Afrika húzza a rövidebbet

A kontinens sok államában teljes a bizonytalanság, miután a COVAX nemzetközi elosztóprogramhoz oltóanyagokat előállító India leállította a kivitelt. Oroszország és Kína sem siet pótolni a hiányt.

Miközben Izraelben már napirenden van a 16 év alatti gyerekek beoltása, az Egyesült Államokban a lakosság mintegy egynegyede megkapta a védettséghez szükséges vakcina-mennyiséget, az EU-ban pedig már minden ötödik ember hozzájutott az első dózis szérumhoz, addig egyes államokba továbbra sem jutott egy csepp sem a koronavírus elleni immunitást biztosító készítményekből. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója nemrég újfent felhívta a figyelmet a globális vakcina-elosztásban tapasztalt “megdöbbentő és növekvő” egyenlőtlenségekre. Az aránytalanság számokba öntve azt jelenti, hogy ugyan a gazdaságilag legkevésbé fejlett 66 országban él a világ népességének több mint fele (50,5 százaléka), de ezekre az államokra mindössze az eddig felhasznált vakcinák negyede jutott a Bloomberg üzleti lap összesítése szerint. A kontinensek közül Afrika húzta a legrövidebbet, lakosságarányosan ott oltottak a legkevesebbet, a térségben mintegy 1,3 milliárdan laknak, ám eddig csak nagyjából 14 millió adag vakcinát adtak be - ennél még az Európai Unió raktáraiban is több dózisnyi felhasználásra váró oltóanyag hever parlagon.

Az egyenlőtlenségek hátterében részben az áll, hogy a tehetősebb nemzetek már akkor elkezdték leadni a rendeléseket a majdani készletekre, amikor a vakcinák még csak fejlesztési stádiumban voltak, vagyis sok államnak szinte esélye sem volt arra, hogy az idei év első felében érkező szállítmányokról leszerződjenek a gyártókkal. A WHO támogatásával létrejött és főként a Nyugat által finanszírozott COVAX-elosztóprogram ezt ellensúlyozta volna azzal, hogy biztosít bizonyos mennyiségű oltóanyagot a fejlődő országoknak. A Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (GAVI) által szervezett program zökkenőmentesen indult; február második felében a nyugat-afrikai Ghána megkapta az első COVAX-szállítmányt és egy hónapig minden viszonylag olajozottan működött, aztán váratlanul beütött a krach.

A súlyosbodó járványhelyzettel szembenéző India március végén felfüggesztette a helyben előállított vakcinák kivitelét, ami óriási érvágást jelentett a COVAX számára. Az elosztási rendszer legnagyobb részben a brit-svéd AstraZeneca/Oxford fejlesztésének indiai gyártású változatára, a Covishieldre alapozott - az exportstop bejelentéséig 28 millió dózis jutott el a programhoz. Márciusban a GAVI további 40 millió, áprilisban pedig még ezenfelül 50 millió adag Covishieldre számított volna. Sajtóhírek szerint a szervezet úgy számol, hogy a várt szállítmányokat majd májusban visszamenőlegesen megkapja, ám ez sem vehető biztosra.

Noha az Afrikai Unió (AU) múlt hónapban ugyan megrendelt 400 millió adagnyi vakcinát a Johnson and Johnsontól, de az első szállítmányok megérkezése csak július után várható, vagyis kizárólag Indián múlik, hogy a COVAX-ra rászoruló afrikai országokban nyárig jutnak-e újabb készletekhez. Az AU járványvédelmi szervezetének (Africa CDC) vezetője, John Nkengasong csütörtökön arról beszélt, hogy nem lehet megjósolni, mikor érkezik a következő szállítmány, a kontinens ezért nehéz helyzetben van. Megjegyezte, egyes országok, például Ghána és Ruanda már teljesen fel is használták a COVAX által biztosított vackinákat. Nkengasong éppen ezért felszólította Indiát, minél előbb oldja fel a kiviteli tilalmat. A kameruni virológus arra figyelmeztetett, hogy amíg a világ bármely részén nem fejeződött be az emberek immunizálása, addig újabb és újabb koronavírus-variánsok jelenhetnek meg, amelyek akár a forgalomban lévő védőoltások hatásosságát is csökkenthetik.

A nemzetközi elosztóprogram fennakadása kiváló lehetőséget kínálna a hangsúlyos vakcina-diplomáciát folytató Kínának és Oroszországnak, de ezek az országok sem sietnek Afrika segítségére. A két (eur)ázsiai hatalom inkább saját térségében, Európában és a rivális Egyesült Államok szomszédságában, Latin-Amerikában használja befolyásszerzésre hazai fejlesztésű oltóanyagait, a legszegényebb kontinens náluk is a fontossági sorrend végén kullog. Moszkva februárban hiába tárgyalt az Afrikai Unióval 300 millió dózis Szputnyik-V eladásáról, az üzlet azóta lekerült a napirendről. Hszi Csin-ping kínai elnök ugyan tavaly megígérte, hogy a fejlődő országok, kiváltképp az ebbe a kategóriába tartozó afrikai államok prioritást fognak élvezni saját vakcináik szétosztásakor, ám a kontinensre eddig főként jelképes szállítmányok érkeztek: a Bridge Consulting nevű pekingi székhelyű egészségügyi tanácsadó adatgyűjtése szerint a

Kínából exportált vakcinák mindösszesen 4 százaléka, 6,7 millió dózis érkezett a régióba.

Habár a koronavírus-járvány Afrikában arányaiban kevesebb áldozatot szedett, mint a világ más térségeiben, a védőoltások szűkössége miatt nehéz hónapok várnak a régióra. A döntéshozók mindenesetre úgy tűnik, levonták a tanulságot a pandémiából. Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök múlt héten egy virtuális konferencián a gyártókapacitások növelését szorgalmazta, hogy a kontinens képes legyen saját lakosságának egészségét biztosítani. Az AU járványügyi szervezetének feje, Nkengasong a rendezvényen elmondta, hogy Afrika jelenleg a különböző járványok megelőzésére felhasznált vakcinák 1 százalékát állítja elő. A kameruni virológus szerint az a cél, hogy öt regionális gyártóközpont létrehozásával 2040-re 60 százalékra növeljék ezt az arányt.