Előfizetés

Árnyalták a fizetéseket: megismerhetők a valósághoz jobban közelítő béradatok

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.04.17. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Két évre visszamenőleg közzétette a havi mediánbér-adatokat a KSH. Ebből kiolvasható: az alkalmazottak fele legfeljebb a hivatalos átlagbér háromnegyedét kapja csak meg.
Évek óta követelt kereseti statisztikákat adott közre januárra vonatkozó gyorsjelentéséhez kapcsolódó táblázataiban a KSH. Ezek pedig azt a régóta hangoztatott kritikát támasztják alá, hogy a hónapról hónapra közölt, hivatalos átlagbéradatok egy megszépített képet festenek a hazai kereseti viszonyokról. Az eddig figyelmen kívül hagyott, de most végre számításba vett kisebb cégeknél dolgozók ugyanis valóban kevesebbet keresnek, mint a nagyobb vállalatok alkalmazottai, így több mint 10 ezer forinttal lejjebb húzzák az átlagot. Az alkalmazottak fele pedig valójában legfeljebb csak a háromnegyedét keresi meg a ma már 400 ezer forint fölött járó hivatalos átlagbérnek, így annál több tízezerrel forinttal is kevesebbet visz haza. Ez az elmúlt években nem is nagyon változott. Az idén januárra vonatkozóan a KSH bruttó 411 ezer forintos átlagbért közölt.  Csakhogy ez csupán az 5 fősnél nagyobb cégeknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetének átlagát mutatja meg. Ezen dolgozók száma az idén januárban 2,78 millió fő volt. Ugyanebben a hónapban – szintén a KSH statisztikája szerint - 4,54 millióra rúgott a foglalkoztatotti létszám. A hatalmas különbség oka, hogy a hivatalos statisztika azt is foglalkoztatottnak tekinti, aki az adott héten legalább egy órát dolgozott pénzért, míg a napi 8 órás nagyvállalati alkalmazotti létnek egészen más kritériumai vannak. Amikor azonban azt vizsgálja a KSH, hogy mekkora az átlagfizetés, akkor már nem veszi figyelembe mind a 4,54 millió foglalkoztatottat, csak a teljes munkaidős alkalmazottakat. Egészen mostanáig közülük is csak azokról közöltek kereseti adatot, akik legalább 5 fős cégeknél dolgoztak. Pedig 2019 januárja óta a kisebb cégek adatai is rendelkezésre álltak, hiszen azóta a KSH a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásaiból számolja a kereseti statisztikákat. Azokban pedig – a korábbi, munkaügyi adatgyűjtésből származó adatokkal ellentétben - minden munkavállaló jövedelmi viszonyáról szerepelnek információk. A részletesebb kereseti adatok közlésével azonban a KSH két teljes évig adós maradt. Ezt korábbi érdeklődésünkre az adóbevallások – szerintük éppen a kisebb cégeknél észlelhető - hiányosságaival magyaráztak. Az új, kis cégeket is számításba vevő adatok a havi gyorstájékoztatókban még mindig nem szerepelnek, váratlanul megjelentek viszont a kapcsolódó, áprilisban frissített táblázatokban. Itt az látszik, hogy az idén januárban az 5 fősnél nagyobb cégeknél mért átlagbérnél 12 790 forinttal alacsonyabb volt a teljes alkalmazotti kör bruttó keresete. Az összes cég teljes munkaidős alkalmazottai körében ugyanis 398 ezer forint volt a bruttó átlag. Tavaly januárban 10 646 forint volt a különbség, 2019 első hónapjában pedig 9 994 forinttal húzták le az átlagot a kis cégek. Persze ez még mindig csak a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak átlagbérét mutatja, az összes Magyarországon működő vállalkozásnál, költségvetési intézménynél és nonprofit szervezetnél dolgozó 3,04 millió ember keresete alapján. A részmunkaidős alkalmazottak bérviszonyairól továbbra sem találtunk információkat, pedig számuk a koronavírus-járvány miatt megsokasodhatott az utóbbi időben. A NAV sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adataiból havi mediánbért is lehet számolni, ezek közlésével azonban szintén két évig várt a KSH. A mediánbér az az összeg, amely a fizetéseket nagyság szerint sorba rendezve épp középen áll, így a dolgozók fele annál többet, másik fele kevesebbet kap. Egyes szakértők szerint ez némiképp jobban mutatja a valós fizetési viszonyokat, mint az átlagkereset, hiszen az átlagot egy-egy magasabb bér jelentősen megdobja, miközben a többség nem keres annyit. A KSH új táblázataiban 2019 januárjáig visszamenőleg megtalálható a bruttó mediánbér havi összege. Ez az idén januárban a legalább 5 fős munkahelyeken 332 ezer, az összes munkáltatónál pedig 319 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak felének bruttó fizetése valójában legalább 92 ezer forinttal kevesebb, mint a hivatalos, 411 ezer forintos átlagbér. A korábbi hónapokat vizsgálva szintén az látszik, hogy az alkalmazottak fele az átlagbér 77-78 százalékát vagy annál kisebb összeget kap. Tavaly januárban például a hivatalos, 375 ezer forintos bruttó átlagbérnél 81 ezer forinttal kisebb volt a teljes alkalmazotti körre számolt mediánbér. Két éve januárban pedig 77 ezer forint volt a különbség, így mindössze 266 ezer forintot, vagy annál is kevesebbet keresett az alkalmazottak fele az akkor átlagbérként közölt 343 ezer forint helyett.       

Még mindig hiányzik 1,5 millió foglalkoztatott keresete

Bár az új kereseti adatok az eddigieknél jóval többet árulnak el a hazai bérviszonyokról, ezekből továbbra sem lehet megtudni semmit a nem alkalmazottként dolgozó, de foglalkoztatottként számon tartott, mintegy 1,5 millió ember – az egyéni vállalkozók, idénymunkások, részmunkaidősök, tanulás mellett dolgozók – fizetéséről. Pedig a NAV adatokból ezt is ki lehetne számolni: nemrégiben a GKI Gazdaságkutató Zrt. ezt meg is tette 2019-re vonatkozóan. Ekkor az éves átlagbér a KSH szerint bruttó 367 800 forint volt, a GKI szerint viszont csupán 295 ezer. A 20 százalékos különbség oka, hogy a KSH csupán az 5 fősnél nagyobb cégek akkor 3,2 milliónyi teljes munkaidős alkalmazottjának fizetését vette figyelembe a NAV adatokból, míg a GKI az  összes akkori , 4,3 milliónyi munkaviszonyból származó jövedelmet megvizsgálta. A 2019-es évben egyébként a KSH szerint a mediánbér bruttó 280 ezer forint volt, vagyis az alkalmazottak fele 280 ezer forintnál kevesebbet keresett.  

Ne maszatoljon a kormány! - Elégedetlen a Költségvetési Tanács a 2021 büdzsé módosításával

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.04.16. 15:27

Fotó: Shutterstock
Történetében először a sarkára állt a Költségvetési Tanács és feladatokat adott a kormánynak a 2021-es költségvetés tervezett módosításával kapcsolatban.
A kormány az államháztartás idei hiányát a 2288 milliárd forintra szeretné emelni a 2021-es költségvetést módosító tervezet szerint, amely hamarosan a parlament elé kerül – olvasható a Költségvetési Tanács (KT) véleményében. A KT szerint azonban ennél lényegesen nagyobb, 3990 milliárd forint lehet a deficit, hisz a kormány is ekkora számra utalt korábban, amikor a GDP 7,5 százalékában adta meg a várható hiányt. Ezért a tanács (Kovács Árpád KT-elnök, Matolcsy György jegybanki, Domokos László számvevőszéki elnök) arra szólította fel a kormányt és a büdzsét elterjesztő Pénzügyminisztériumot, hogy a parlament elé kerülő javaslatban a 3990 milliárd forintot szerepeltesse. A 2,9 százalékos hiánycél 7,5 százalékra emelésének tételeit a Pénzügyminisztérium a KT-nak bemutatott számításokban részletezte. Indokolt, hogy ezek a kormány által az Országgyűlésnek benyújtandó törvényjavaslatban is megjelenjenek – olvasható a tanács határozatában -, vagyis, hogy azok ne maradjanak titokban. A KT szerint az államadósság mértéke az tavalyi GDP 80,4 százalékáról idén 79,9 százalékra csökken. Ugyanakkor KT az államadósság-pálya kidolgozottságával sem elégedett, ezért további kiegészítéseket kér a Pénzügyminisztériumtól. A törvényjavaslatból nem derül ki, de a KT-nak küldött belső anyagokból igen, hogy az államadósság a 2020 végi 38 408 milliárd forintról 2021 végére 41 153 milliárd forintra emelkedne, míg a GDP ugyanezen időszakban 47 743 milliárd forintról 51 497 milliárd forintra növekedne, így jönne ki a fél százalékpontos GDP-arányos csökkenés. A KT elfogadja, hogy 2021-es évet számtalan bizonytalanság övezi, de „szükségesnek tartja, hogy ha a makrogazdasági feltételek alakulása megengedi, akkor a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentés valósuljon meg, kedvezőbb feltételeket teremtve a költségvetési egyensúly 2022. évi lényeges javulásához és az államadósság-mutató fenntartható mérsékléséhez.” Vagyis, a kormány mutasson önmérsékletet, és egy nagyobb bevételnövekedés esetén se szórja a pénzt év végén, ahogyan az elmúlt években rendszeresen tette. (Tavaly az utolsó két hónapban kormány mintegy 2000 milliárd forintot költött el olyan célokra, amit sem a járvány, sem annak kezelése nem indokolt.) A Pénzügyminisztérium közleményt adott ki a KT-véleményéről, ám abban nem reagál a tanács felvetéseire és bírálataira. A szaktárca olvasata szerint „A Költségvetési Tanács egyetértését fejezte ki a 2021-es hiánycél 7,5 százalékra történő emelésével és megalapozottnak tartja, hogy a GDP-arányos államadósság az idei évben csökken”. PM a közleménye szerint a 2021-es költségvetési javaslatot április 20-án, azaz a jövő kedden terjesztik a parlament elé.      

359,52 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.16. 08:15
Illusztráció
Fotó: Béres Márton / Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon péntek reggel.
Az euró 359,52 forinton forgott hét órakor, 21 fillérrel nőtt az árfolyama a csütörtök esti 359,31 forinthoz képest. A dollár jegyzése 300,17 forintról 300,52 forintra, a svájci franké pedig 325,37 forintról 325,86 forintra kúszott fel. Az euró 1,1963 dolláron forgott péntek reggel, 0,02 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz 0,06 százalékkal gyengült az euró árfolyama, 1,1033 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9221 frankot adtak, 0,05 százalékot veszített értékéből az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,04 százalékkal erősödött a dollár, 108,78 jenen jegyezték péntek reggel.