Előfizetés

Bajban a „zimmer frei”

Doros Judit, Vas András
Publikálás dátuma
2021.04.21. 07:20

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Ellentmondásos helyzetben van a magánszálláshely-piac: nagyot nyerhet, aki túlél a nyitásig, de lehetnek, akiknek épp az utolsó hetekben fogy el minden tartalékuk.
– A tartalékainkat éljük fel. Örülünk annak, hogy kaptunk a Kisfaludy-pályázat keretében szobánként egymillió forintos felújítási keretet, legalább ennyivel „beljebb vagyunk”, de ebből nem lehetett az emberek bérét kifizetni, azt a saját zsebünkből kellett azokban a hónapokban is állni, amikor nem volt egy fillér bevételünk sem – panaszolja Tiszafüreden Katona Tamás, a Füredi Kávézó-Söröző-, Apartman tulajdonosa. Ő duplán rosszul járt, hisz nemcsak vendégeket nem fogadhatott, de a sörözőt is be kellett zárnia, vagyis minden bevételétől elesett. Két munkatárssal dolgozik együtt a Tisza-parthoz közeli vendéglátó-, és szálláshelyen: eleinte még fizette nekik a szokásos bért, abban bízva, hogy a tavaszi hónapokban majd megjelennek a horgászok, a túrázók, és újra ki tudják adni a szobákat, de csalódniuk kellett. Emiatt februártól már csak a korábbi bérük felét tudta odaadni az alkalmazottaknak. A városban rajta kívül többen is tettek így, 80-100 ezer forintot próbáltak kiszorítani a munkatársak bérére. Errefelé is nagy a szakemberhiány, ráadásul a Tisza-tó környéke még nem a Balaton, az ottani magasabb árak még nem gyűrűztek be ide, ezért az alacsonyabb bevételek miatt fizetést is kevesebbet tudnak adni, mint ott. Emiatt is sokan féltek attól, hogy ha elengedik az embereket, azok később már nem térnek vissza, hanem elmennek más szakmákba, vagy épp más térségekbe, magasabb bérért, így inkább a félretett tartalékokból fizetett, aki tudott. Nehezebb dolga volt annak, aki nem a saját ingatlanja kiadásából él, hanem bérel épületeket, és azokat üzemelteti. Szabó Attila egyéni vállalkozónak két ilyen apartmanja is van Tiszafüreden, itt a bérleti díjat annak ellenére fizetniük kellett, hogy közben egyáltalán nem voltak bevételeik. Ő azt mondja, ha májusban nem indult be a szezon, azt valahogy még „kibekkelik”, de júniusban, júliusban és augusztusban már mindenképpen számítanak a vendégekre sőt, arra is, hogy a szeptember és az október is jobban megy majd az eddigieknél.
A balatoniak is a kicsattanóan jó nyári szezonban bíznak. – Tavaly telt ház volt, s az idén is erre számítunk, de ez az egész belföldi turizmusra igaz: miután a külföldi célpontok bizonytalanok, a többség, ahogyan az előző nyáron is, idehaza keres magának nyaralóhelyet. Ez pedig azt jelenti, hogy a legkisebb erdei faházikótól a luxusszállodákig minden szálláshely iránt nagy lesz az érdeklődés – mondta Balla György, a balatonmáriafürdői Pelso Panzió tulajdonosa. Az előzetes foglalások is azt mutatják, a balatoni szállásadóknak jó nyaruk, sőt, vélhetően utószezonjuk és telük lesz – legalábbis, ha valóban feloldják a jelenleg május 22-ig érvényes korlátozásokat. – Rengeteg a foglalás, láthatóan ahogy ki lehet nyitni, megindulnak az emberek a tópartra – tette hozzá Balla György. – A klasszikus főszezon, a július-augusztus teljes házzal megy majd, de már októberre is vannak foglalások. A magánszálláshelyek közül azok, amelyek csak szezonálisan vannak nyitva, igazából meg sem érezték a járványt, hiszen a tavalyi szezonjuk remekül sikerült, a lezárások pedig eddig nem érintették őket. – Jellemzően az iskolai nyári szünetben szoktuk kiadni szobáinkat, így tervezzük most is. Július-augusztusra már tele vagyunk, júniusra van már csak szabad helyünk, így nagyon bizakodóak vagyunk. Nagyjából húsz éve üdültetünk, de olyan nyarunk, mint a tavalyi sohasem volt, s reméljük az idén is hasonlóan jó bevételünk lesz – mondta a balatonfenyvesi Kocsárdi Péter. – A fizetőképes kereslettel sem lehet gond, főleg, hogy összevonták a SZÉP-kártyák alszámláit, s így most már mindegyikről lehet költeni akár szálláshelyre is – bizakodott a balatonlellei Szalay Tamás is, aki két nyaralójában nyolc szobát ad ki jellemzően májustól októberig. A szezonális szobakiadóknak tehát jó nyaruk lesz, kivéve, ha nem jön egy drasztikus, negyedik hulláma a járványnak. Az egész évben nyitva tartó helyek pedig abban reménykedhetnek, hogy a nyári bevételeikből finanszírozni tudják, ha ősszel vagy télen megint be kell zárniuk.

Vendég lesz, csak munkaerő nem?

A Balatonnál vélhetően nem is a vendégszám lesz a probléma, hanem a munkaerőhiány. A bezárások, a bizonytalanság miatt sokan otthagyták a vendéglátást, s más szektorban helyezkedtek el, s nemcsak őket kell pótolni majd, hanem a külföldre készülőket is. Ha Ausztria nyit, azok közül, akik a járvány kitöréséig kint dolgoztak, sokan visszamennek, így félő, hogy nagyjából olyan lesz a helyzet a Balatonnál, mint 4-5 éve, amikor komoly munkaerőhiánnyal kellett megküzdenie a vállalkozóknak.

Két nyár között se vendég, se állami támogatás

A magánszálláshelyek megmentéséért és a biztonságos újranyitásért indult petíció április közepén, ugyanis az állami kompenzáció, illetve bértámogatás éppen a legrászorultabbakhoz, a családi szálláshelyek működtetőihez nem jutott el. Ők jellemzően azért nem tudtak élni ezzel, mert jelentős részük egy olyan ingyenes szoftveren keresztül szolgáltatja adatait, amely nem volt összekötve a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK) rendszerével, így nem tudták igazolni a lemondott foglalásokat. A bértámogatás pedig csak azoknak a szálláshely-tulajdonosoknak jelentett segítséget, akik egész éves nyitvatartással működnek, s alkalmazottjaik nyolcórás munkaidőre vannak bejelentve. Így azok a vállalkozások, amelyek az alkalmazottakat csak 4-6 órás munkaidőre jelentették be, nem jutottak bértámogatáshoz. Ez sokuknak a teljes ellehetetlenülést jelentette. Az április közepén indult petíciót eddig közel kétezren írták alá, egyebek mellett azt követelve, hogy a 2020 novemberétől visszamenőleg kárpótolják a magánszálláshelyek üzemeltetőit akár szobánként havi fix összeggel vagy a 2019-es tényleges forgalom alapján. Ez ugyan nem pótolja a kieső bevételeket, de biztosítaná a ház rezsiköltségének és a tulajdonosok megélhetésének egy minimális szintjét. Kérik a magánszálláshelyek azonnali megnyitását is, azzal a kitétellel, hogy egyszerre nem lehet kiadva ötnél több szoba, és a vendégek összlétszáma egyidőben nem haladhatja meg a 10 főt, hiszen – indokolták –, ekkora családi vagy baráti társaság a legszigorúbb korlátozások mellett jelenleg is tartózkodhat egy helyen. A petíció megfogalmazói szerint az, hogy ők a járványügyi korlátozások alatt semmilyen kompenzációt nem kaptak, lenullázta az elsősorban vidéken, kis falvakban, kisvárosokban működő magánszálláshelyek forgalmát. A jogszabály ugyan lehetővé teszi üzleti, oktatási céllal érkező vendégek fogadását, azonban a magánszálláshelyek célközönsége egyértelműen nem ilyen céllal keres szállást. Hozzátették: a kormány munkahelymentő intézkedései semmilyen tekintetben nem jelentenek segítséget azoknak, akik egyéni vállalkozóként vagy adószámos magánemberként üzemeltetnek szálláshelyet. Sokan már csődöt jelentettek és többeknek segítség nélkül ez az elkerülhetetlen sorsa a közeljövőben. Közölték azt is, a korlátozások bevezetése óta több ízben próbálták megkeresni a Magyar Turisztikai Ügynökséget, hogy felhívják a figyelmüket a kialakult helyzetre, de rendre azt a választ kapták: a magánszállásadói kör 2020-ban részesült a Kisfaludy szálláshely-fejlesztési támogatásban. Az elmúlt hónapokban a folyamatosan meghosszabbított korlátozó intézkedések miatt a szállásadók kénytelenek voltak lemondani foglalásaikat, így elmaradt a tradicionálisan fontos karácsonyi, szilveszteri, húsvéti szezon is. Az április 15-én újból – most éppen május 22-ig – meghosszabbított korlátozások veszélybe sodorták a következő turisztikailag is fontos időszakot, a pünkösdi foglalásokat. - D. J, V. A.

Pórul járhat, aki nem jelenik meg az írásbeli érettségin

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.21. 06:40

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A múlt évhez hasonlóan főszabály szerint idén is csak az írásbeli érettségi vizsgákat tartják meg, szóbelikre csak speciális esetekben kerülhet sor.
Utóbbiba nem tartozik bele, ha valaki - bármilyen okból - nem jelenik meg az írásbeli vizsgákon. A vonatkozó kormányrendelet szerint ő nem pótvizsgázhat és jelentkezését is törlik, legközelebb az őszi érettségi időszakban próbálkozhat újból. Az Oktatási Hivatal megkeresésünkre megerősítette, valóban ez a helyzet. Ugyanakkor emlékeztettek, ez a tavaly május-júniusi vizsgaidőszakban is így volt. Szerettük volna megtudni azt is, tavaly előfordult-e, és ha igen, hány esetben, hogy valaki nem jelent meg az írásbelin, s emiatt törölni kellett a jelentkezését, de erre a kérdésünkre cikkünk írásáig nem kaptunk választ. Horváth Péter iskolaigazgató, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunknak azt mondta: nem tartja méltányosnak ezt a helyzetet, hiszen előfordulhat, hogy valaki baleset, betegség vagy bármilyen más okból, önhibáján kívül nem tud megjelenni a vizsgán. Abban bízik, ha többen lesznek, akiket emiatt hátrány érhet, a döntéshozók előállnak valamilyen más megoldási javaslattal.   Frissítés: Az Oktatási Hivatal cikkünk megjelenését követően közölte, a tavalyi május-júniusi vizsgaidőszakban az érettségizők 2 százaléka nem jelent meg a vizsgákon. 2020-ban 84 300-an jelentkeztek, vagyis 1686 vizsgázó maradt távol.  

Óriási einstand készül a Várban

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.21. 06:20

Fotó: Népszava
Már készül a várnegyed lakásainak eladását lehetővé tévő törvényjavaslat. Az I. kerületi önkormányzat jelentős vagyonvesztéstől tart.
„A kormány álláspontja változatlan, ahol nem fűződik érdek a lakások állami vagy önkormányzati tulajdonban tartásához, ott indokolt lehetővé tenni a bérlők számára a vásárlást a műemlékvédelmi szempontok megtartásának kötelezettségével. Az ezt lehető tévő törvényjavaslaton Böröcz László országgyűlési képviselő dolgozik, amely a Várban található ingatlanokra is kiterjed majd” – válaszolta a Népszavának a Miniszterelnökség. A tárcát azért kerestük meg, mert már hónapokkal ezelőtt belengették a vári lakások privatizációját. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter februárban jelezte: helyes és sikeres programnak tekinti a rendszerváltás utáni lakásprivatizációt és nem lát okot a Várban található ingatlanok esetében a különbségtételre, a tiltás fenntartására. Böröcz László március közepén konzultációt indított a budavári önkormányzati lakások ügyében. Mint írta, a bérlők igényeire alapozva kezdeményezi a lakástörvény módosítását. Az itt élők szondázása azért is pikáns, mert mint emlékezetes, az utóbbi években – a 2019-es helyhatósági választás előtt, amikor még fideszes volt a kerület vezetése – számos kormánypárti potentát szerzett magának bérleményt a Várban. A kérdőívek kitöltésére Böröcz meglehetősen szűk határidőt adott, hiszen az érintetteknek április 10-ig volt lehetőségük a véleménynyilvánításra.  De nekik legalább volt. V. Naszályi Márta (Párbeszéd), a kerület polgármestere ugyanis hiába kereste meg levélben az országgyűlési képviselőt, nem kapott választ. Az ellenzéki kerületvezető nem tartja elfogadhatónak, hogy az önkormányzatra súlyos kötelezettséget rovó, jelentős vagyonvesztéssel járó törvénymódosítást a kerület választott képviselőinek megkérdezése nélkül dolgozza ki a kormány. Ez egyébként ellentétes Gulyás Gergely ígéretével is, aki az ügyben tartott korábbi egyeztetésükön arról biztosította V. Naszályi Mártát, hogy ki fogják kérni a kerület véleményét a jogszabálytervezettel kapcsolatban. Erre egyelőre nem került sor. A kancelláriavezető V. Naszályi Mártának adott korábbi tájékoztatása szerint a vári lakások eladásakor az 1993-ös lakástörvény szabályait szeretnék alkalmazni azzal a megkötéssel, hogy a kedvezmények mértékénél figyelembe vennék azt is, ki mióta lakik a bérleményben. A fentiek alapján előfordulhat, hogy a vári ingatlanok valós értékük töredékéért cserélnek gazdát, hiszen a rendszerváltás utáni tömeges lakásprivatizáció esetén nem volt ritka, hogy a becsült érték 15 százalékáért keltek el az ingatlanok, ráadásul 20-25 éves kamatmentes részletfizetéssel. Ha most is így történne, akkor ez jelentős vagyonvesztést okozna a kerületnek – hangsúlyozta V. Naszályi Márta a Népszava kérdésére. A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérlakások kiárusításának egyik célja akkor az volt, hogy az önkormányzatok megszabaduljanak a lakások kezelhetetlen nagyságú felújítási és karbantartási gondjától. Ez a vári lakások esetében nincs így, ezért nincs is szükség az elidegenítési tilalom átgondolatlan és egyeztetés nélküli feloldására. V. Naszályi ennél sokkal jobb megoldásnak tartja a helyi bérlakásrendelet készülő módosítását, amely véleménye szerint korrekt, egységes és méltányos feltételeket szabna a bérlőknek a mostani beragadt szokásjogokkal szemben. A budavári lakások privatizációját tiltó határozat feloldásával ezer műemléki ingatlan kerülhetne a piacra, ezek együttes értéke elérheti az 50-100 milliárd forintot. (A Várban található csaknem 1422 bérleményből 1098 lakást érinthet, de a kerületben akár 1400-at is.) A budai Várnegyed önkormányzati bérleményei nem csupán elhelyezkedésük, hanem szokásjogi helyzetük és törvényi szabályozásuk miatt is különlegesek. A lakástörvény biztosította kedvezményes vásárlási feltételek ugyanis csak megkötésekkel voltak érvényesek a műemléképületben lévő lakásokra. A budavári helyzetet tovább cifrázta a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság 1994-ben kelt határozata, amely a Várnegyed lakásait az önkormányzat elidegeníthetetlen törzsvagyonának részévé tette – mondta korábban V. Naszályi a Népszavának. A polgármester nem igazán látja, miként lehetne felülírni az 1994-es határozatot, de ha ez mégis megtörténik, akkor sem tartja valószínűnek, hogy a kerület önszántából valamennyi „örökbérletű” lakását értékesítené. A tömeges privatizáció ugyanis nagy arányú lakosságcserét, befektetői körök általi felvásárlást eredményezhetne a budai Várban, amit nem tart kívánatosnak. Böröcz László a Magyar Nemzetnek korábban azt mondta, hogy még a parlament tavaszi ülésszakában be szeretné nyújtani a törvénymódosítási javaslatot.