Előfizetés

Viharálló állami bevételek, elszálló hiányok

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.04.14. 06:20

Fotó: Népszava / Népszava
Ömlik a bevétel a büdzsébe, amely mégis rekordhiánnyal zárta az első negyedévet. Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiadások miatt nőtt a deficit.
Az év első két hónapjában az előző évhez képest 10 százalékkal nőttek az államháztartás bevételei, vagyis a válság ellenére a költségvetés alapjai stabilak – derül ki a Pénzügyminisztérium számaiból. E tételre sem tavaly, sem az azt megelőző években nem lehetett panasz. 2020-ban, a  legsötétebb pandémiás évben is, a 3,3 százalékos infláció és az öt százalékos gazdasági visszaesés mellett 6,6 százalékkal - tehát reálértéken - nőtt a bevétel. Szembeötlő, hogy a kiadások viszont 25 százalékot meghaladó mértékben ugrottak.  A kormány persze a védekezéshez kapcsolódó kiadásokkal magyarázta a rendkívül magas, 5550 milliárd forintos hiányt, de a felelősök valójában az év utolsó hónapjaiban, a járvány által nem indokolt kormányzati költések voltak. Főként a választások előtti költségvetési évben szalad el a deficit, ezt láthattuk 2017-ben, illetve más okból, de már ennek jelei látszottak tavaly is.  Az elmúlt évek adataiból is látható, hogy a magyar államháztartás bevételei stabilan 5-6 százalékkal nőttek, ennek ellenére a hiány hullámzott, vagyis a deficit mértéke túlnyomórészt a kiadásoktól függ - és attól is, milyen közel van a választás éve. Jövőre megint választások lesznek, s láthatóan a kormány épp ezért sem fogja vissza a költségvetési kiadásokat, sőt azok jelentős növelésére készül. Ehhez elégséges okot szolgáltat a gazdaság újraindítása. Így olyan keresletélénkítő intézkedések is könnyeben beleférnek, mint a nyugdíjasok 13. havi juttatásának visszaállítása, vagy a 25 éven aluliak adómentességének ígérete. A GKI Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint – a NAV kereseti adataira támaszkodva -, csak ez utóbbi 460 ezer fiatalt fog érinteni 2022-től. A NAV adatai alapján a 25 év alattiak átlagosan havi nettó 19 ezer forint többletbevételhez juthatnak, de akit átlagbéren fizetnek, az havi 59 ezer forinttal többet vihet haza 2022-től.  A Pénzügyminisztérium adatai szerint az első negyedévben 1144,1 milliárd forint volt az államháztartás deficit, ami történelmi rekord, vagyis átlagosan havonta 380 milliárd forintos hiány keletkezett. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor az idén mintegy 4500 milliárd forintos deficit jöhet össze. Márpedig minden jel szerint folytatódni fog, ugyanis a kormány arra készül, hogy a következő hetekben beterjeszti a parlament elé a költségvetés módosítását, és az idei hiánycélt a GDP 7,5 százalékára emeli fel, amely 3900-4000 milliárd forintnak felel meg. A PM korábbi közleményéből már sejthető, hogy idén sem a bevételek elmaradása okolható  a hiányért, hanem a kiadások elengedésére készül a kormány. Ezt nyomatékosítja Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozata is, aki arról számolt be, hogy ugyan május körül már a parlament előtt lesz a jövő évi adócsomag, ám abban lényegi módosítások - például adócsökkentések - nem lesznek, hanem egyszerűsítő javaslatokkal fog élni a kormány. Az első két hónapban már látható volt a kiadások elszaladása, hisz míg a bevételek 10 százalékkal nőttek, addig a kiadások 16 százalékkal. Az eltérés első látásra nem szembetűnő, de ennek következménye lett az, hogy a hiány 210 százalékkal nőtt 2020 első két hónapjához mérten. Válság ellenére a lakosság 550 milliárdnyi adót fizetett be jövedelmei után, ez 6,8 százalékkal magasabb a tavalyinál, a cégek befizetései 14,8 százalékkal nőttek, míg fogyasztáshoz kapcsolt adókból – áfa és jövedéki adó –, fél százalékkal több folyt be. Ezzel szemben a költségvetési szervek kiadásai 33 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet, ennek csak egy részét magyarázzak az év eleji béremelések például az egészségügyben. Az idei 4000 milliárdos és a tavalyi 5500 milliárd forintos hiány azt jelenti, hogy két év alatt épp ekkora összeggel nő az államadósság, ami azt is jelenti, hogy két év alatt mintegy 25 százalékkal nőhet az állam tartozása, amely viszont hosszú távon növeli meg az ezzel kapcsolatos kiadásokat. A Kopint-Tárki Zrt. legutóbbi gazdasági előrejelzésében külön felhívta a figyelmet az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kihívásokra, ugyanis jelenleg nyomottak az államkötvényhozamok szerte a világban, ha ezek elkezdenek emelkedni az inflációs félelmek miatt, akkor az a magyar államkötvény-kamatokat kiemelten fogja érinteni.  

Újabb mentőövet dob Szekszárd fideszes önkormányzata a bajba jutott kisvállalkozásoknak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.13. 20:32
Szekszárd madártávlatból.
Fotó: Shutterstock
A számítások szerint közel ezer vállalkozást érint a döntés.
A száz négyzetméter alatti kereskedelmi és szolgáltatóipari tevékenységre szolgáló üzlethelyiségek esetében eltörli az ingatlanadót az önkormányzat

– jelentette be Ács Rezső polgármester szerdai sajtótájékoztatóján. A lépéssel a járvány miatt bajbajutott mikro- és kisvállalkozásoknak szeretne segíteni. A fideszes városvezető hangsúlyozta, a vállalkozóknak nem a járvány után kell a segítség, hanem azonnal. A politikus a korábbi intézkedésekről szólva elmondta, 2020 végén a helyi iparűzési adó alóli mentesség alsó határát egymillióról kétmillió forintra emelték. Március végén pedig létrehozták azt a szolidaritási alapot, amelynek keretére a vállalkozók pályázhatnak. Ezen jelenleg ötmillió forint van, de Ács Rezső a nagy és tőkeerős vállalkozásokat arra kéri, amennyiben van rá lehetőségük, járuljanak hozzá az újraindítás költségeihez. Reményét fejezte ki, hogy az év végig ennek keretét 100 millióra tudják emelni. Szekszárdon 4200 vállalkozás működik. Az önkormányzat eddigi döntéseivel nagyjából 20 millió forinttal segítette már őket - áll a város közlésében. Korábban lapunk is beszámolt róla, hogy Székesfehérvár ugyancsak fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András egy hasonlóan komplex tervet dolgozott ki a válság enyhítésre. 

Megjelent a madárinfluenza Hajdú-Bihar megyében

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.13. 19:00

Fotó: AFP/NurPhoto
Összesen 11 769 állat leölését rendelték el egy nádudvari tenyészpulyka-állományban.
Madárinfluenza-fertőzést igazoltak egy nádudvari tenyészpulyka-állományban, ahol 11 769 állat leölését rendelték el az állategészségügyi szakemberek – közölte kedden a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih). A járvány gyanúja hétvégén jelentkezett az állományban, ahol nőtt az elhullás és csökkent a baromfik takarmány- és vízfogyasztása, valamint a tojástermelésük. A hatóság megtette a további intézkedéseket is, így a védő- és megfigyelési körzet kijelölését. A betegség megjelenésének okait a járványügyi nyomozás tárhatja fel. A betegségben nem érintett baromfiállományokban csak a járványvédelmi előírások szigorú betartásával lehet a fertőzés kockázatát a minimálisra csökkenteni. Fontos a baromfik zárt térben tartása, illetve a takarmányt és az almot is zárt helyen kell tárolni. Fokozottan kell ügyelni a személy- és járműforgalomra, a takarmányszállító járművek folyamatos fertőtlenítésére – figyelmeztetett a hivatal.