Kulcsár István;krimi;

2021-04-20 11:30:00

Krimibe oltott korrajz

Kósa Henriknek nem kellett volna meghalnia. A diplomata ma már alighanem bottal járna, de még bőven itt lehetne köztünk, ha Kulcsár István nem öli meg. De az egykori rádiós könyörtelenül kinyírta, mert manapság kevesen olvasnak sima korrajzot, krimi viszont nincs hulla nélkül. A bajuszos nőcsábászt fel kellett áldozni az olvasmányosság oltárán, de halála nem hiábavaló: akit érdekel, most első kézből ismerheti meg, milyen volt fél évszázaddal ezelőtt a moszkvai magyar kolónia élete.

Meg kicsit a moszkvaiaké. Kulcsár leningrádi egyetemistaként, majd a Magyar Rádió moszkvai tudósítójaként megint olyan témához nyúlt, amelyben igazán otthon van. Akárcsak tavalyi, Nem ezt ígértétek című korrajz-regényében, most is saját tapasztalatairól, a vele történt vagy általa akkoriban hallott sztorikról ír. Még a házból sem lép ki, amelyben tudósítóként maga is lakott: a Kutuzov sugárút 7/4 valós helyszín, ahol gyakorlatilag minden Moszkvában élő és dolgozó magyar megfordult. Márpedig ők nem voltak kevesen, hiszen a egyetemistákkal együtt egyszerre 2-3 ezres kolónia folyamatosan cserélődött, így szerény számítások szerint ma is több tízezer embernek ugrik be a sárga köves, hosszú épület, srégen szemben a ma inkább Radissonként emlegetett Ukrajna szállóval, aljában a szuvenírvadász külföldiek pumpolására szakosodott Berjozka bolttal.

Itt végezte ki Kulcsár szegény Kósát, hogy elmesélhesse, miért volt a szovjet időkben öt-hat lelakatolt hűtőszekrény az egykori nagypolgári lakások előterében. (Megfejtés: mert annyi család lakott bennük, ahány szobásak voltak és a társbérlők persze nem bíztak egymásban.)

A szerző kíméletes szereplőivel, mert nem nevezi őket a valódi nevükön, de biztosak lehetünk benne, hogy többségük nem a fantázia szülötte. Az álcázásban az idő is segítségére van: ötven év után már kevesen ismernek rá a kor (amúgy tipikus) figuráira, például az oroszul nem beszélő, munkáskáder nagykövetre vagy a kereskedelmi képviselet gazdasági dolgokban járatlan vezetőjére. A rejtvényfejtésnél talán izgalmasabbak is az élet apró részletei. Például az, hogyan lehetett Moszkvában jegyet szerezni egy éppen sikeres filmet vetítő moziba vagy mivel foglalkozott bódéja átlátszatlan üvege mögött a Kutuzov sugárút 7/4-nél posztoló rendőr.

A krimi megoldása végül semmivel sem meglepőbb, mint hogy a külföldi diplomaták és tudósítók lakásait lehallgatta a KGB. No de nem is ezért érdemes elolvasni a Gyilkosság a magyar követségen-t.

Infó:

Kulcsár István:

Gyilkosság a magyar követségen

Atlantic Press