Szabad szemmel: Orbán Viktor egyre inkább lesre fut

Közben pedig a rendőrség a volt bajor igazságügyminiszter után nyomoz, mert úgy tűni: az nem átallott a maszkbeszerzésen (lobbistaként) nyerészkedni.

Washington Post

A szerb Alkotmánybíróság precedensértékű ítéletet hozott, amikor elmarasztalta a rendőrséget, miután a szervezet négy éve egy helyi bíró döntése ellenére sem indította meg a menedékjogi eljárást a bolgár határ mentén elfogott afgán migránsok ügyében, hanem a kemény fagyban visszazavarta a Bulgáriába a 25-tagú csoportot (köztük 9 gyerekkel.) A szerb hatóságoknak most fejenként ezer eurós kártérítést kell fizetniük az érintetteknek, akik azóta javarészt bejutottak Európába és ott szétszóródtak. Egyiküket például Németország 5 hónapja fogadta be.

A történtek kapcsán eljáró ügyvéd azt mondja, a határozat felmérhetetlenül fontos, hiszen azt üzeni az államnak, hogy az köteles a határ mentén is a hazai és nemzetközi törvényeknek megfelelően eljárni. Annál is inkább, mivel az ilyenfajta visszatoloncolások idáig többnyire megtorolatlanok maradtak. Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének belgrádi irodája szerint tavaly összesen 25 ezer embert kényszerítettek vissza Szerbiába Magyarországról, Horvátországból, Romániából és Boszniából.

Emberi jogi szervezetek már régóta sürgetik, hogy vessenek véget ennek a gyakorlatnak és azzal vádolják az EU-t, hogy az becsukja a szemét, nehogy közbe kelljen avatkoznia. (A Frontex az év elején pont azért vonta vissza embereit Magyarországról, mert az Orbán-kormány nem tett eleget az Európai Bíróság ítéletének, és továbbra is tömegével fordítja vissza Szerbiába az illegális határátlépőket – a szerk.)

Egyébként a határőrök sokszor elveszik az elfogott emberek mobiltelefonját és iratait, hogy ne maradjanak bizonyítékok. A szerb esetet úgy sikerült feltárni, hogy az ottani rendőrök azt hitték: azt csinálnak, amit akarnak, és az intézkedő bíró akaratával szemben nem egy befogadó állomásra, hanem a határra vitték vissza az afgánokat. Azok már a túloldalról felhívtak egy szerb tolmácsot, az pedig forró nyomon riasztotta az emberi jogi aktivistákat mind a két országban. Így össze tudták gyűjteni a papírokat és az ügy a végén megállt a szerb Alkotmánybíróság előtt.

Spiegel

Orbán Viktor egyre inkább lesre fut az Európai Unióban, most éppen Pekinggel kokettál kockázatos módon. Azon van, hogy vitatott módon Budapesten építsen kampuszt a Fudan Egyetem, ám ily módon Peking befolyást gyakorolhat a magyar felsőoktatásra. Különleges az egész ügyletben, hogy nagyon úgy néz ki: a létesítmény 1,5 milliárd eurós kínai hitelből jön létre, kínai munkások jóvoltából, mi több, kínai anyagok felhasználásával.

A budapesti polgármester tiltakozik, mert ő ugyanarra a területre diákvárost tervez (amivel korábban a kormány is egyetértett - a szerk.). Az ellenzék kémkedéstől és politikai befolyásolástól tart. Karácsony azt mondja: a végén még kiderül, hogy semmit sem lehet adni a miniszterelnök szavára, hiszen már megállapodott Orbánnal, hogy az egykori Nagyvásártelep területén kollégiumokat emelnek. Ráadásul Fudan Kínában elitegyetemnek számít, a Kommunista Párt irányítása alatt áll, a marxizmus-leninizmus pedig kötelező tantárgy.

Az EU rossz néven veszi a dolgot, hiszen a magyar kormány csak nemrégiben szorította ki az országból a CEU-t. Annak alapítójáról, Sorosról azt az összeesküvés elméletet terjeszti, hogy menekültekkel akarja elárasztani Európát. Most meg az egyetem építésére behívja a kínaiakat. Orbán azért közeledik Pekinghez, mert növelni szeretné külpolitikai mozgásterét. Ilyen megfontolásból vett a Szputnyik V-ből is, egyedüliként az unióban, és pont ezért szorgalmazza a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését, szintén kínai segédlettel.

A földrészen azonban egyre inkább árnyékba kerül. Csak úgy tudta megakadályozni, nehogy kidobják az Európai Néppártból, hogy inkább ő maga lépett ki. De súlyos büntetések fenyegetik az új jogállami mechanizmus alapján. Kai-Olaf Lange, az egyik berlini elemző intézet szakértője azt mondja: a politikus nem az uniós tagság felmondását készíti elő, hanem igyekszik lehetőleg minél több opciót nyitva tartani.

Süddeutsche Zeitung

A müncheni tartományi Főbíróság 1,2 millió euró értékben foglalt le készpénzt és más vagyontárgyakat Bajorország volt igazságügyi miniszterénél, aki ellen nyomozás folyik, mert nagyon erős a gyanú, hogy lobbistaként megpróbált nyerészkedni a járvány miatt beszerzett maszkokon. Az összeg példátlanul magas, de az magyarázza, hogy a hatóságok nem szeretnék, ha közpénzből kellene megtéríteni a veszteséget az öt delikvens üzelmei után.

A főkolompos, Sauter, a CSU egyik korábbi erős embere, aki a botrány hatására szünetelteti párttisztségei ellátását, de a tartományi parlamentnek továbbra is tagja, immár jó 30 éve. Tagadja a vádat, akárcsak párttársa, Nüsslein, aki egyben a Bundestag képviselője. Előbbi a hatóságok szerint 1,2 millió, utóbbi 660 ezer eurót tett zsebre, családi, illetve saját cégeken keresztül.

A francia elnök szerint párbeszédre van szükség Oroszországgal, mert enélkül nem lehet előbbre lépni a fegyverzetkorlátozásban, illetve egy sor nemzetközi válság megoldásában, ám meg kell húzni Moszkva számára a vörös vonalakat. Ideértve, hogy szankciókat kell előirányozni, ha a Kreml túl messzire merészkedik.

Macron azután nyilatkozott, hogy találkozott ukrán kollégájával, illetve Merkellel hármasban is megvitatták az Ukrajna körül kialakult helyzetet. Hangsúlyozta: nem fogják megengedni, hogy az orosz fél új katonai műveletekbe kezdjen a szomszédos országban. Ám ha a diplomácia nem elegendő, akkor megtorló intézkedésekre van szükség, különben oda a Nyugat hitelessége. Ezzel együtt a büntetések csupán a csomag egy részét képezik, tette hozzá. Ő azonban meg vagy győződve arról, hogy Putyint rá lehet venni a nyílt és őszinte tárgyalásokra a kulcsfontosságú témákban.

Die Welt

A müncheni főpolgármester csak csodálkozik, hogy miért a város rendezési joga kétséges a júniusi futball EB kapcsán, amikor a magyar kormány – az összes jelentkező közül egyedüliként – vállalta, hogy teltház előtt lehet majd lejátszani a mérkőzéseket, miközben a német Külügyminisztérium a járvány miatt különlegesen veszélyes övezetnek minősítette az országot és utazási figyelmeztetést adott ki.

Reiter azelőtt nyilatkozott, hogy az UEFA ma dönt arról: lehetnek-e a bajor fővárosban meccsek, miután az ottani hatóságok nem hajlandóak szavatolni, hogy bemehetnek nézők a találkozókra. A városvezető megismételte: ilyen ígéretet nem lehet tenni, hiszen nem lehet megmondani, miként alakul a ragály másfél-két hónap múlva. A pillanatnyi helyzetben nem lát rá módot, de bízik abban, hogy júniusban megrendezhetik náluk mind a négy mérkőzést. De akkor is csak az esetben nyithatják meg a lelátók egy részét, ha pótlólagos higiéniai intézkedéseket vezetnek be és tesztstratégiát dolgoznak ki a szurkolók számára.