Viharálló állami bevételek, elszálló hiányok

Ömlik a bevétel a büdzsébe, amely mégis rekordhiánnyal zárta az első negyedévet. Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiadások miatt nőtt a deficit.

Az év első két hónapjában az előző évhez képest 10 százalékkal nőttek az államháztartás bevételei, vagyis a válság ellenére a költségvetés alapjai stabilak – derül ki a Pénzügyminisztérium számaiból. E tételre sem tavaly, sem az azt megelőző években nem lehetett panasz. 2020-ban, a legsötétebb pandémiás évben is, a 3,3 százalékos infláció és az öt százalékos gazdasági visszaesés mellett 6,6 százalékkal - tehát reálértéken - nőtt a bevétel. Szembeötlő, hogy a kiadások viszont 25 százalékot meghaladó mértékben ugrottak. A kormány persze a védekezéshez kapcsolódó kiadásokkal magyarázta a rendkívül magas, 5550 milliárd forintos hiányt, de a felelősök valójában az év utolsó hónapjaiban, a járvány által nem indokolt kormányzati költések voltak. Főként a választások előtti költségvetési évben szalad el a deficit, ezt láthattuk 2017-ben, illetve más okból, de már ennek jelei látszottak tavaly is.

Az elmúlt évek adataiból is látható, hogy a magyar államháztartás bevételei stabilan 5-6 százalékkal nőttek, ennek ellenére a hiány hullámzott, vagyis a deficit mértéke túlnyomórészt a kiadásoktól függ - és attól is, milyen közel van a választás éve. Jövőre megint választások lesznek, s láthatóan a kormány épp ezért sem fogja vissza a költségvetési kiadásokat, sőt azok jelentős növelésére készül. Ehhez elégséges okot szolgáltat a gazdaság újraindítása. Így olyan keresletélénkítő intézkedések is könnyeben beleférnek, mint a nyugdíjasok 13. havi juttatásának visszaállítása, vagy a 25 éven aluliak adómentességének ígérete. A GKI Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint – a NAV kereseti adataira támaszkodva -, csak ez utóbbi 460 ezer fiatalt fog érinteni 2022-től. A NAV adatai alapján a 25 év alattiak átlagosan havi nettó 19 ezer forint többletbevételhez juthatnak, de akit átlagbéren fizetnek, az havi 59 ezer forinttal többet vihet haza 2022-től.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint az első negyedévben 1144,1 milliárd forint volt az államháztartás deficit, ami történelmi rekord, vagyis átlagosan havonta 380 milliárd forintos hiány keletkezett. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor az idén mintegy 4500 milliárd forintos deficit jöhet össze. Márpedig minden jel szerint folytatódni fog, ugyanis a kormány arra készül, hogy a következő hetekben beterjeszti a parlament elé a költségvetés módosítását, és az idei hiánycélt a GDP 7,5 százalékára emeli fel, amely 3900-4000 milliárd forintnak felel meg. A PM korábbi közleményéből már sejthető, hogy idén sem a bevételek elmaradása okolható a hiányért, hanem a kiadások elengedésére készül a kormány. Ezt nyomatékosítja Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozata is, aki arról számolt be, hogy ugyan május körül már a parlament előtt lesz a jövő évi adócsomag, ám abban lényegi módosítások - például adócsökkentések - nem lesznek, hanem egyszerűsítő javaslatokkal fog élni a kormány.

Az első két hónapban már látható volt a kiadások elszaladása, hisz míg a bevételek 10 százalékkal nőttek, addig a kiadások 16 százalékkal. Az eltérés első látásra nem szembetűnő, de ennek következménye lett az, hogy a hiány 210 százalékkal nőtt 2020 első két hónapjához mérten. Válság ellenére a lakosság 550 milliárdnyi adót fizetett be jövedelmei után, ez 6,8 százalékkal magasabb a tavalyinál, a cégek befizetései 14,8 százalékkal nőttek, míg fogyasztáshoz kapcsolt adókból – áfa és jövedéki adó –, fél százalékkal több folyt be. Ezzel szemben a költségvetési szervek kiadásai 33 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet, ennek csak egy részét magyarázzak az év eleji béremelések például az egészségügyben.

Az idei 4000 milliárdos és a tavalyi 5500 milliárd forintos hiány azt jelenti, hogy két év alatt épp ekkora összeggel nő az államadósság, ami azt is jelenti, hogy két év alatt mintegy 25 százalékkal nőhet az állam tartozása, amely viszont hosszú távon növeli meg az ezzel kapcsolatos kiadásokat. A Kopint-Tárki Zrt. legutóbbi gazdasági előrejelzésében külön felhívta a figyelmet az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kihívásokra, ugyanis jelenleg nyomottak az államkötvényhozamok szerte a világban, ha ezek elkezdenek emelkedni az inflációs félelmek miatt, akkor az a magyar államkötvény-kamatokat kiemelten fogja érinteni.