Mellár Tamás;

2021-04-14 07:20:00

Közgazdászok adóról, Paksról, Covidról, „csókosok”-ról

Többkulcsos jövedelemadót, az élelmiszer-áfa csökkentését, az energiapolitika újragondolását tartják indokoltnak az Ellenzéki Együttműködés gazdasági szakemberei.

Az ellenzéki pártok és civil egyesületek összefogásán dolgozó Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) számára nyolc szakbizottság fogalmaz meg javaslatokat arról, hogy miképp működhetne Magyarország gazdasága és társadalma hatékonyabban, igazságosabban, áttekinthetőbben. Ezeknek a grémiumoknak a megszervezésében meghatározó szerepe volt Mellár Tamás, pécsi közgazdásznak, a Párbeszéd parlamenti képviselőjének. Mellár – megkeresésünkre – elmondta, hogy a bizottságok tagjai a mostani, karanténos időszakban online tartják egymással a kapcsolatot, s munkájuk továbbra is folyamatos.

Az elképzelés az, hogy a minimálbér nem, vagy legfeljebb öt százalékkal adózna, míg az átlagos jövedelműek továbbra is a keresetük 15 százalékát fizetnék be az államkasszába. Ugyanakkor a legmagasabb bevétellel rendelkező honfitársaink ennél többet kellene fizessenek, ennek mértéke azonban semmiképp sem haladná meg a 25 százalékot. Hogy pontosan hol húznák meg a kulcsok jövedelemhatárát, azt később kell eldönteni, tette hozzá Mellár, ám azt fontos tudni: nem az a cél, hogy a több kulcs révén a költségvetés többletbevételhez jusson, hanem az, hogy igazságosabb legyen a lakosságra szétterített adóteher. A gazdasági bizottság indokoltnak látja azt is, hogy csökkenjen az élelmiszerek és a kulturális termékek forgalmi adója.

A bizottság elemezte hazánk energiapolitikáját, és egyöntetűen megállapították, hogy Paks II. megépítése pazarló és felesleges beruházás lenne. A tervezett erőmű-befektetés megtérülésére nincs esély, mivel Európában jelenleg energiabőség van, s ebben – a prognózis szerint – még évtizedekig nem lesz változás. Az erőmű üzembiztonsága is kérdéses, a működés során képződő rádioaktív hulladék tárolása pedig évezredekre szóló problémát jelent. Mellár Tamás úgy látja, hogy mostanra a kormány is elbizonytalanodott a paksi bővítés dolgában, s a beruházás azért csúszik, mert nem tudják eldönteni, miképp meneküljenek ki a beruházásból és az azt finanszírozó hitel nemzetközi szerződéséből. Amúgy a gazdasági bizottság szerint ma már egyértelműen a megújuló energiáké a jövő. Mellár hangsúlyozta, hogy hazánknak e téren komoly elmaradása van, különösen a szélenergia kihasználásban. Magyarország azért nem engedélyezi ezt az erőmű típust, mondta a pécsi közgazdász, mert a kormányhoz köthető gazdasági érdekcsoportok még nem rendelkeznek szélerőmű-építő vállalkozásokkal. 

Az ELEGY gazdasági bizottsága már tavaly bírálta a kormány covid kapcsán bevetett gazdasági segély-csomagját. A munkacsoport szerint már látszik, hogy a kritika valós volt. - A hazai kis- és középvállalkozásokat kellett volna támogatni, az alkalmazottak bérkiesését pedig kompenzálni – állítja Mellár -, ehelyett a pénzek javát a „haverok” kivitelező cégeinek és a Fideszhez köthető idegenforgalmi vállalkozásoknak ajándékozták. Nem a gazdaság felpörgetése volt a cél, hanem az, hogy még a válságkezelésre fordítandó uniós pénzből is minél többet lenyúlhassanak. Így viszont ez a pénz nem járult hozzá a munkahelyek megtartásához, a bértámogatás hiánya miatt pedig csökken a fogyasztás, ami rontja a gazdasági újraindításának esélyeit. Mindeközben az osztogatás miatt az államháztartási hiány eléri a GDP kilenc százalékát, a tervezett 3 helyett, a GDP-arányos adósság pedig 65 százalékról 80-ra emelkedett.