Előfizetés

Az EMA nem javasolja a Johnson&Johnson vakcinájának felfüggesztését

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.20. 18:53

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A cég a múlt héten felfüggesztette európai szállításait, miután az amerikai hatóságok vizsgálatot kezdtek annak megállapítására, hogy van-e kapcsolat a gyár oltóanyaga és a vérrögképződés között.
Lehetséges az összefüggés a vérrögképződéssel járó rendellenességek rendkívül ritka esetei és a Johnson&Johnson koronavírus elleni oltóanyaga között. Ugyanakkor a vakcina előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait - állapította meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kockázatértékelő bizottsága. A testület kedden közzétett véleménye szerint a megbetegedés veszélyét fel kell tüntetni a készítmény használati útmutatóján, mint nagyon ritka mellékhatást. A Johnson&Johnson a múlt héten felfüggesztette európai szállításait, miután az amerikai hatóságok vizsgálatot kezdtek annak megállapítására, hogy van-e kapcsolat a gyár oltóanyaga és a vérrögképződés között. 2021. április 13-ig 7 millió embert oltottak be a vakcinával az Egyesült Államokban, ebből nyolc esetben alakult ki trombózisos megbetegedés. A rendellenesség 60 év alatti, főként nőbetegekben fordult elő, átlagosan az oltás után három héttel. Mint az EMA sajtótájékoztatóján elhangzott, a Johnson&Johnson oltóanyagának ritka mellékhatása nagyon hasonló az AstraZenecáéhoz, de a kevés esetszámból egyelőre korai következtetéseket levonni. Emer Cooke az európai hatóság vezetője kérdésre válaszolva kifejtette: a hasonló, adenovírus technológián alapuló Szputnyik V esetében az EMA még nem tart abban a vizsgálati fázisban, amikor ismereteket szerezhetne a lehetséges előnyök és kockázatok arányáról. Megerősítette, hogy az EMA-nak nincs tudomása az orosz vakcina okozta trombózisos megbetegedésekről, hozzátéve, hogy ha ilyen történik, akkor a gyártónak kötelessége erről tájékoztatást adni. 

Meghalt Csád elnöke, katonai tanács irányítja az országot

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.20. 18:19

Fotó: THOMAS COEX / AFP
Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta pontosan a 68 éves Idriss Déby halálát.
Katonai tanács veszi át Csád vezetését Idriss Déby csádi elnök halálát követően, miután a kormányt és a parlamentet feloszlatták – jelentette be a hadsereg kedden. A közép-afrikai országban egyúttal lezárták a szárazföldi és a légi határokat, és kijárási tilalmat rendeltek el. Azem Bermandoa Agouna, a hadsereg szóvivője elmondta:
másfél évig tartó átmeneti időszakot hirdetnek, amelynek során egy katonai tanács fogja vezetni az országot, élén az elhunyt államfő fiával, Mahamat Idriss Débyvel.

A 37 éves négycsillagos tábornok eddig az elnöki gárda parancsnoka volt.  – A katonai tanács feladata lesz a nemzet függetlenségének, területi integritásának és egységének biztosítása, valamint a nemzetközi szerződések betartásának garantálása – húzta alá Azem Bermandoa Agouna. A katonaság az átmeneti időszak végén szabad és demokratikus választásokat helyezett kilátásba. „Franciaország egy bátor barátot veszített el Déby személyében” – írta keddi közleményében a francia elnöki hivatal, hangsúlyozva a békés átmenet és a társadalmi párbeszéd fontosságát. „Párizs határozottan elkötelezett szövetségese stabilitása és területi integritása mellett” – állt a dokumentumban. Franciaország egyúttal együttérzéséről biztosította az elhunyt elnök családját és Csád lakosságát.  „Csád egy nagyszerű katonát veszített el, és egy olyan elnököt, aki három évtizeden át fáradhatatlanul dolgozott az ország biztonságáért és a régió stabilitásáért” – írta a párizsi elnöki hivatal. Egyelőre nem tudni, mi okozta pontosan a 68 éves Déby halálát, aki hétfőn indult el, hogy felkeresse a kormány által terroristának tartott lázadók ellen harcoló csapatokat azt követően, hogy a líbiai határ mentén tevékenykedő lázadók több száz kilométerre nyomultak előre a főváros felé. Csádot olyan államok veszik körül, mint Líbia, Szudán és a Közép-afrikai Köztársaság. Az ország történelme során többször fordultak elő fegyveres felkelések, amelyek bázisa Csád északi részén, Líbiában vagy Szudánban volt. Idriss Déby jómaga is egy sikeres lázadás vezetőjeként került az elnöki székbe 1990-ben.
Egyike volt Afrika leghosszabb ideig hivatalban lévő államfőinek.

Idriss Déby és François Mitterrand 1991-ben
Fotó: DANIEL JANIN / AFP
A csádi választási bizottság alig egy nappal korábban jelentette be, hogy az előzetes eredmények szerint Déby földcsuszamlásszerű győzelmet aratott az április 11-i elnökválasztáson, amelyet az ellenzék bojkottált. A vezető a voksok 79 százalékát szerezte meg, és ez lett volna a hatodik mandátuma. Fő kihívója, Albert Pahimi Padacké a szavazatok 10 százalékát kapta. Débyt korábban több bírálat érte az ellenzékkel való bánásmódja, valamint az afrikai ország olajkészletének kezelése miatt. Csádban és szomszédságában több fegyveres csoport is aktív, egyebek közt az Iszlám Állam terrorszervezettel vagy az al-Kaidával kapcsolatban álló milíciák is, az ellenük folytatott harcokban pedig az elhunyt elnök a nyugati kormányok fontos térségbeli szövetségese volt.

Magyarul is várják a véleményt arról, ki milyen Európában szeretne élni

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.20. 16:27

Fotó: Népszava
Hétfő óta él az Európa jövőjével foglalkozó konferencia többnyelvű digitális platformja, de máris megjelentek rajta az első magyar bejegyzések.
“Ne támogassák az olyan országokat, amelyekben a mindenkori kormány ellopja a pénzt!” “Hétköznapi idős emberként szomorúan veszem tudomásul, hogy a migránsokat bemondás alapján regisztrálják! Az ellenőrzéseket a határátlépés előtt kellene elvégezni!”

A honlap elindítói, az európai uniós intézmények azért hozták létre az online fórumot, hogy a kontinens minden polgára szabadon kifejthesse a véleményét arról, milyen Európában szeretne élni. Az Európa jövőjéről szóló konferenciát hivatalosan május 9-ikén nyitják meg Strasbourgban, ha a járványhelyzet megengedi. Célja, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a döntéshozók számára, milyen irányt vegyen a 27 tagú közösség a következő években, évtizedekben. A digitális platform csak az egyik terepe a véleménynyilvánításnak, az európai polgárok tanácskozásokon, vitakörökben, nemzeti és nemzetközi rendezvényeken fejthetik ki nézeteiket például az éghajlatváltozással, az egészségüggyel, a demokráciával vagy a kultúrával kapcsolatban. Felvetéseik, javaslataik a konferencia plenáris ülései elé kerülnek. A testület előreláthatólag 2022 májusában fogja letenni az asztalra az összeurópai vitát összefoglaló következtetéseit. Az uniós intézmények vezetőiből álló elnökség ígéri, hogy minden véleményt elemezni fognak, és nyilvánosan hozzáférhetővé tesznek. A legfontosabb elképzeléseket és ajánlásokat európai polgári vitacsoportokban és a tanácskozás plenáris ülésein fogják megvitatni. “A jövőd rajtad is múlik” nevet viselő digitális platform 24 nyelven működik, az uniós polgárok egyszerű regisztráció után, az anyanyelvükön vagy az EU bármely hivatalos nyelvén posztolhatnak, megoszthatják az ötleteiket és véleményt nyilváníthatnak másokéról. Az online felületen kilenc témakörben várják a véleményeket, de az “egyéb elképzelések” címszó alatt előre meg nem határozott kérdésekben is kifejthetők nézetek. A platformon nemcsak észrevételeket vagy javaslatokat lehet tenni, hanem rendezvényeket is lehet szervezni. Egy interaktív térkép segít megtalálni a lakóhelyhez közeli és a konferenciához kapcsolódó eseményeket. A platform megnyitását beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a moderátorok ki fogják szűrni azokat a bejegyzéseket, amelyek ellentétesek a konferencia alapokmányával. A honlapra feltöltött dokumentumot a regisztrált résztvevőknek láttamozniuk kell.