Előfizetés

Főhajtás az áldozatokért

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.04.20. 20:24

Fotó: Béres Márton / Népszava
Hatalmas veszteségekről, családi tragédiák tömegéről kell megemlékeznünk - mondta Szabó Tímea (Párbeszéd), az ellenzéki pártok közös megemlékezésén a budapesti Kossuth téren.
A pártvezetők főhajtással emlékeztek a koronavírus járványban elhuny 25 ezer áldozatról, a számot mécsesekkel formázták a Parlament épülete előtt. Kérdésünkre Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke hangsúlyozta, hogy a járvány kezdete óta az Orbán-kormány egyetlen alkalommal sem emlékezett meg az elhunytakról, "sőt, igyekszik elhallgatni, elfedni a tragikus számokat". A megemlékezésen részt vett Jakab Péter (Jobbik), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Kanász-Nagy Máté és Schmuck Erzsébet (LMP), valamint Gyurcsány Ferenc (DK). - Kilencezer áldozata volt már a járványnak, mikor még egyetlen oltóanyag sem volt - bírálta az MSZP társelnöke a kabinet járványkezelését, utalva arra, hogy a kormány az oltások óta az ellenzékre próbálja hárítani a felelősséget az elhunytakért.

CEU: továbbra is politikai döntés kérdése, hogy milyen külföldi egyetemek működhetnek Magyarországon

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.20. 18:47

Fotó: Népszava
A Közép-európai Egyetem szerint a magyar kormány hiába módosít a felsőoktatási törvényen, továbbra sem lesz biztosított a nemzetközi intézmények szabad működése.
A magyar kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítására nyújtott be javaslatot a magyar Országgyűlésnek, azután, hogy az Európai Bíróság múlt év októberében kimondta, hogy a lex CEU megsértette az uniós jogot. A benyújtott törvénymódosítás nem változtat a CEU helyzetén - közölte kedden a Közép-európai Egyetem (CEU). Mint arról Népszava is beszámolt, az Orbán-kormány az Európai Bíróság nyomására írja át a felsőoktatási törvénynek azt a részét, ami a külföldi egyetemek magyarországi működésére vonatkozik, s amelynek 2017-es módosítása oda vezetett, hogy CEU-nak Budapestről Bécsbe kellett áthelyeznie amerikai akkreditációjú képzéseit. Az Európai Bíróság egyebek mellett azt tartotta jogsértőnek, hogy a törvény szerint csak olyan külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely a székhelye szerinti országban is folytat képzést - ennek a feltételnek akkor csak a CEU nem felelt meg. Azóta ugyan létrehoztak egy kampuszt a New York-i Bard College-dzsal együttműködésben, de a magyar kormányt ez sem érdekelte. A felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint a kifogásolt részeket az Európában már “bevált”, bajoroszági felsőoktatási szabályozás mintájára írják át. Állításuk szerint erről tájékoztatták az Európai Bizottságot, amely nem jelzett kifogást. Az új szöveg szerint az Európai Gazdasági Térségen kívüli felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzéseket, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya erről nemzetközi szerződést köt, és a képzés a magyar egyetemek képzésével egyenértékű. A CEU szerint azonban a magyar kormánynak nem áll szándékában olyan feltételeket teremteni, amelyek között a CEU-hoz hasonló nemzetközi intézmények szabadon működhetnének. - Az új tervezet értelmében továbbra is politikai döntés kérdése, hogy milyen külföldi egyetemek működhetnek Magyarországon, és a döntést bizonyára a legmagasabb szinteken hozzák majd meg. A magyar kormány eddig is világossá tette, hogy mire akarja használni a hatalmát. Elüldöztek egy intézményt, amely az akadémiai szabadság nemzetközi értékeit követi, és helyette meghívtak egy intézményt, amely a Kínai Kommunista Párt abszolút irányítása alatt áll - írták a kínai Fudan Egyetem budapesti megjelenésének terveire utalva.   
A CEU közölte: Ausztriában maradnak, egy “olyan országban, ahol tisztelik az akadémiai szabadság alapvető értékeit. Kutatási és egyéb, oktatást nem jelentő tevékenységeinkkel továbbra is jelen leszünk Budapesten. A várost soha nem hagyjuk el, de nem tesszük ki magunkat újra egyetlen ember és rezsimje politikai szeszélyeinek.” A felsőoktatási törvény új szövegében továbbra is benne maradt, hogy a magyar kormánynak és a külföldi egyetem székhelye szerinti állam kormánynak nemzetközi szerződést kell kötniük, ha a külföldi egyetem Magyarországon akar képzéseket indítani. A CEU esetében erre azért nem kerülhetett sor, mert az Orbán-kormány nem volt hajlandó aláírni ilyen szerződést. Enyedi Zsolt, a CEU korábbi rektorhelyettese Facebook-oldalán arra is rámutatott: 2017-ben Palkovics László, akkor még oktatási államtitkárként azt mondta, hogy akkor van helye külföldi egyetemnek Magyarországon, ha az olyan programokat hoz be, amelyek nálunk hiányoznak. - Most Palkovics László miniszer olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint külföldi egyetem akkor jöhet Magyarországra, ha hajszálra ugyanazt tanítja, amit már nálunk is tanítanak - írta Enyedi Zsolt.

Megdolgozik a CÖF az állami milliókért

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.20. 16:48

Fotó: KISELEV V. / AFP
A kormány egyik kedvenc alapítványa ezúttal azt javasolja, hogy legyen nemzeti ünnep az utolsó szovjet katona kivonulása Magyarországról.
A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) azt javasolja, hogy legyen nemzeti ünnep, egyben munkaszüneti nap június 19-e, amely napon 1991-ben az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot. Fricz Tamás politológus, a CÖF kurátora a civil szervezet keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: június 19-e jelentősége „történelmünk két fénylő napjához”, március 15-éhez és október 23-ához mérhető.
– Június 19. olyan nemzeti ünnep lehet, amely nemcsak ideiglenesen kivívott, hanem tartósan megszerzett, máig élő függetlenségünk és szabadságunk szimbóluma lehet

– hangoztatta.

Kijelentette: ezt a szuverenitást újra és újra támadás érheti „a legkülönfélébb geopolitikai és globális irányokból”, ezért a védelme elemi kötelességünk. 
– Június 19., illetve június mindenkori utolsó szombatja jelenleg a magyar szabadság napja, nemzeti emléknap, de nem munkaszüneti nap

– mutatott rá Fricz Tamás, aki azt javasolta, hogy ezután ne június utolsó szombatján, egyfajta laza piknik keretei között ünnepeljünk, hanem valóban június 19-én, és ez legyen munkaszüneti nap.

Javaslatának érvei között említette, hogy június 19. nem kapta meg kellő figyelmet az elmúlt 30 évben. A politológus ennek egyik fő okának nevezte, hogy a rendszerváltás éveiben nem történt meg a világos elhatárolódás a korábbi diktatórikus rendszertől.
– Nem volt történelmi igazságtétel és lusztráció, velünk maradt a posztkommunizmus legalább 20 évig, ami árnyékot vetett 1991. június 19-ére is

– fogalmazott.

Fricz Tamás szerint fontos elválasztani egymástól a június 16-i és a június 19-i emléknapot. – Előbbi napon tartották 1989-ben Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársainak újratemetését a Hősök terén – idézte fel, hozzátéve: a két emléknap nem egyenrangú és „csak június 19. méltó arra, hogy nemzeti ünneppé váljon”. A politológus úgy véli: június 16. szimbolikája finoman szólva is ellentmondásos, mivel „az újratemetésen az ellenzéki pártok végül is elfogadták, hogy a kommunistákkal mintegy vállvetve álljanak a felállított sírok előtt”. Ezzel – közölte – az akkori ellenzék azt üzente, hogy pártállami vezetőkkel, a forradalmat leverőkkel kell a rendszerváltást végigvinni Magyarországon. Fricz Tamás hangsúlyozta: a kiábrándító üzenetű rendezvény egyetlen, a rendszerváltást komolyan szimbolizáló eseménye Orbán Viktor, a Fidesz vezetőjének akkori beszéde volt, amelyben a szovjet hadsereg Magyarországról való kivonulását, és ezzel a valóságos rendszerváltást követelte.
– Orbán Viktor beszéde volt az egyetlen, ami szembement a pártállam és az ellenzék között köttetett alkuval

– mondta.

Hozzátette, hogy június 16-ával szemben június 19. alku és megalkuvás nélküli pillanat volt, amely a magyar történelem két legfontosabb vágyát juttatta érvényre: a nemzeti függetlenség és szuverenitás visszaszerzését, illetve a kommunista diktatúrától való megszabadulást. Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke – akinek teljesítményét tavaly októberben lovagkereszttel ismerte el a köztársasági elnök – az eseményen a többi között arról beszélt, hogy az ellenzék áldatlan háborút indított a keleti vakcinák beszerzése és beadása ellen. Az ezzel ellentétes álláspontot képviselő
CÖF-CÖKA nevében Csizmadia László köszönetet mondott Oroszországnak és Kínának, hogy – mint fogalmazott – a jóvoltukból Magyarország Európában és világban az elsők között áll az átoltottság terén.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy a békemeneteket szervező CÖF üzenetei nem véletlenül vágnak egybe a kormánypropagandával. Az állami támogatásokkal sűrűn kibélelt alapítvány például csak tavaly, csak a Szerencsejáték Zrt.-től 100 millió forinthoz jutott. 2016-ban pedig az Átlátszó.hu adatigénylése következtében derült ki: az Magyar Villamos Művek félmilliárd forintot adott a szervezetnek.