Előfizetés

Bizonytalanok a nyitással kapcsolatban a kulturális intézmények

Csákvári Géza Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2021.04.22. 09:00

Fotó: Shutterstock
Felkészülési időre, egyértelmű szabályozásra és menetrendre lenne szükség a kulturális intézmények újranyitásához.
A bizonytalanság biztos – derül ki a Népszava által megkeresett kulturális intézmények nyitással kapcsolatos reakcióiból. A kormányközeli Magyar Hírlap kedden tette közzé, hogy információik szerint, ha a beoltottak száma eléri a négymilliót – a kormány beoltottnak tekinti azokat is, akik még csak egyetlen oltást vettek fel –, újra megnyithatnak a november óta a járványügyi intézkedések miatt zárva tartó kulturális intézmények, amelyeknek egy része Fekete Péter kulturális államtitkár csütörtöki online tájékoztatójára vár. Megkerestük a döntéshozókat, érdeklődtünk a hír valóságtartalmáról, a várható nyitási időpontról, megkérdeztük, hogy egyeztettek-e a kulturális intézményekkel, illetve, hogy rendelettel szabályozzák-e azt, hogy teltházzal tervezhetnek-e, vagy ez az egyes intézmények döntésén múlik, de nem kaptunk választ. Információink szerint a kőszínházak egy része, különösek azok, amelyekben nincs megfelelő klímaberendezés, azaz nyáron nem tudnak játszani, már „elengedték” 20-21-es szezont; szerintük a műsorterv, az egyeztetés, a több helyen a háttérstáb újraszervezését nem érdemes elkezdeni az évad utolsó három-négy hetére. Kérdéses a nézők kockázatvállalási hajlandósága is, a védettségi igazolványt sokan nem tekintik garanciának, nem vennének még részt zárt térben rendezett eseményen. Megfontoltságra int Szlávik János is, aki az ATV-nek nyilatkozott: - A színházak, mozik nyitásával nagyon óvatosnak kell lenni - mondta a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa, aki szerint egy szuperterjesztő beltéren maszk nélkül akár száz embert is meg tud fertőzni. A járványügyi szakemberek javaslataira hallgat a Müpa, amely nyár végére tervezi a nyitást. - A programok meghirdetése, a jegyértékesítés komoly szervezési előkészületeket és időt igényel, az aktuális helyzetben pedig kiemelt fontosságú számunkra a nézők, a fellépők és a munkatársaink biztonsága. Mindezeket figyelembe véve terveink szerint a Müpa a nagyközönség számára nyár végén nyitja meg kapuit, a megfelelő oltási szinttel járó lehetőségekhez és a járványügyi szakemberek aktuális ajánlásaihoz igazodva- írták válaszukban. Akkor állunk neki az újranyitásnak, ha a hivatalos kormányrendelet erről megszületik, egy-egy sajtóhír miatt nem kezdünk semmibe – mondta lapunknak Buda Andrea, a Cinema City marketing és pr igazgatója. Hozzátéve: erre a pillanatra fel vannak készülve, technikailag készen állnak, az összes multiplexük alapos tisztításon és fertőtlenítésen esett át. Vannak azonban olyan körülmények, amelyek nehézségeket okozhatnak és időben akár két hétre is kitolhatják nyitást. Az egyik, hogy be kell rendelni az alapanyagokat csaknem fél éve zárt a büfékbe. Gond, hogy ugyan a mozivezetők alkalmazottak, a jegyszedők és a személyzet nagy része iskolai szövetkezeten keresztül érkező diák volt. Mivel a zárás ennyire hosszúra nyúlik, a korábbi dolgozók többsége már más munkát vállalt, így új csapatot kell toborozni és kiképezni. Két hét átfutásra mindenképpen szükség van technikailag és szervezetileg, illetve a forgalmazókkal való egyeztetés, és a heti műsor összeállítása miatt – teszi hozzá Liszka Tamás, a főváros artmozikat üzemeltető Budapest Film igazgatója. Egyetértve abban, hogy részletekről akkor lehet majd beszélni, ha nem csak a kormányrendelet, hanem annak a részletszabályozása is megszületik. Mindketten azt gondolják, hogy az lenne az ideális, ha a kormány előre jelezné a határidőt és a feltételeket, mivel a jegyfoglalási rendszerek átprogramozása is időigényes. Arról, hogy „érdemes-e megnyitni” a korlátozások mellett, más az állami tulajdonú artmozik helyzete, mint a kizárólag piaci alapokon működő multiplexeké, igaz, 2021 már mindannyiuknál csak veszteséges év lehet. A Cinema City-nél fontos, hogyha – ez a részletszabályozás része – például a büfé működése nem megengedett, akkor egyelőre biztosan nem fogja megnyitni a kapuit, mivel Buda Andrea szavai szerint az általuk szolgáltatott moziélmény szász százalékos része a büfé. Így Lengyelországban sem nyitottak ki, amikor a mozik tesztidőszaka előtt a büfé nem volt megengedett. További kérdéseket vet fel, hogy amennyiben tényleg az oltási igazoláshoz kötik majd a mozizást, az operatív szintű döntést igényel, illetve tisztázni kell a jogalapot, amely alapján arra kérhetik a nézőket, hogy felmutassák az okmányaikat. Buda Andrea hangsúlyozza, hogy a Cinema City pénztárai rendelkeznek qr-kód olvasóval, de emögött egyelőre nincs adatbázis. Az online vásárolt jegyeknél a felületen fel lehet majd vinni az adatokat, ám ez is a rendszer átprogramozását igényli. Az azonban biztos, hogy húsztermes moziknál a jegyszedőknek nem lesz idejük mindenkit „átvizsgálni”. Buda Andrea a nemzetközi mozijaiknál más-más megoldásokkal találkozott. Csehországban heti három antigén tesztet vehet mindenki igénybe, amellyel igazolhatja az állapotát, Szlovákiában pedig már a pláza épületébe sem lehet bemenni igazolás vagy teszt nélkül, így a mozinál nincs szükség további intézkedésekre. Izraelben pedig, ahol igen magas az átoltottság, már telefonos applikációval lehet a mozikban a védettséget igazolni. Megkeresésünkre a Zeneakadémia úgy reagált, hogy az április 23-ig érvényben lévő rektori-kancellári utasítás van érvényben a teljes zárva tartásról. A kérdésre, hogy egyeztettek-e az intézménnyel a nyitás részleteiről és várható időpontjáról azt válaszolta Csonka András programigazgató, hogy még nem volt egyeztetés, csütörtökön lesz Fekete Péter államtitkár online tájékoztatója. A Zeneakadémiának minimum két hétre van szüksége az újrainduláshoz, arról pedig, hogy a közönséggel közvetlenül találkozó munkatársak között mekkora az egyszer, illetve már kétszer oltottak aránya, azt írták, hogy nincs pontos adatuk és felhatalmazásuk nyilatkozni. A teltházzal, vagy csak részházzal való rendezésről még nem alakították ki álláspontjukat, a kormány döntésére várnak, abban viszont biztosak, hogy a védettségi igazolványok ellenőrzéséhez szükség lesz többletszemélyzetre. A szabadtéri helyszínek szervezői szerencsésebb helyzetben vannak, már június elejére árusít jegyeket a Margitszigeti és a Városmajori Szabadtéri Színpad. Kisebb nyári fesztiválokat is meghirdettek már, így a Fishing Orfűt júniusra – augusztusi pótidőpontokkal –, júliusra a Bánkitó Fesztivált, július végére pedig a Művészetek Völgyét. A VOLT és a Balatonsound elmarad, az augusztusi Szigetről még nem született döntés.  

Új irodalmi ösztöndíj indul

Cs. E.
Publikálás dátuma
2021.04.22. 06:57

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Alkotótárs néven indította el kulturális kezdeményezését a Mastercard fizetéstechnológiai cég, amelynek keretében ösztöndíj pályázatot hirdet.
A Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló ösztöndíjra május 7-ig jelentkezhetnek a 40. évüket be nem töltött vers- és prózaírók, akiknek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi alkotásuk. Május végéig a Grecsó Krisztián, Máté Gábor (képünkön), Simon Márton, Szabó T. Anna és Tóth Krisztina alkotta szakmai zsűri választja ki a győzteseket – egy nőt és egy férfit – akik 2-2 millió forintot kapnak, hogy kötettervüket megvalósíthassák. „Nagyon fontos a Mastercard szerepvállalása a kortárs fiatal irodalom támogatásában. A pályázattal nem meglévő műveket díjaz, hanem munkaterveket, jövőbeli lehetőségeket, mert az alkotást kívánja támogatni. Az ösztöndíj elindításával azt szeretnénk elérni, hogy évente egy nő és egy férfi író kiszakadhasson a mindennapi rutinból, hogy az írással foglalkozzon” – nyilatkozta Valuska László, a Könyves Magazin főszerkesztője. A szervezők célja az is, hogy bizonyos társadalmi ügyek és értékek (mint a digitalizáció, a szegénység és a környezetvédelem) szerepeljenek a program fókuszában, a nyertes szerzők ezért feladatot is kapnak: havi rendszerességgel irodalmi levelezést folytatnak a magazin felületein, amelyben társadalmilag releváns kérdésekre reflektálnak. A jelentkezés részleteiről a konyvesmagazin.hu/alkototars weboldalon tájékozódhatnak.  

Lovagváltás a zenekar élén

R. Hahn Veronika (London) írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.04.21. 16:05

Fotó: RICCARDO DE LUCA / AFP
Sir Antonio Pappanót nevezték ki Sir Simon Rattle utódjának a szigetország első számú zenekara vezető karnagya tisztségére.
"Egy álom vált valóra" - ezzel a közhellyel kommentálta Sir Antonio Pappano a Londoni Szimfonikusok vezető karmestérévé való avanzsálását. A közvetlensége miatt általában egyszerű Tony-ként emlegetett muzsikus még 2024. szeptemberéig marad eddigi beosztásában, a Royal Opera House zenei igazgatójaként, ahol 2002 óta dolgozik, megdöntve a leghosszabban szolgáló Covent Garden szakmai vezető rekordját. Egy rövid átmeneti időszakban, 2023. szeptemberétől Pappano kinevezett vezető karnagyi címet viselve már részlegesen az LSO rendelkezésére áll majd.
Mint erről ez év januárjában lapunk is beszámolt, a Barbican kulturális központban székelő LSO eddigi vezető karnagya, Sir Simon Rattle 2023-ban feladja állandó nagy-britanniai zenei munkásságát és átteszi székhelyét Münchenbe, ahol a nagy becsben tartott Bajor Rádiózenekar frontembere lesz. A kiváló dirigens 1999 és 2018 között a Berlini Filharmonikusok élén állt. Ez alatt az idő alatt nem pusztán a német szövetségi állam és Berlin városa nagyvonalú kulturális mecenatúráját tanulta meg becsülni, hanem harmadszor is megnősült. Felesége, Magdalena Kožená énekesnő és három közös gyermekük bázisa változatlanul Berlin, azaz a távolság jelentősen lerövidül. Sir Simon nem is próbálta leplezni, hogy a családi megfontolások mellett döntésében szerepet játszott a Brexit és a londoni City, illetve a brit kormány ígéretének meghiúsulása, a tervezett szuper akusztikájú új koncertterem megépítésének feladása. Alex Beard, a Royal Opera House vezérigazgatója az olasz származású, de már a szigetországban, az essexi Eppingben született, majd Amerikában nevelkedett Sir Antonio állásváltoztatását abból a szempontból méltatta, hogy a "muzsikus hosszú távon az Egyesült Királyságot tekinti zenei bázisának. Ez nagyon fontos akkor, amikor országos erőfeszítések történnek a művészeti világ újjáépítésére a pusztító pandémia után". Maga Tony Pappano a The Observer vasárnapi lapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy "bevándorlók gyermeke, ami segített neki abban, hogy határozott munkaetikát fejlesszen ki, felelősséget vállaljon magáért és mindezt a hőn szeretett zene és opera szolgálatába állítsa". A maestro egyidejűleg a római Santa Cecilia Akadémia vezető karnagyának pozicióját is betölti, bár egyes hírek szerint ezt az elfoglaltságát még LSO-felelősségének átvétele előtt feladja.
Sir Antonio Pappano
Fotó: Liam Hennebry / AFP
Az LSO igazgatója, Kathryn McDowell kijelentésével, mely szerint "Tony minden egyes fellépése emlékezetes és különleges esemény" nagyon sokan értenek egyet, akik évek óta élvezték az általa vezényelt előadásokat az operaházban, különösen kedvenc zeneszerzője, Puccini műveit. Zenei érzéke, dinamizmusa, fantáziadús programválasztása és természetes bája a közönség kedvencévé tették. Kommunikációs ösztöneinek köszönhetően már eddig is számos tévésorozat - többek között Verdi és Puccini életművéről - magával ragadó házigazdája volt, így az LSO joggal reméli, hogy kész az új digitális és tévés-rádiós kalandokra. A 61 éves Sir Antonio Pappano gyorsan új munkaadója szívébe férkőzött, amikor kijelentette, "a Brexit nem csökkentette London jelentőségét, mint a világ egyik kulturális központjáét", hozzátéve, "a munkahelyi hűség ritkaságszámba megy manapság, de létfontosságú, hogy kötelezd el magad a csapatmunka és az általad vezetett intézmény mellett". Sir Antonio Pappano operaházi utódlásáról nem született még döntés. Az esélyesek közé tartozik Edward Gardner brit karmester, korábban az English National Opera zenei igazgatója, jelenleg a Bergeni Filharmonikusok vezető karnagya.
Zenei érzéke, dinamizmusa, fantáziadús programválasztása és természetes bája a közönség kedvencévé tették.