európa-bajnokság;Puskás Aréna;UEFA;teltház;

2021-04-11 17:03:25

Életveszélyes vállalás a budapesti teltházas Eb-meccs

Csak a magyar kormány tervezi telt ház előtt megrendezni a nyári labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseit, kockáztatva ezzel a drukkerek egészségét és életét.

Részletes beszámolót tett közzé honlapján az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) arról, hogy a tavalyról idén nyárra halasztott kontinensbajnokság tizenkét országának tizenkét városa milyen körülmények között tudja vállalni a mérkőzések lebonyolítását. Az Eb-t tavaly nyáron a koronavírus-járvány miatt nem lehetett megrendezni, a fertőzés- és halálozási számok idén rosszabbak, ám az oltások miatt (és üzleti megfontolásokból) az UEFA idén már nem halaszt, de kemény feltételeket támaszt: amelyik város nem enged be nézőket a lelátóra, azoktól elveszi az Eb-meccseket. Az UEFA hivatalos honlapjának tájékoztatása szerint négy tervezett helyszín – Bilbao, Dublin, München, Róma – jelezte, hogy a jelenlegi járványhelyzetben a helyi hatóságok csak zárt kapus rendezést engedélyeznek. Ezek a városok április 19-ig kaptak lehetőséget arra, hogy megoldást találjanak a szurkolók beengedésére, ellenkező esetben valószínűleg Eb-találkozók nélkül maradnak és a többi város között osztják el azokat az összecsapásokat, amiket ide terveztek.

Az egyetlen jelentkező Budapest volt, amely telt ház előtt kívánja megrendezni a mérkőzéseket, ráadásul az országba érkező külföldi drukkereknek sem kell az ígéret szerint karanténba menni – ami a jelenlegi vírushelyzetben szinte mindenhol kötelező a beutazók számára –, hanem elég, ha felmutatnak egy negatív vírustesztet. A magyar főváros mellett csak Baku és Szentpétervár jelezte, hogy a külföldi futballdrukkerek számára elengedi a másoknak kötelező karantént.

A budapesti telt házas rendezés azt jelenti, hogy amennyiben az összes jegy elkel, akkor meccsenként – három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendez a magyar főváros, de ez a szám nőhet, ha lesznek visszalépések, és a kormány más meccseket is vállal – 68 ezren lesznek a Puskás Ferenc Stadionban. Ebben az esetben nem megoldható a megfelelő távolságtartás, hiszen minden ülőhely foglalt. Összesen 68 ezer ember élete és egészsége lenne veszélyben minden találkozón, mert nincs lehetőség annak ellenőrzésére, hogy tényleg csak azok mennek-e be a mérkőzésre, akik nem tudnak másokat megfertőzni és a távolságtartás sem oldható meg.

A magyar kormány csak azokat engedi be a stadionba, akiknek igazolásuk van arról, hogy megkapták az oltást vagy átestek a koronavírus-fertőzésen. Utóbbiak esetében jelenlegi ismereteink szerint valóban nem kell tartani a fertőzéstől, ők a pozitív vírustesztjük napjától számított fél évig érvényes védettségi igazolást kapnak.

A beoltottak esetében akkor lehet védettségről beszélni, ha a második oltás után eltelt legalább két hét. Az első budapesti csoportmérkőzés június 15-én lesz, erre tehát csak azokat lenne szabad beengedni, akik június 1-ig megkapták mindkét oltásukat. A gondot az okozza, hogy rengetegen már az első oltás után rendelkeznek igazolással a beoltottságról, és sajnos sokan ennek birtokában nem mennek el a második oltásra. Ezek az emberek vakcinától függően 50-70 százalékos mértékig lesznek védettek. Ha csak néhányan közülük fertőzötten mennek be a stadionba, már tömeges katasztrófát okozhatnak. (Nem beszélve azokról, akik csak regisztráltak, de már elküldték nekik az oltást igazoló kártyát, mert tudunk ilyen esetekről is.)

Az oltási igazolásokon van QR-kód, ennek ellenőrzése során kiderül, ha valakit csak egyszer vagy egyáltalán nem oltottak, de kérdéses, hogy ezt megnézik-e a biztonsági emberek a bejáratoknál, akiknek a jegytulajdonosok személyazonosságát is meg kell vizsgálni, ami a 2016-os franciaországi Eb-n torlódásokhoz vezetett a bejáratoknál. Márpedig a mostani drámai vírushelyzetben a nagy tömeget kellene elkerülni stadionon kívül és belül is.

A magyar kormány emberéletekkel játszik, hogy elmondhassa, csak Budapest tud telt ház előtt meccseket rendezni. A nyugati típusú demokráciáknak ilyen önigazolásra nincs szükségük, ez sokkal inkább jellemzi a hibrid vagy teljes diktatúrákat, hiszen egy nemzet életképességét, a rendszer legitimációját nem az effajta hazardírozás alapozza meg. És ez aligha véletlen.