Előfizetés

Több tankerületben gátolják a távoktatást

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.21. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A tanárok és diákok több mint egy évig dolgoztak digitális tanítási módszereken.
Több tankerületi iskolában továbbra sem engedik a pedagógusoknak, hogy azoknak az alsós gyerekeknek, akiket a hétfői nyitás ellenére otthon tartanak a szüleik a járványhelyzet miatt, a minimálisnál több segítséget nyújtsanak. Egy budapesti apuka felháborodottan mesélte a Népszavának: az elmúlt egy évben iskolájukban több jó gyakorlat is kialakult a digitális távoktatás terén, ezeket most mégsem használhatják sem a tanárok, sem az otthon maradó diákok és szüleik. – Én nem engedtem iskolába az elsős és a másodikos gyerekemet. Ezért most csak a hivatalos KRÉTA rendszerben kaphatunk valamennyi tananyagot, ami teljesen alkalmatlan a digitális oktatásra – mondta. Tudomása szerint mindkét osztályból, ahova a gyerekei is járnak, a diákok mintegy fele hiányzik, a tanítóknak mégis megtiltották, hogy a korábbi digitális megoldásokat, online felületeket használhassák. – Nemcsak hogy segítséget nem kaphatunk, de még osztályozni sem szabad az otthon maradt gyerekeket. Kinek az érdeke ez? Ez már konkrétan az embertelenség kategóriája – fogalmazott. A lapunknak nyilatkozó édesapa panasza nem egyedi, a Szülői Hang Közösséghez is rengeteg hasonló visszajelzés érkezett. Sokan számoltak be arról, hogy a pedagógusok semmiféle online oktatást nem végezhetnek. Vannak azonban jó példák is: nem egy szülő arról számolt be, hogy iskolájukban online órákat is tartanak a távol maradóknak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint hétfőn az óvodások 60 százaléka, az alsósok 75 százaléka jelent meg az intézményekben, miután a kormány úgy döntött, hogy számukra veszélytelen az óvodák, iskolák kinyitása. A döntés ellen több tanári, szülői és diákszervezet tiltakozott.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az óvodás és az alsós korosztály összlétszáma 687 ezer fő, az Emmi számai alapján pedig könnyen kiszámítható, hogy összességében 32 százalékuk - több mint 221 ezer óvodás és kisiskolás gyermek – maradt otthon. A Szülői Hang Közösséghez rengeteg visszajelzés érkezett a hétfői iskolanyitásról. Volt olyan szülő, aki arról írt, kérelmezte gyermeke otthon maradását, de még választ sem kapott. Ennek ellenére engedély nélkül is otthon tartotta a gyermekét. Vannak azonban jó példák is: nem egy szülő arról számolt be, hogy iskolájukban online órákat is tartanak a távol maradóknak, vagy legalább azt engedélyezték, hogy a jelenléti órákba online bekapcsolódhassanak az otthon maradók is. Az eltérő gyakorlatokra a kormányzat ellentmondásos tájékoztatása miatt kerülhetett sor. Az iskolák, óvodák megnyitásáról szóló kormányrendelet tiltja, hogy párhuzamosan jelenléti és online oktatás is legyen az intézményekben. Az Emmi minisztere, Kásler Miklós ugyanakkor arról írt az intézményvezetőknek címzett levelében: ez "nem zárja ki ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy az intézmény – amennyiben erre lehetőség van – biztosítsa a jelenléti tanórába való online bekapcsolódás lehetőségét egy tanuló számára". Lapunk többször is kereste a Klebelsberg Központot azzal kapcsolatban, pontosítsák, hogyan kell értelmezni a szabályokat, hogyan kell eljárniuk a tankerületeknek, de tájékoztatást eddig nem kaptunk.

Főhajtás az áldozatokért

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.04.20. 20:24

Fotó: Béres Márton / Népszava
Hatalmas veszteségekről, családi tragédiák tömegéről kell megemlékeznünk - mondta Szabó Tímea (Párbeszéd), az ellenzéki pártok közös megemlékezésén a budapesti Kossuth téren.
A pártvezetők főhajtással emlékeztek a koronavírus járványban elhuny 25 ezer áldozatról, a számot mécsesekkel formázták a Parlament épülete előtt. Kérdésünkre Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke hangsúlyozta, hogy a járvány kezdete óta az Orbán-kormány egyetlen alkalommal sem emlékezett meg az elhunytakról, "sőt, igyekszik elhallgatni, elfedni a tragikus számokat". A megemlékezésen részt vett Jakab Péter (Jobbik), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Kanász-Nagy Máté és Schmuck Erzsébet (LMP), valamint Gyurcsány Ferenc (DK). - Kilencezer áldozata volt már a járványnak, mikor még egyetlen oltóanyag sem volt - bírálta az MSZP társelnöke a kabinet járványkezelését, utalva arra, hogy a kormány az oltások óta az ellenzékre próbálja hárítani a felelősséget az elhunytakért.

CEU: továbbra is politikai döntés kérdése, hogy milyen külföldi egyetemek működhetnek Magyarországon

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.20. 18:47

Fotó: Népszava
A Közép-európai Egyetem szerint a magyar kormány hiába módosít a felsőoktatási törvényen, továbbra sem lesz biztosított a nemzetközi intézmények szabad működése.
A magyar kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítására nyújtott be javaslatot a magyar Országgyűlésnek, azután, hogy az Európai Bíróság múlt év októberében kimondta, hogy a lex CEU megsértette az uniós jogot. A benyújtott törvénymódosítás nem változtat a CEU helyzetén - közölte kedden a Közép-európai Egyetem (CEU). Mint arról Népszava is beszámolt, az Orbán-kormány az Európai Bíróság nyomására írja át a felsőoktatási törvénynek azt a részét, ami a külföldi egyetemek magyarországi működésére vonatkozik, s amelynek 2017-es módosítása oda vezetett, hogy CEU-nak Budapestről Bécsbe kellett áthelyeznie amerikai akkreditációjú képzéseit. Az Európai Bíróság egyebek mellett azt tartotta jogsértőnek, hogy a törvény szerint csak olyan külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely a székhelye szerinti országban is folytat képzést - ennek a feltételnek akkor csak a CEU nem felelt meg. Azóta ugyan létrehoztak egy kampuszt a New York-i Bard College-dzsal együttműködésben, de a magyar kormányt ez sem érdekelte. A felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint a kifogásolt részeket az Európában már “bevált”, bajoroszági felsőoktatási szabályozás mintájára írják át. Állításuk szerint erről tájékoztatták az Európai Bizottságot, amely nem jelzett kifogást. Az új szöveg szerint az Európai Gazdasági Térségen kívüli felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzéseket, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya erről nemzetközi szerződést köt, és a képzés a magyar egyetemek képzésével egyenértékű. A CEU szerint azonban a magyar kormánynak nem áll szándékában olyan feltételeket teremteni, amelyek között a CEU-hoz hasonló nemzetközi intézmények szabadon működhetnének. - Az új tervezet értelmében továbbra is politikai döntés kérdése, hogy milyen külföldi egyetemek működhetnek Magyarországon, és a döntést bizonyára a legmagasabb szinteken hozzák majd meg. A magyar kormány eddig is világossá tette, hogy mire akarja használni a hatalmát. Elüldöztek egy intézményt, amely az akadémiai szabadság nemzetközi értékeit követi, és helyette meghívtak egy intézményt, amely a Kínai Kommunista Párt abszolút irányítása alatt áll - írták a kínai Fudan Egyetem budapesti megjelenésének terveire utalva.   
A CEU közölte: Ausztriában maradnak, egy “olyan országban, ahol tisztelik az akadémiai szabadság alapvető értékeit. Kutatási és egyéb, oktatást nem jelentő tevékenységeinkkel továbbra is jelen leszünk Budapesten. A várost soha nem hagyjuk el, de nem tesszük ki magunkat újra egyetlen ember és rezsimje politikai szeszélyeinek.” A felsőoktatási törvény új szövegében továbbra is benne maradt, hogy a magyar kormánynak és a külföldi egyetem székhelye szerinti állam kormánynak nemzetközi szerződést kell kötniük, ha a külföldi egyetem Magyarországon akar képzéseket indítani. A CEU esetében erre azért nem kerülhetett sor, mert az Orbán-kormány nem volt hajlandó aláírni ilyen szerződést. Enyedi Zsolt, a CEU korábbi rektorhelyettese Facebook-oldalán arra is rámutatott: 2017-ben Palkovics László, akkor még oktatási államtitkárként azt mondta, hogy akkor van helye külföldi egyetemnek Magyarországon, ha az olyan programokat hoz be, amelyek nálunk hiányoznak. - Most Palkovics László miniszer olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint külföldi egyetem akkor jöhet Magyarországra, ha hajszálra ugyanazt tanítja, amit már nálunk is tanítanak - írta Enyedi Zsolt.