Előfizetés

Putyin részt vesz a klímacsúcson

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.19. 17:24

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Az Egyesült Államok április 22-23-án szervez online csúcstalálkozót a klímaváltozás kérdéséről.
Részt vesz Vlagyimir Putyin orosz elnök a csütörtökön videokonferencia formájában megtartandó klíma-csúcsértekezleten - közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
"Putyin kifejti Oroszország megközelítéseit, a globális éghajlatváltozás negatív következményeinek leküzdésére irányuló széles körű nemzetközi együttműködés kialakításának összefüggésében"

- hangzott a közlemény.

Korábban Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő többször is azt mondta, hogy a Kreml tanulmányozza az orosz részvétel lehetőségét. Az Egyesült Államok április 22-23-án szervez online csúcstalálkozót a klímaváltozás kérdéséről. Negyven állam vezetője kapott meghívót, köztük Putyin is. Joe Biden amerikai elnök a meghívást megerősítette az orosz államfővel április 13-án megtartott telefonbeszélgetése során. A két ország között kiélezte a feszültséget, hogy Biden egy március 17-én adásba adott interjújában igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint.

Női kancellárjelöltet jelentettek be a környezetvédők

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.19. 16:30

Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP
Annalena Baerbock beszédében hangsúlyozta: a kormány feladata, hogy garantálja a párizsi klímamegállapodás végrehajtását.
A várakozásoknak megfelelően Annalena Baerbockot jelölték a németországi Zöldek kancellárjelöltnek. A döntést a környezetvédők társelnöke, Robert Habeck jelentette be. Mint mondta, Baerbock a kampányban határozottan képviseli majd a Zöldek programját. A kancellárjelölt beszédében ígéretet tett arra, hogy előmozdítja az ország ökológiai átalakítását. A kormány feladata, hogy garantálja a párizsi klímamegállapodás végrehajtását. Hozzátette, a döntés még húsvét előtt született meg kettejük között. Habeck azt ígérte, minden erejével azon lesz, hogy Baerbockot segítse. Elmondta, céljuk az, hogy a Zöldeket felkészítsék a kormányzati felelősségvállalásra. A Zöldek alighanem jó döntést hoztak azzal, hogy Baerbockot indítják jóllehet Habeck hangsúlyozta, hogy őt is érdekelte a kihívás. Mivel a közvélemény-kutatásokat 5-8 százalékkal vezető uniópártok férfit indítanak, a női faktor így a környezetvédők mellett szólhat. Ráadásul az eltelt években Baerbock bizonyította, hogy rendkívül felkészült politikus, aki kiválóan ért a nemzetközi jogot érintő témákhoz. Akár ő lesz a következő kancellár, akár nem, a következő kormányban mindenképpen fontos szerepet játszik, hiszen szinte biztos, hogy a Zöldek a következő szövetségi kabinet tagjai lesznek. Az is jó döntés volt a Zöldek vezetői részéről, hogy egymás között, békében döntötték el, melyikük induljon a kancellári tisztségért. Nagy a kontraszt az uniópártokkal szemben, hiszen a CDU-t irányító Armin Laschet és a CSU első embere, Markus Söder közötti harc a kancellárjelöltségért hosszabb távon is negatívan befolyásolhatja az uniópártok viszonyát. A Zöldek azonban ezzel megőrizték jó imázsukat és békét sugároznak.  

Biden a sajátjaival számháborúzik

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.19. 16:28

Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
Baráti tűzbe került az amerikai elnök amiért nem teljesítette egyik fontos választási ígéretét.
Az elnök pénteken szeptemberig meghosszabbította a Donald Trump által az évente befogadandó menekülteknek bevezetett 15 ezres felső létszámhatárt. Biden a kampányban azt ígérte, hogy ezt 62 500 főben fogja megszabni, amit a Demokrata Párt balszárnya és a média most rögtön fel is emlegetett neki. Jen Psaki szóvivő megpróbált hárítani, mondván ők legalább feloldották az eddig az afrikai és közel-keleti menekültekre még családegyesítés esetén is érvényes teljes tilalmat. Különben is, a Trump-kormányzattól örökölt probléma megoldása időt kíván, ezért egyelőre korai meghatározni a menekült-kvótát, az elnök csak május közepére véglegesíti az álláspontját, bár a 62 500-as szám elérése „aligha valószínű”. A csűrés-csavarás azonban nem segített, Biden a sajátjaitól megkapta elnöksége első fekete pontját. Az elnök a hétvégén már személyesen védekezett. Arra hivatkozott, hogy a menekültkérdés akkor merült föl, amikor amúgy is gondban voltak a déli határra egyedül érkező fiatalkorúak emelkedő száma miatt. A kettő összetorlódott, de meg fogja emelni a menekültkvótát. Igaz, ahogyan korábban a szóvivője, ő sem mondott konkrét számot. Nem véletlenül, hiszen az elmúlt hetekben jobbról is támadták, apokaliptikus jelzőkkel írva le az amúgy valóban súlyos helyzetet. Trump tábora folyamatosan ugyanazt hajtogatja, amit az európai – és a magyar – szélsőjobb: a liberálisok a menekültek befogadása révén voltaképpen a választási erőviszonyokat akarják a saját javukra megváltoztatni. Azt is állítják, hogy Biden okozta a bajt, amikor lazított Trump szigorú bevándorlási politikáján és engedékenysége újra beindította az északra irányuló népvándorlást. A menekültkérdés és a bevándorlás egy mondatban említése a republikánusok malmára hajtotta a vizet, mert ők is folyamatosan próbálják összemosni a kettőt. A valóságban ezek külön problémakörök. A menedékjogot kérőknek a külföldi amerikai diplomáciai képviseleteken kell jelentkezniük, s közülük csak azok kapnak beutazási engedélyt, akik megfelelnek a szigorú feltételeknek. A latin-amerikai bevándorlók viszont megpróbálják átlépni a határt. Közülük sokan hivatkoznak arra, hogy Salvadorban, Hondurasban vagy Guatemalában életveszélyben vannak a bűnbandák miatt, de a többség elismeri, hogy főként gazdasági okokból szeretne az Egyesült Államokban élni. A bevándorlás az USA egész történelmén átívelő, központi kérdés. A legtöbb társadalomtudós éppen a hullámokban Amerikába ékezőknek tulajdonítja folyamatos sikerét, ugyanakkor az idegenektől való ösztönös félelem újra és újra az erőszakkal határos válságokhoz vezet. Ez már a gyarmati időkben is így volt, amikor Pennsylvaniában az angolszász telepesek kis híján fegyverrel támadtak a templomaikban németül imádkozó újonnan érkezőkre. Később az íreket, a kínaiakat, az olaszokat, a lengyeleket és a magyarokat is ellenérzés fogadta, amit sorban meglovagoltak az esedékes populista politikusok. Donald Trump is annak köszönhette üstökösszerű politikai karrierjét, hogy meg tudta szólítani a 2008-as gazdasági válság után elbizonytalanodott, lemaradó, a globalizáció hatásaitól és a latin-amerikai bevándorlás okozta munkaerőpiaci versenytől rettegő rétegeket. Bidennek sikerült visszahódítani ezek egy részét – most azonban óvatosságra készteti a két oldalról érkező kritika. Amúgy pedig máris nyakán a következő válság: hamarosan sok tízezer afgán menekült kér majd menedéket az Egyesült Államokban.