Előfizetés

Újra felfedezett kávéfaj mentheti meg a reggeleket

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.20. 13:40

Fotó: E. COUTURON / AFP
A Nyugat-Afrikában ötven év után talált Coffea stenophylla nevű növény íze az arabica kávéra hasonlít és jól viseli a magas hőmérsékletet is.
Egy újra felfedezett kávéfaj segítheti a klímaváltozás elleni küzdelemben a kávétermesztőket. A Nyugat-Afrikában termő növény, amelynek tudományos neve Coffea stenophylla, ízében az arabica kávéra hasonlít. Jobban viseli azonban a magas hőmérsékletet, ezért sokkal melegebb helyeken is termeszthető, mint az arabica és új, klímaellenállóbb fajok termesztéséhez fő kiindulóforrásként szolgálhat. Így segítheti a világ kávéigényének kielégítését  – közölték a tudósok a Nature Plants című tudományos folyóiratban.       A kávétermesztést erőteljesen veszélyezteti a klímaváltozás növekvő hőmérsékleteivel, a csökkenő csapadékkal és az új betegségekkel. Bár több kávéfaj létezik, amely forróbb környezetben is megél, de hiányzik belőlük az arabica kávé aromája, valamint a kereskedelmi célú termesztéshez szükséges tulajdonságok – közölték a londoni Kew Gardens, a Greenwichi Egyetem, a francia Cirad kutatóközpont tudósai és a nyugat-afrikai Sierra Leone szakértői. Coffea stenophylla egykoron elterjedt volt Nyugat-Afrikában, az 1920-as évektől azonban nem termesztették többé kereskedelmi célra. A természetben 2018-ban több mint 50 év után először találták meg újra. A faj jól tűri a szárazságot és részben immunis a kávérozsda nevű betegséggel szemben.
„A klímaváltozás kezeléséhez döntő jelentőségű az ellátási láncolat biztosítása. A kávé több milliárd dolláros globális iparág, amely trópusi országok több vállalkozását támogatja, kínál több mint százmillió kávétermesztőnek megélhetést” – mondta Aaron Davis, a Kew Gardens, a brit Királyi Botanikus Kerte kávékutatásért felelős munkatársa. Egyedülálló felfedezés olyan kávéfajt találni, amelyik magasabb hőmérsékleten megél és kitűnő íze van. „Ez a faj a magas minőségű kávé jövője szempontjából döntő jelentőségű” – hangsúlyozta Davis.

2020 a három legmelegebb év egyike

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.20. 12:06
Illusztráció
Fotó: SUAMY BEYDOUN/AGIF / AFP
A járvány miatti korlátozások ellenére tovább növekedett az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja.
A koronavírus-világjárvány feltartóztatását célzó korlátozások sem tudták megelőzni azt, hogy 2020 a három legmelegebb év egyike legyen a meteorológiai feljegyzések kezdete óta – közölte hétfőn a Meteorológiai Világszervezet (WMO).  Rövid távon ugyan csökkentette a koronavírus-járvány a szén-dioxid-kibocsátást, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja tovább növekedett a világszervezetnek a globális klíma állapotáról kiadott jelentése szerint. Ez megerősítette decemberi előrejelzését arról, hogy 2020 az eddig feljegyezett három legmelegebb év között van 2016 és 2019 mellett annak ellenére, hogy a tavalyi évben a La Nina jelenség hűtő hatása érvényesült.
2020-ban a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest.

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának trendje folytatódik, a szén-dioxid globális koncentrációja idén elérheti a 414 ppm-et, vagy még magasabb értéket. 2019-ben 410 ppm-et mértek, ami 148 százalékkal több az iparosodás előtti időszakhoz (1850-1900) képest. Petteri Taalas, a WMO főtitkára szerint a jelentés ismét megerősítette: 
a klímaváltozás irgalmatlan.

Fel kell készülni a szélsőséges időjárási események növekvő számához, amelyek emberek millióinak halálát és jelentős károkat okozhatnak – tette hozzá. A szakadék szélén vagyunk. Rekordmértékben olvadnak a jégmezők és a gleccserek, valamint a szárazság, a hőhullámok, az erdő-és bozóttüzek, a trópusi viharok szintén rekordmértékűek – mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a Reuters brit hírügynökségnek.

ENSZ: egyre kevesebb az idő a katasztrófa megelőzésére

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.20. 10:57

Fotó: ESKINDER DEBEBE / AFP
Karbonsemlegesnek kell lennie 2050-ig a világ államainak – hangsúlyozta a szervezet főtitkára, António Guterres.
Fogytán az idő az éghajlatváltozás „katasztrofális” hatásainak megelőzésére, 2021-nek a cselekvés évének kell lennie – figyelmeztetett hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár, néhány nappal az amerikai kezdeményezésű klíma-csúcstalálkozó előtt. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) hétfőn tette közzé friss jelentését, amely szerint a tavalyi volt az egyik legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta, az üvegházhatású gázok koncentrációja a koronavírus-járvány miatti gazdasági korlátozások ellenére is tovább emelkedett. Guterres kijelentette, hogy 2020 a „szélsőséges időjárás és a klímazavarok éve volt, amelyet az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás táplált, és így sokak életére kihatással volt, sokak megélhetését ellehetetlenítette, milliókat kényszerített lakóhelyük elhagyására.” Rámutatott, hogy a jelenlegi klímacélok közel sem elégségesek, a világ államainak a karbonsemlegesség elérését kell célként kitűzniük 2050-ig, megóvva az embereket az éghajlatváltozás „katasztrofális hatásaitól”.
„Gyorsan fogy az idő a párizsi egyezmény céljainak elérését illetően. Többet kell tennünk, gyorsabban, most”

– szögezte le.

Petteri Taalas, a WMO főtitkára arról számolt be, hogy minden egyes indikátor az éghajlat „folyamatos és kíméletlen” változásáról tanúskodik, hangsúlyozta, hogy ambiciózus kibocsátás-csökkentésre van szükség, amelynek még ebben az évtizedben kezdetét kell vennie. A statisztikák szerint az utóbbi hat év az adatok rögzítésének kezdete óta feljegyzett hat legmelegebb év volt. Az extrém hőhullámok, súlyos aszályok, erdőtüzek több tízmilliárd dollár gazdasági kárt okoztak és sok emberéletet követeltek. A tavalyi év első felében pedig mintegy tízmillió embernek kellett a lakóhelyét elhagynia különböző hidrometeorológiai veszélyek és katasztrófák miatt. A jelentésben a globális felmelegedés társadalmi és gazdasági kihatásaira is kitértek, egyebek mellett a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra, az élelmezésbiztonságra és a migrációra. „Radikális változásokra van szükség minden pénzügyi intézmény működésében a köz- és a magánszférában, így biztosítva a fenntartható és ellenállóképes fejlődés finanszírozását mindenki számára, elmozdulva a szürke és méltánytalan gazdaságtól” – fogalmazott Guterres. A Joe Biden amerikai elnök által kezdeményezett, csütörtökön kezdődő virtuális klímacsúcson negyven ország vezetői vesznek részt a jelenlegi tervek szerint.