Patthelyzetben a tömegközlekedés

Egy helyben toporognak a bértárgyalások a fővárosi és az állami közlekedési cégeknél. A nulla százalék azonban sehol sem elfogadható opció.

Nem akarunk a politika játékszerévé válni, de könnyen lehet, hogy mégis azok leszünk – összegezte az idei bértárgyalás eddigi eredményeit Naszályi Gábor, a BKV-nál dolgozó buszvezetőket tömörítő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke a Népszavának. Az érdekvédelmi vezető egyelőre nem látja a kiutat az év elején kialakult patthelyzetből, miszerint a városvezetés a csőd szélén tántorogva felelőtlenségnek, sőt törvénybe ütközőnek tart bármiféle ígéretet a béremelésre, a szakszervezetek viszont nem tudják elfogadni a 0 százalékos „ajánlatot”.

Mint arról korábban a Népszava beszámolt: a fővárosi önkormányzat tucatnyi cégénél és intézményénél közel 28 ezer munkavállalót tömörítő szakszervezetek márciusban egyszerre kezdeményeztek kollektív munkaügyi vitát. Az érdekképviseletek már korábban megalakították a bérszövetséget, hogy egységesen tiltakozzanak a 0 százalékos béremelési ajánlat ellen és minden lehetséges módon megpróbálják kiharcolni a legalább 6 százalékos keresetnövekedést.

Eddig annyit sikerült elérniük, hogy a főváros elkötelezte magát egy több éves bérmegállapodás megkötésére jövő évtől, a szociális hozzájárulás mértékének kormányzati csökkentése esetén az abból megmaradó pénzt béremelésre fordítják, a kollektív szerződésekben rögzített plusz juttatásokhoz nem nyúlnak és a fővárosi tulajdonú cégeknél nem lesz csoportos létszámleépítés. A BKV szakszervezetek azt is elérték, hogy a főváros ígéretet tegyen arra, hogy nem növeli a buszüzemeltetés további kiszervezését, sőt a buszbeszerzésektől függően csökkenti annak arányát.

A szakszervezetek és a munkavállalók örültek a fenti részeredményeknek, de semmiképpen nem elégedtek meg ezzel. A nulla százalékos béremelés holtpontjáról azonban azóta sem sikerült elmozdulni, így a kollektív munkaügyi vitát sem sikerült lezárni. A bérszövetségen belül a BKV-s szakszervezetek külön alkuajánlatot is tettek, amelyben a tulajdonos önkormányzat nehéz pénzügyi helyzetét mérlegelve egy 20 ezer forintos cafeteria-emelést, illetve a cég üzleti tervében szereplő, de el nem költött tételeket – például a felfüggesztett első ajtózás pótlékának - béremelésre való felhasználást kérték. Erre a javaslatra még nem kaptak választ. De egyelőre türelmesek.

„Semmilyen érdekérvényesítési formát nem vetettünk el, de még nem tartunk a sztrájkbejelentésnél” – jelentette ki Naszályi Gábor, aki szerint jelen helyzetben a béremelést erővel kikényszeríteni olyan lenne, mint a hajléktalant pénzbüntetéssel sújtani. Ezzel együtt jövő héten felmérik a sztrájkhajlandóságot a munkavállalók körében.

Egyelőre nagy a csend az állami cégek háza táján is. A MÁV-csoport tavalyi bevételcsökkenése ugyan közelítheti a 70 százalékot, de a vasúttársaság vezetése támogatja a szakszervezetek mintegy 8-9 százalékos keresetnövekedésre tett javaslatát. A három MÁV-os szakszervezet átlagosan 5-6 százalék körüli alapbér-növekelésre és 3 százalékos cafeteria-emelésre tett javaslatot, amit a cégvezetés ismertetett is az állami tulajdonossal, de egyelőre nem kapott választ.

A vasutasok pozitív jelnek tekintik, hogy húsvétra 100 ezer forinttal feltöltötték a dolgozói SZÉP-kártyákat. A szakszervezet eredeti követelése az volt, hogy a jelenleg 350 ezer forintos „lojalitási pénzt” 400 ezerre növeljék, a SZÉP kártya összegét pedig 90 ezer forintról 120 ezerre emeljék. Mindkettő esetében kezdeményezték a kifizetések előrehozását. Ebből az utóbbi részben teljesült. A béremelésre vonatkozóan jövő hétig kért türelmet a cégvezetés. Akkor ül össze az állami vállalatok érdekegyeztetési fóruma, ahol választ kapunk a béremelési javaslatunkra – válaszolta a Népszava kérdésére Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke.

Arra az érdekvédelmi körökben terjedő hírre, miszerint az állam a fővároshoz hasonlatosan nulla százalékos béremelésre tesz majd javaslatot, a vasutas szakszervezeti vezető tömören azt válaszolta: „Az nagyon durva lenne. Felérne egy politikai öngyilkossággal.” Azt viszont el tudja képzelni, hogy a munkavállalók belemennének egy júniustól induló bérfejlesztésbe, természetesen a korábban kért 5-6 százaléknál magasabb mértékben. Az első hat hónapra pedig megelégedhetnek egy méltányos összegű egyszeri kifizetésben. De egyelőre várják, hogy mi lesz a cégvezetés ajánlata.