Előfizetés

Csúf új világ

Hegyi Iván
Publikálás dátuma
2021.04.21. 11:00

Fotó: CLIVE BRUNSKILL / AFP
Sem a FIFA, sem az UEFA nem tudja megakadályozni az új labdarúgó csúcsbajnokság elindulását, ha az élklubok igazán ezt akarják.
Huszonkét és fél évvel ezelőtt, 1998 októberében, amikor a milánói Savoya Hercege Szállóban hivatalosan bejelentették, hogy létrejött tizennégy vezető európai futballklub társulása, a G(roup) 14, meg sem rezdültem. Akkor olyan adu volt a FIFA kezében, ami kizárta, hogy külön bajnokságot indítsanak a mamutok. Most viszont azt hiszem, vagy már azonnal vagy rövidesen el kell búcsúznunk attól, amit idáig labdarúgásnak tudtunk. Sokáig komolyan gondoltam, futball nélkül nem lehet élni, aztán a Covid megjelenésekor kiderült, dehogynem lehet, a labdarúgás globális társadalmi hatása pillanatok alatt válik szinte semmivé világjárvány idején. Amúgy Magyarországon, ahol az utóbbi évtizedben több állami pénz áradt a műfutballba, mint a valódiba a hajdani, dicsőséges dekádok korszakában, harminc esztendeje igazi labdarúgás nélkül élünk, s ha nem is vígan, elvoltunk a Covidig. Most azonban más világ van. Ám még e nehéz helyzetben is derülök a FIFA és az UEFA kényes urain, akik morális példázatokat tartanak a Szuperligát megalakítani kész klubok vezetőinek. A földkerekség ismeri a nemzetközi futballszervezetek elöljáróinak erkölcsét évtizedek, de legkésőbb 2015 májusa óta, akkor ugyanis vezetők sokaságát vitték el láncban egy zürichi szálloda elől. Kajmán-szigeteki meg trinidadi alelnök is volt köztük, mert hát Kajmán és Trinidad-Tobago közismerten a labdarúgás őshazái közé tartozik, s ez a razziáig ugyanúgy rendben találtatott, mint Blatter és Platini eurómilliós mutyija, melyről persze a mai FIFA-elnök, a hét évig UEFA-főtitkár Infantino mit sem sejtett. Nocsak! – mondta meglepetten, amikor fény derült például arra, hogy a CONCACAF-zóna azóta öngyilkosságba menekült, a FIFA végrehajtó-bizottságába is beválasztott amerikai főtitkára külön lakosztályt tartott fenn macskáinak, hol másutt, a Trump Towerben. Ám a nagy hatalmú UEFA most bekkelni kényszerül. Ha a tizenkét óriás egészen bizarr módon, a pandémia leple alatt nemhogy elkészít egy ilyen tervet, de előáll vele mint akár hónapokon belül bevezethető programmal, akkor az nem puszta fenyegetés. A járvány annyi pénzt szívott ki az európai sztárklubok kasszájából, hogy az a Szuperligával pótolható, egyébként pótolhatatlan. Nincs rá egyéb fedezet. S most már hiányzik az ütőkártya a FIFA kezéből. Korábban piros húszszázulti-redurchmarschsal ért fel, hogy a legjobbakat – az edzőkkel, a bírákkal, a masszőrökkel, mindenkivel – együtt kizárják a világbajnokságról, ha futballozni merészelnek a hatalmasok önálló topligájában. Ez ma is félelmetes fegyver, gondolhatnánk, csakhogy a mamutok képviselői most azt mondhatják játékosaiknak: gyerekek, oké, hogy vb-re akartok menni, de akkor a heti 200-300 ezer fontos fizetésből 20-30 ezres lesz, többet nem bír el a büdzsé. S ettől már megannyi sztár csöndben marad, mert ekkora dohányról nyilván csak kevesen mondanak le. A futball meg szegényebb lesz, mivel nincs az a Real Madrid- vagy Barcelona-diadal, amely emlékezetesebb ünnepbe torkollna, mint amilyen 2010-ben a Cibeles téri fesztivál volt, ahol Madrid- és Barca-játékosokért egyaránt lelkesedett az első spanyol vb-aranyérmet a királyi gárda nagy találkozóhelyén köszöntő sokaság. Németországban még a vb-bronzérem után is több százezer ember gyűlt egybe 2006-ban a Brandenburgi kapunál, és persze nem létezik az a Manchester United–AS Roma 7-1, amely akár csak megközelítőleg felérne a brazil–német 1-7-tel. A változással megjárja a világ, miként az élvonal mögött következő klubok, hiszen törzsszurkolóin kívül senki nem lesz kíváncsi a Fiorentinára, a Sevillára, a Wolverhamptonra. Már amennyiben létrejön a Szuperliga, amelynek megvalósulása esetén, ne legyenek illúziók, a Bayern München és a PSG sem maradhat ki a sorból. A magyarok pedig még az eddigieknél is hátrébb szorulnak; mi aztán tudjuk, mindig van lejjebb. Érthető, ha hazánk miniszterelnöke is megszólalt az ügyben, jóllehet nekünk régóta semmi közünk a labdarúgás elitjéhez. Attól tartok, lehet készülni a futball szomorú új korszakára. Nálunk meg a járványtól függetlenül is elhagyatott stadionok visszabontására. 

Öt karikára lőhetnek

Vincze Attila
Publikálás dátuma
2021.04.21. 10:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az olimpiai címvédő, a korábbi világbajnok, illetve az aktuális vb-ezüstérmes és az Eb második ellen mire juthat Tokióban a női kézilabda-válogatott?
„Azon talán lehet vitatkozni, hogy az első kalapból húzott csapatok közül a holland vagy a spanyol válogatott az erősebb, de a többi kalapból egyértelműen a nagyobb játékerőt képviselő válogatottakat kaptuk, nagyon nehéz a csoportunk” – kommentálta a Elek Gábor szövetségi kapitány az április 1-én megejtett tokiói csoportbeosztás sorsolását. És tényleg elég bolond társaságba került a válogatott: az olimpiai címvédő oroszokkal, a legutóbbi világbajnokságon ezüstérmes spanyolokkal, a tavalyi Európa-bajnokságon és a 2016-os olimpián egyaránt ezüstérmes franciákkal, a korábbi világbajnok brazilokkal és a svédekkel kell megküzdeni a továbbjutásért a B csoportban. A hatos első négy helyezettje megy tovább. De egyáltalán eljuthat-e idáig a válogatott? Danyi Gábor, a nemzeti csapat szövetségi edzője szerint a sok erős csapatból a francia válogatott kiemelkedik, de az oroszok, a svédek vagy a spanyolok közül is bármelyik együttes elérheti a dobogót. Ebben a viszonyrendszerben kellene egy nagyot gurítania a csapatnak. De egy olimpiát nem azért rendeznek, hogy a szereplők jól érezzék magukat. Az is hibás felfogás lenne, ha a kijutást, ami önmagában is bravúrral ér fel, a beteljesült vágyak netovábbjaként élné meg a csapat, mert akkor ebből a csoportból nincs tovább vezető út. A női válogatott legutóbbi nemzetközi eredményei után – fogalmazzunk úgy, hogy – nem váltott ki osztatlan elismerést. A 2019-es japán világbajnokságon a 14. hely jutott, míg a tavalyi Európa-bajnokságon a tizedik. Ilyenformán tényleg csoda, hogy egyáltalán olimpiai szereplésről lehet beszélni. Egy olimpia sportértéke leginkább abban fogható meg, ha a sportolók egy erősebb válogatottat vernek meg. Most ez az elvárás. A Szerbia elleni sordöntő olimpiai selejtezőben mutatott lehengerlő játék legalábbis azt mutatta, van kraft a csapatban. Megint bebizonyosodott, egy-egy mérkőzésen (szinte) bárkit meg tud verni a csapat, tulajdonképpen nem is a tehetség, sokkal inkább a forma állandósítása a kérdés. Csakhogy ezzel a riválisok is így vannak. A sportágban élesen elkülöníthető a nemzetek karakterisztikája, a felkészülés tervezettsége: a norvégok két, de inkább három éve percre pontosan kiszámolták, hogy mit kell tenniük azért, hogy nyerjenek. Az izlandi Thorir Hergeirsson 2008, a pekingi olimpiai arany óta irányítja a válogatottat. Stábja az Európa-szerte játszó válogatott kézilabdások minden rezdülését követi, felkészülésüket a háttérből folyamatosan támogatja. A franciák Olivier Krumbholz irányításával a válogatott mellett főállásban hat-nyolc főt foglalkoztatnak, akik csak a nemzeti csapattal törődnek. Hosszú távú gondolkozásukat mutatja, hogy a napokban tartott edzőtábor húszas keretébe hat olyan játékost is meghívtak, akik biztosan nem lesznek ott Tokióban, rájuk majd a 2024-es olimpián számítanak csak. Ezzel a felfogással élesen szembe megy a kelet-európai: Montenegró úgy rúgta ki Kim Rasmussent, a dán szövetségi kapitányt, hogy a lába nem érte a földet. Pedig előtte csapata öttel verte a verhetetlennek hitt Norvégiát az olimpiai selejtezőben, és minden papírformát felülírva jutott ki Tokióba. A korábbi magyar szövetségi kapitánynak azonban mennie kellett, helyére a sportági legendát, Bojana Popovicot ültették. A döntést elfelejtették indokolni, úgy tudni, a játékosok kívánsága volt – a játékosként hatszoros BL-győztes, a 2012-es olimpián ezüstérmes montenegrói válogatott alapemberének – kinevezése. Az oroszoknál is visszarendeződés van: a szövetség jóval nagyobb hatáskört adott Jevgenyij Vasziljevics Trefilovnak, a hard core nevelési elveket alkalmazó 65 éves szakembernek. Az ordibálás, megalázás nála alapfok, amitől viszont kiveri a víz a csapat legjobbját, a sportág egyik meghatározó játékosát, Anna Vjahirjevát. A magyar út valahol a kettő egyvelege. Nincs főállású edző, és Elek Gábor valamint Danyi Gábor előbbi irányításával viszi a válogatottat. Nyilván erőn felül teljesítenek majd ők is, de Danyinak a Győr révén még a Bajnokok Ligája Final Fourra kell felkészítenie a csapatát, az FTC-nek meg bajnoki mérkőzései vannak. Az olimpia majd egyenes választ ad arra, melyik út a járható.

Szinte már minden csapat elállt az Európai Szuperligában való szerepléstől

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.21. 10:21

Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Az új versenysorozat életre hívói nem adják fel.
Az összes nagy angol sztárklub - a Chelsea, a Liverpool, a Manchester City, a Manchester United, az Arsenal és a Tottenham - bejelentette, hogy nem kíván részt venni az új Európai Szuperligában

- írja a BBC. A döntéssel kapcsolatban később a Manchester United közölte: meghallgatták a rajongóik, az angol kormány, valamint más "kulcsfontosságú érdekeltek reakcióit", és ezt követően léptek. Az Arsenal nyílt levélben kért bocsánatot szurkolóitól és emellett közölték, hogy hibát követtek el. A Tottenham elnöke sajnálatát fejezte ki, amiért a csatlakozási szándékuk "szorongást és idegességet" váltott ki a drukkerekből.  A Chelsea-drukkerek egyértelműen jelezték nemtetszésüket a csapat felé, hétfőre tüntetést szerveztek a csapat stadionja, a Stamford Bridge elé. A tiltakozás miatt a játékosok busza csak nagyon nehezen tudta megközelíteni a pályát, így csúszott a Brighton elleni, 21 órára meghirdetett mérkőzés is. A klubvezetés megértette a jelzést, de közleményt az ügyben egyelőre nem tettek közzé. Az UEFA elnöke, Alekszander Ceferin üdvözölte az angol csapatok döntését, de Boris Johnson brit miniszterelnök is hasonlóan reagált Twitterén. A kontinens 12 topklubja által alkotott tömörülés - az új versenysorozat életre hívói - az angolt topcsapatok visszatáncolása után közölte, hogy átgondolják azokat a lépéseket, amelyek a legmegfelelőbbek ahhoz, hogy átalakítsák a tervezett sorozatot. Emellett kijelentették azt is, hogy a történtek ellenére is határozottan kiállnak azon céljuk mellett, hogy egy új európai versenysorozatot hozzanak létre, mert a jelenlegi rendszer nem működik. Mint a Népszava is megírta, vasárnap este jelentette be 12 csapat, hogy megalakítják az Európai Szuperligát. Ezt követően heves viták alakultak ki a foci világában. A spanyol és az olasz klubok egyelőre nem reagáltak a brit csapatok kilépésére. Frissítés: Cikkünk megjelenése után nem sokkal a spanyol Atlético Madrid és az olasz Internazionale is visszalépett az Európai Szuperligában való szerepléstől. A spanyol fővárosi egyesület közleményben jelentette be, hogy nem kíván részt venni a tervezett bajnokságban. Ezzel már csak négy klub, az FC Barcelona, a Real Madrid, az AC Milan, és a Juventus maradt még hivatalosan tagja a Szuperligának, amelynek a tervek szerint 15 állandó résztvevője lett volna.