Árnyalták a fizetéseket: megismerhetők a valósághoz jobban közelítő béradatok

Két évre visszamenőleg közzétette a havi mediánbér-adatokat a KSH. Ebből kiolvasható: az alkalmazottak fele legfeljebb a hivatalos átlagbér háromnegyedét kapja csak meg.

Évek óta követelt kereseti statisztikákat adott közre januárra vonatkozó gyorsjelentéséhez kapcsolódó táblázataiban a KSH. Ezek pedig azt a régóta hangoztatott kritikát támasztják alá, hogy a hónapról hónapra közölt, hivatalos átlagbéradatok egy megszépített képet festenek a hazai kereseti viszonyokról. Az eddig figyelmen kívül hagyott, de most végre számításba vett kisebb cégeknél dolgozók ugyanis valóban kevesebbet keresnek, mint a nagyobb vállalatok alkalmazottai, így több mint 10 ezer forinttal lejjebb húzzák az átlagot. Az alkalmazottak fele pedig valójában legfeljebb csak a háromnegyedét keresi meg a ma már 400 ezer forint fölött járó hivatalos átlagbérnek, így annál több tízezerrel forinttal is kevesebbet visz haza. Ez az elmúlt években nem is nagyon változott.

Az idén januárra vonatkozóan a KSH bruttó 411 ezer forintos átlagbért közölt. Csakhogy ez csupán az 5 fősnél nagyobb cégeknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetének átlagát mutatja meg. Ezen dolgozók száma az idén januárban 2,78 millió fő volt. Ugyanebben a hónapban – szintén a KSH statisztikája szerint - 4,54 millióra rúgott a foglalkoztatotti létszám. A hatalmas különbség oka, hogy a hivatalos statisztika azt is foglalkoztatottnak tekinti, aki az adott héten legalább egy órát dolgozott pénzért, míg a napi 8 órás nagyvállalati alkalmazotti létnek egészen más kritériumai vannak. Amikor azonban azt vizsgálja a KSH, hogy mekkora az átlagfizetés, akkor már nem veszi figyelembe mind a 4,54 millió foglalkoztatottat, csak a teljes munkaidős alkalmazottakat. Egészen mostanáig közülük is csak azokról közöltek kereseti adatot, akik legalább 5 fős cégeknél dolgoztak.

Pedig 2019 januárja óta a kisebb cégek adatai is rendelkezésre álltak, hiszen azóta a KSH a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásaiból számolja a kereseti statisztikákat. Azokban pedig – a korábbi, munkaügyi adatgyűjtésből származó adatokkal ellentétben - minden munkavállaló jövedelmi viszonyáról szerepelnek információk. A részletesebb kereseti adatok közlésével azonban a KSH két teljes évig adós maradt. Ezt korábbi érdeklődésünkre az adóbevallások – szerintük éppen a kisebb cégeknél észlelhető - hiányosságaival magyaráztak.

Az új, kis cégeket is számításba vevő adatok a havi gyorstájékoztatókban még mindig nem szerepelnek, váratlanul megjelentek viszont a kapcsolódó, áprilisban frissített táblázatokban. Itt az látszik, hogy az idén januárban az 5 fősnél nagyobb cégeknél mért átlagbérnél 12 790 forinttal alacsonyabb volt a teljes alkalmazotti kör bruttó keresete. Az összes cég teljes munkaidős alkalmazottai körében ugyanis 398 ezer forint volt a bruttó átlag. Tavaly januárban 10 646 forint volt a különbség, 2019 első hónapjában pedig 9 994 forinttal húzták le az átlagot a kis cégek. Persze ez még mindig csak a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak átlagbérét mutatja, az összes Magyarországon működő vállalkozásnál, költségvetési intézménynél és nonprofit szervezetnél dolgozó 3,04 millió ember keresete alapján. A részmunkaidős alkalmazottak bérviszonyairól továbbra sem találtunk információkat, pedig számuk a koronavírus-járvány miatt megsokasodhatott az utóbbi időben.

A NAV sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adataiból havi mediánbért is lehet számolni, ezek közlésével azonban szintén két évig várt a KSH. A mediánbér az az összeg, amely a fizetéseket nagyság szerint sorba rendezve épp középen áll, így a dolgozók fele annál többet, másik fele kevesebbet kap. Egyes szakértők szerint ez némiképp jobban mutatja a valós fizetési viszonyokat, mint az átlagkereset, hiszen az átlagot egy-egy magasabb bér jelentősen megdobja, miközben a többség nem keres annyit.

A KSH új táblázataiban 2019 januárjáig visszamenőleg megtalálható a bruttó mediánbér havi összege. Ez az idén januárban a legalább 5 fős munkahelyeken 332 ezer, az összes munkáltatónál pedig 319 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak felének bruttó fizetése valójában legalább 92 ezer forinttal kevesebb, mint a hivatalos, 411 ezer forintos átlagbér. A korábbi hónapokat vizsgálva szintén az látszik, hogy az alkalmazottak fele az átlagbér 77-78 százalékát vagy annál kisebb összeget kap. Tavaly januárban például a hivatalos, 375 ezer forintos bruttó átlagbérnél 81 ezer forinttal kisebb volt a teljes alkalmazotti körre számolt mediánbér. Két éve januárban pedig 77 ezer forint volt a különbség, így mindössze 266 ezer forintot, vagy annál is kevesebbet keresett az alkalmazottak fele az akkor átlagbérként közölt 343 ezer forint helyett.