Az ellenzéki pártok és civil egyesületek összefogásán dolgozó Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) számára nyolc szakbizottság fogalmaz meg javaslatokat arról, hogy miképp működhetne Magyarország gazdasága és társadalma hatékonyabban, igazságosabban, áttekinthetőbben. Ezeknek a grémiumoknak a megszervezésében meghatározó szerepe volt Mellár Tamás, pécsi közgazdásznak, a Párbeszéd parlamenti képviselőjének. Mellár – megkeresésünkre – elmondta, hogy a bizottságok tagjai a mostani, karanténos időszakban online tartják egymással a kapcsolatot, s munkájuk továbbra is folyamatos.
Az elképzelés az, hogy a minimálbér nem, vagy legfeljebb öt százalékkal adózna, míg az átlagos jövedelműek továbbra is a keresetük 15 százalékát fizetnék be az államkasszába. Ugyanakkor a legmagasabb bevétellel rendelkező honfitársaink ennél többet kellene fizessenek, ennek mértéke azonban semmiképp sem haladná meg a 25 százalékot. Hogy pontosan hol húznák meg a kulcsok jövedelemhatárát, azt később kell eldönteni, tette hozzá Mellár, ám azt fontos tudni: nem az a cél, hogy a több kulcs révén a költségvetés többletbevételhez jusson, hanem az, hogy igazságosabb legyen a lakosságra szétterített adóteher. A gazdasági bizottság indokoltnak látja azt is, hogy csökkenjen az élelmiszerek és a kulturális termékek forgalmi adója.
A bizottság elemezte hazánk energiapolitikáját, és egyöntetűen megállapították, hogy Paks II. megépítése pazarló és felesleges beruházás lenne. A tervezett erőmű-befektetés megtérülésére nincs esély, mivel Európában jelenleg energiabőség van, s ebben – a prognózis szerint – még évtizedekig nem lesz változás. Az erőmű üzembiztonsága is kérdéses, a működés során képződő rádioaktív hulladék tárolása pedig évezredekre szóló problémát jelent. Mellár Tamás úgy látja, hogy mostanra a kormány is elbizonytalanodott a paksi bővítés dolgában, s a beruházás azért csúszik, mert nem tudják eldönteni, miképp meneküljenek ki a beruházásból és az azt finanszírozó hitel nemzetközi szerződéséből. Amúgy a gazdasági bizottság szerint ma már egyértelműen a megújuló energiáké a jövő. Mellár hangsúlyozta, hogy hazánknak e téren komoly elmaradása van, különösen a szélenergia kihasználásban. Magyarország azért nem engedélyezi ezt az erőmű típust, mondta a pécsi közgazdász, mert a kormányhoz köthető gazdasági érdekcsoportok még nem rendelkeznek szélerőmű-építő vállalkozásokkal.
Az ELEGY gazdasági bizottsága már tavaly bírálta a kormány covid kapcsán bevetett gazdasági segély-csomagját. A munkacsoport szerint már látszik, hogy a kritika valós volt. - A hazai kis- és középvállalkozásokat kellett volna támogatni, az alkalmazottak bérkiesését pedig kompenzálni – állítja Mellár -, ehelyett a pénzek javát a „haverok” kivitelező cégeinek és a Fideszhez köthető idegenforgalmi vállalkozásoknak ajándékozták. Nem a gazdaság felpörgetése volt a cél, hanem az, hogy még a válságkezelésre fordítandó uniós pénzből is minél többet lenyúlhassanak. Így viszont ez a pénz nem járult hozzá a munkahelyek megtartásához, a bértámogatás hiánya miatt pedig csökken a fogyasztás, ami rontja a gazdasági újraindításának esélyeit. Mindeközben az osztogatás miatt az államháztartási hiány eléri a GDP kilenc százalékát, a tervezett 3 helyett, a GDP-arányos adósság pedig 65 százalékról 80-ra emelkedett.
