Előfizetés

Halálos fenyegetéseket is kaptak a civil szervezetek

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.13. 07:00

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Vonják vissza vagy módosítsák a nem-kormányzati szervezetek (NGO) tevékenységét korlátozó átláthatósági törvényt – sürgeti az Országgyűlést az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet.
Emellett felkéri a hatóságokat, hogy garantálják: a civilszféra többé nem lesz fenyegetések, támadások, lejárató kampányok célpontja, megkülönböztetés-mentesen részesül a pénzügyi támogatásokból, a működését szabályozó jogszabályt pedig széleskörű társadalmi konzultációk után fogják elfogadni. A civil szervetek külföldi finanszírozásáról szóló, a köznyelvben LexNGO-ként is ismert jogszabályról lassan egy éve tudható, hogy sérti az uniós jogot. Az EU Bírósága tavaly júniusban marasztalta el Magyarországot a megbélyegző törvény miatt, de a parlament még mindig nem semmisítette meg. A londoni székhelyű jogvédő szervezet hivatalos statisztikákra, újságcikkekre, kormányzati nyilatkozatokra és 15, biztonsági okokból névtelenséget kérő nem-kormányzati szervezet munkatársával felvett interjúra támaszkodva készített jelentést arról, milyen hatást gyakorol a LexNGO az Orbán-rendszerrel szemben kritikus civilek tevékenységére. Az AI szerint a nem-kormányzati szervezetek működését korlátozó törvény “dermesztő hatást" gyakorol a civil szféra számos szereplőjére annak ellenére, hogy a be nem tartása miatt csak néhány NGO-nak kellett szembenéznie jogi következményekkel. A jogszabály hátráltatja, bizonyos esetekben kifejezetten megnehezíti e szervezetek munkáját. A harc, illetve az állandó harckészültség rengeteg időt és energiát emészt fel, elvonva a figyelmüket a tartalmi munkától. Egy nyilatkozó szerint a kormány célja, hogy folyamatosan fenntartsa a fenyegetést, és ellenségnek állítsa be a kritikus NGO-kat. Előfordul, hogy e szervezetek vezetői és munkatársai halálos fenyegetéseket kapnak, miközben a közösségi médiában verbális támadások állandó célpontjai. Emiatt az elmúlt években számos állami intézmény visszatáncolt a velük való együttműködéstől. Az adományozók és a kedvezményezettek egyaránt óvatosabbak lettek, néhány intézményi donor vonakodva vagy névtelenséghez ragaszkodva nyújt támogatást. De a civil szférát övező politikai és jogi támadássorozatnak van pozitív fejleménye is: a célba vett NGO-k erőteljesebben támogatják egymást, elmélyítették az együttműködésüket. Emellett a szektor komoly figyelmet kapott, így nőtt a hazai egyéni befizetésekből származó támogatásuk összege, és nem csökkentek a nagy nemzetközi donoroktól érkező források sem. 

Sztornózta a Diákváros fejlesztési programot a kormány

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.13. 06:20

Fotó: Snøhetta/ZOA Studio
A kormánynak egyre kevésbé fontos Budapest: az ellenzéki önkormányzat után saját árnyék „városvezetését” is partvonalra tolta.
A héten eredményt hirdethetnek a műemléki védettségű Nagyvásártelep új funkciót kereső felújítására még tavaly decemberben kiírt építészeti pályázaton. De most aligha ad közre erről színes-szagos beszámolót az egyébként több fronton is maximális fordulaton kommunikáló Budapest Fejlesztési Központ (BFK). A kormány ugyanis egyszerűen törölte a Nagyvásártelep rekonstrukcióját is tartalmazó Diákváros fejlesztési programot annak érdekében, hogy a területen a kínai Fudan egyetem építhessen campusát saját elképzelései szerint.  Így a győztes tervek valószínűleg ugyanúgy a kukában végzik, mint a norvég Snohetta látványos városépítészeti víziója a 135 hektáros terület beépítéséről. A sors furcsa fintoraként a norvég iroda által 2018-ban készített urbanisztikai mesterterv – Karácsony Gergely főpolgármester politikai húzása révén – éppen akkor került reflektorfénybe, amikor bizonyossá vált, hogy nem valósul meg. A kínai egyetem építészeti elképzeléseiről ugyan keveset tudni, de nem valószínű, hogy igazodik majd az oslói tervezőiroda új félszigetet létrehozó, a Dunát lagúnákba terelő különlegesen szabdalt világához.  A Déli Városkapu területén a kínai egyetem campusa mellett egyébként bőven elférnének a magyar kollégiumok is, ám a magyar állam csak néhány telket birtokol, a többi magánszemélyek, illetve önkormányzatok tulajdonában van. Az eredeti elképzelés is egy koordinált városfejlesztésről szólt, amelynek nem végrehajtója, csupán indikátora és irányítója lett volna az állam, a beruházások jó részét magánfejlesztők valósították volna meg. Ez a modell most a legértékesebb Duna-menti telkek kínai kézre játszásával szintén léket kapott. Hatalmas pofont kapott a BFK által jegyzett HÉV-rekonstrukciós program is a járműtender orosz érdekek mentén való lefújásával. Ha a kormány továbbra is uniós forrásból fedezné a beszerzést, akkor mindenképpen nyílt, nemzetközi közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Bár a hármas metró jármű-rekonstrukciójánál is volt tender, azt addig formálták, amíg az orosz Metrowagonmash lett a befutó. Ha a HÉV-járművek esetében is ez történne, az megkérdőjelezheti a BFK nagyívű álmait a korszerű, nyugat-európai színvonalú budapesti kötöttpályás vonalról. (A Népszava meg nem erősített információi szerint az egyiptomi megrendelésre újonnan gyártott – részben Dunakeszin összeszerelt – vasúti kocsik hegesztései ugyanolyan ramatyak, mint a budapesti metrókocsiké.) Hiába készül el tehát uniós forrásból a pálya, illetve a szentendrei és a ráckevei/csepeli HÉV-vonalak Duna és Kálvin tér alatti összekötése XXI. századi színvonalon, látványos építészeti megoldásokkal, ha az ott közlekedő járművek egy letűnt kort idéznek. A játszma korántsem ért véget, a konc nagysága miatt a nyugati gyártók is erős lobbizásba kezdtek a háttérben. Ráadásul az új tender aligha fut le a jövő évi választások előtt, így a döntés már az új kormány kezében lesz. Kérdés persze, hogy akkor be lehet-e még nyúlni a döntéshozatali folyamatba. A Népszava információ szerint a kormány elengedte az Új Duna-híd ügyét is. Ha a fővárosi önkormányzat a lakossági tiltakozástól megriadva továbbra is ellenáll, akkor a már megrendelt tervek elkészülnek ugyan, de az asztalfiókban végzik. Az olimpiai álmok egyre távolabbra sodródásával az Orbán-kormánynak már nem annyira fontos az új átkelő megépítése, főként, ha tiltakozás övezi. A kivitelezést ebben az esetben is az új kabinet rendelheti meg.  Elakadt Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárának szívügye, a rozsdaövezeti területeken lakások építését ösztönző városi otthonteremtési program is. Bedőlése Budapesten 3000 hektárnyi területet érint, főként egykori üzemeket, vasúti létesítményeket. Ezek megújulása új parkok és lakónegyedek létrejöttével kecsegtetett, amely hatékony eszköze lehetett volna a budapesti kivándorlás megállításának. Orbán Viktor miniszterelnök Fürjes Balázs államtitkárságát is meglepve októberben váratlanul bejelentette, hogy 2021-től 5 százalékra mérséklik az új lakások áfáját. Ez egy csapásra lenullázta a rozsdaövezeti előnyt, hiszen éppen azzal akartak kedvet csinálni a zöldmezős fejlesztéseknél sokkal macerásabb barnamezős beruházásokhoz, hogy ott a 27 százalék helyett csak 5 százalék áfát kellett volna fizetni. Később Fürjes a Népszavának azt mondta, később a rozsdaövezeti 5 százalékot vissza lehetne igényelni – így nulla lenne az adó –, de erről azóta sem született semmilyen döntés.     

Mellékszerepre kárhoztatva

A BFK kormányzaton belüli súlyát jól jelzi, hogy a Népszava információi szerint a fenti döntésekről csak utólag, de legalábbis mellékszereplőként értesültek, a döntéshozatalba nem vonták be őket. Másrészt az Orbán-kabinet szemrebbenés nélkül dob kukába fővárosi önkormányzattal kötött megállapodást éppúgy, mint több száz milliós terveket, több éves előkészítő munkát annak érdekében, hogy kiszolgálhassa az orosz-kínai igényeket. Még az uniós források elvesztésének kockázata sem jelent akadályt. A BFK létrehozásakor megjelölt feladatok közül mára jószerivel csak a vasútfejlesztési stratégia maradt, ami persze önmagában is óriási falat, ambiciózus célokkal (2040-re 80 százalékkal növelnék az elővárosi vasúton utazok számát), a Déli és a Nyugati Pályaudvart összekötő, főváros alatt húzódó ezermilliárdos vasúti alagúttal. S persze akadnak kisebb kiszolgáló munkák, mint például a szuperkórházhoz vezető úthálózat, illetve közösségi közlekedés kialakításának tervei, a kelenföldi intermodális csomópont. Illetve az ő feladatuk a fővárosi önkormányzat csitítása a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában. Mindezekkel együtt is igencsak pazarlónak tűnik minderre fenntartani évi 3,8 milliárdból egy csaknem 200 főt foglalkoztató céget.

Marad a Sinopharm-protokoll, nem lép a kormány

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.04.13. 06:00

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Egy önkéntes vizsgálattal gyorsan tisztázható lenne, megnyugtató-e a kínai vakcinával beoltott honfitársaink ellenanyagszintje – mondta lapunknak Rusvai Miklós virológus. A kormány nem lép.
Nem változtatnak a Sinopharm oltási protokollján – jelentette be Müller Cecília országos tisztifőorvos hétfőn, miután ellentmondásos hírek jelentek meg a kínai vakcináról. Mint arról beszámoltunk, szombaton adott hírt az AP hírügynökség arról, hogy a Kínai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ igazgatója, Kao Fu egy konferencián azt mondta: „Nem nyújtanak nagyon magas fokú védelmet az inaktivált víruson alapuló oltások.” Ezek közé tartozik a Sinopharm is, amelyet Magyarországon is használnak. Nem sokkal később azonban a kínai járványügyi központ már félreértésnek nevezte Kao Fun-t idéző cikkek állításait a kormánylapban. Itt érdemes felidézni: március közepén a Wall Street Journal is beszámolt arról, hogy az Egyesült Arab Emírségekben néhány pácienst már a harmadik adaggal oltanak, mert a vizsgálatban részt vevő orvosok beszámolói szerint a Sinopharm-vakcina második dózisa után többek szervezetében nem termelődött elegendő ellenanyag. Eddig a kínai Sinopharm vakcinával körülbelül 500-600 ezer magyar ember olthattak be, és többekben kétségeket ébresztettek a vakcina hatásosságáról szóló hírek, aggódnak, van-e és ha igen, milyen mértékű védettségük a koronavírus ellen. A vakcina hatásosságával kapcsolatos hír megjelenése óta sorra születnek a bejegyzések közösségi médiában, többen állami költségen elvégzett tesztet követelnek. Mások a vakcinával kapcsolatos bővebb információkat hiányolták. Müller Cecília közlése szerint a Sinopharm oltási protokolljának változtatására csak a gyártó vagy valamely hatóságtól jövő hivatalos dokumentum alapján lenne mód, ilyen azonban nem érkezett. Hozzátette: ha tudományos bizonyítékok lesznek arra, hogy változtatni kell a kínai vakcina protokollján, akkor azoknak megfelelően döntenek erről. A Népszava megkérdezte az operatív törzstől, hogy kértek-e a kínai kormánytól hivatalos tájékoztatást a kínai járványügyi szakértő oltások hatékonyságával kapcsolatos nyilatkozata után. Nem kaptunk választ erre a kérdésre. Ahogy arra sem, elképzelhető-e, hogy harmadik adagot kaphatnak az ezzel a szérummal oltottak? Az állami protokoll-korrekciónak kicsi a valószínűsége, hiszen a kínai járványügyi központ már néhány órán belül félreértésnek nevezte a Kao Fun-t idéző cikk állításait. Arra se nagyon lehet számítani, hogy a tudományos világ majd automatikusan megszűri a pro vagy kontra állításokat. „A kínai járványügyi hatóság embere most bemondott valamit, amit se igazolni, sem megcáfolni nem tudunk, mert ez az oltóanyag kikerülte az európai transzparens engedélyezési eljárást. A Sinopharmról elismert szaklapban sem jelent meg tudományos közlés” – magyarázta a helyzet fonákságát lapunknak egy virológus. Jó lenne, ha látnánk a tényeket! – mondta lapunknak Rusvai Miklós virológus. Szerinte egy önkénteseken végzett reprezentatív vizsgálattal gyorsan tisztázható lenne, hogy a kínai vakcinával beoltott honfitársainknak megnyugtató-e az ellenanyagszintjük. S ha nem, akkor arra reagálni kell. A szakember hangsúlyozta: az olyan elölt vírust tartalmazó vakcinák, mint amilyen a Sinopharm is, biztonságos, ártalmatlan készítmények. Az oltóanyag klinikai próbái alatt is több alkalommal három adagot adtak a vakcina-tesztelésén és így értek el vele nagy arányú védettséget. Most is az lenne a megoldás, hogy akinek a szervezetében nem kellő az ellenanyag szint, az kapjon egy harmadik adagot. Akár a Sinopharmból, akár más gyártó vakcinájából. Ugyanis bármilyen más oltóanyaggal kiváltható a harmadik adag. Van már tapasztalat is hasonló oltásmixekre, ezek mindegyike eddig csak növelte a hatékonyságot. Megjegyezte: az ellenanyag kimutatására sok patikában gyorsteszt is kapható, de teljes bizonyságot az úgynevezett ELISA teszt adhat, ami viszont nincs kereskedelmi forgalomban.