Előfizetés

Putyinék a kínzástól sem riadnak vissza, ha el kell tiporniuk a vallásgyakorlás intézményét

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.22. 16:53

Fotó: Mikhail Klimentyev / Sputnik via AFP
Oroszország hamarosan olyan nemzetekhez csatlakozhat mint Észak-Korea, Eritrea, Irán, Kína, Mianmar, Nigéria, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Tádzsikisztán és Türkmenisztán.
Az amerikai törvényhozás kétpárti alapon működő nemzetközi vallásszabadsági bizottsága (USCIRF) felszólította a washingtoni külügyminisztériumot, hogy Oroszországot is vegye föl a vallásszabadságot a legkirívóbb módon megsértő államok listájára. A USCIRF szerdán közreadott éves jelentése alapján az orosz hatóságok tavaly 188 eljárást indítottak a Jehova tanúi keresztény gyülekezet tagjai ellen, s ezek során razziáztak, házkutatásokat tartottak, a kihallgatások pedig időnként kínzássá fajultak. A gyülekezetet Oroszország 2017-ben „szélsőségesnek” nyilvánította és betiltotta. Tagjain kívül az Észak-Kaukázusban és a Krím-félszigeten élő muzulmánokat is üldözik, számos hívőt terrorizmus és szélsőségesség fabrikált vádjával ítéltek börtönbüntetésre. Olyan esetek is előfordultak, amikor a helyi hatóságok egyszerűen elraboltak a vallási szervezetekkel vagy a világi politikai ellenzékkel kapcsolatot kereső személyeket. A USCIRF jelentése az amerikai külügyi tárca által a vallásszabadság helyzetéről összeállított éves beszámoló kiegészítése. Oroszország mellett most Indiát, Szíriát és Vietnámot is javasolják felvenni a legnagyobb aggodalmat kiváltó országoknak a külügy által vezetett listájára, amelyen már eddig is rajta volt Észak-Korea, Eritrea, Irán, Kína Mianmar, Nigéria, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Tádzsikisztán és Türkmenisztán.
A kétpárti bizottság azt is kezdeményezte, hogy Kubát és Nicaraguát vegyék fel a szorosabb megfigyelést érdemlő országok csoportjába, ahová még tíz állam, Afganisztán, Algéria, Azerbajdzsán, Egyiptom, Indonézia, Irak, Kazahsztán, Malajzia, Törökország és Üzbegisztán tartozik. Bahrein, a Közép-afrikai Köztársaság és Szudán viszont kikerült ebből a körből, miután az utóbbi időben jelentős javulást értek el. Mint látható, az amerikai kongresszus bizottsága Oroszországon és Törökországon kívül nem emelt ki más európai államot, mint ahol aggodalomra adna okot a vallásszabadság helyzete. Viszont a hívőkkel – köztük a keresztényekkel – való bánásmódjuk miatt bírálatot kapott több olyan ország, amellyel a magyar vezetés az utóbbi években szoros kapcsolatot ápol, például a Türk Tanács öt tagja közül Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Üzbegisztán. Magyarország külön államtitkárságot tart fenn az üldözött keresztények megsegítésére és a USCIRF-hez hasonlóan éves jelentést is készít, de eddig nyilvánosan nem emelt szót az orosz, kínai, török, azerbajdzsáni, kazah, szaúd-arábiai, vagy üzbég keresztényekért. 
Kapcsolódó
Ígért és fenyegetőzött az orosz elnök évértékelő beszédében

Fellélegezhetnek Krímben, az oroszok visszahívják csapataikat az ukrán határról

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.22. 16:38

Fotó: VADIM SAVITSKII / AFP
Állítólag véget ért a déli katonai körzet és a légideszant erők hadgyakorlata.
Elértnek nyilvánította a hadgyakorlat céljait, és elrendelte az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenőrzés pénteki leállítását csütörtökön Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. "Úgy gondolom, hogy a váratlan ellenőrzés céljait sikerült teljességgel elérnünk. A csapatok bebizonyították, hogy képesek az ország védelmét megbízhatóan biztosítani" - jelentette ki a tárcavezető csütörtökön a déli katonai körzet és a légideszant erők hadgyakorlatát értékelő tanácskozáson.
"Ezzel összefüggésben elrendeltem a déli és a nyugati katonai körzetben zajló ellenőrző műveletek befejezését"

- tette hozzá. Sojgu elrendelte, hogy vezérkar, valamint a katonai körzetek és a légideszant egységek parancsnokai tervezzék meg és április 23-tól kezdjék meg a csapatok visszavonását állandó állomáshelyükre, valamint készítsenek részletes elemzést a harckészültség meglepetésszerű ellenőrzésének eredményeiről. Az érintett egységeknek május 1-ig kell visszatérniük bázisaikra. Szergej Sojgu parancsa a déli katonai körzet 58. hadseregére, a központi katonai körzet 41. hadseregére, valamint három légideszant hadosztály visszavonására vonatkozik. A hadgyakorlat fő szakaszát csütörtökön a Krímben, az Opuk gyakorlótéren tartották meg, a védelmi miniszter részvételével.  
Oroszország a Donyec-medencei konfliktus kiéleződésével páthuzamosan március vége óta megerősítette katonai jelenlétét Ukrajna határainak közelében és a 2014-ben elcsatolt Krímben.

Az orosz védelmi minisztérium a csapatmozgásokat hadgyakorlatokkal magyarázta, a Kreml pedig hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fenyeget senkit. Amerikai állítás szerint az elmúlt hetekben orosz csapatok 2014 óta legerősebb koncentrációja volt észlelhető a határövezetben. 

Putyin ígért és fenyegetőzött évértékelő beszédében

Ahogyan arról a Népszava is beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán megtartotta az orosz nemzet állapotáról szóló, immár 17. évértékelő beszédét. Ebben kifejtette, hogy Moszkva jó viszonyt akar fenntartani mindenkivel, beleértve azokat az országokat is, akikkel az utóbbi időben ez nem igen sikerült. Ezért nem is kíván válaszolni egyes országok barátságtalan lépéseire. Az orosz visszafogottságot és mértéktartást hangsúlyozó Putyin azonban gyorsan fenyegető hangnemre váltott és figyelmeztette a „kollektív Nyugatot”, hogy ha valaki Moszkva jó szándékát a gyengeség jeleként értelmezi, és az összes híd felégetésére szánja rá magát, akkor tudnia kell, hogy Oroszország válasza aszimmetrikus, gyors és kemény lesz. Igaz, azt is megígérte, hogy országa a nemzetközi jog keretei között fogja megvédeni érdekeit.

Németország 30 millió adagot vásárol az orosz oltóanyagból

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.22. 15:37

Fotó: SAVO PRELEVIC / AFP
A beszerzés feltétele, hogy a Szputnyik V készítmény rendelkezzék EU-s forgalmazási engedéllyel.
Németország 30 millió adagot vásárol az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen kifejlesztett Szputnyik V orosz vakcinából – jelentették csütörtökön német hírportálok. A beszámolók szerint a beszerzésről Michael Kretschmer szászországi tartományi kormányfő tájékoztatott Moszkvában, miután tárgyalt Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszterrel. Elmondta, hogy a tervezett menetrend szerint júniusban, júliusban és augusztusban egyaránt tízmillió adagot vásárolnak. A beszerzés feltétele, hogy az orosz készítmény rendelkezzék EU-s forgalmazási engedéllyel. Kiemelte, hogy az EU gyógyszerészeti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) forgalmazási engedélyével lehet megteremteni a bizalmat a Szputnyik V iránt.
– Nagy siker lenne, ha májusban befejeződne az engedélyeztetési eljárás

– tette hozzá Michael Kretschmer.

Michael Kretschmer
Fotó: ROBERT MICHAEL / AFP
– A szászországi tartományi miniszterelnök elmondta, hogy éppen Moszkvában tárgyal egy küldöttség az EMA-tól, és Mihail Murasko biztosította őt arról, hogy az orosz részről elkötelezettek az EU-s engedély megszerzése mellett – számolt be a sajtótájékoztatóról az ARD német országos köztelevízió a tagesschau.de című hírportálján. A német szövetségi kormány kezdettől támogatta a Szputnyik V EU-s engedélyeztetését. Angela Merkel kancellár januárban bejelentette, hogy a vakcinákért felelős szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich intézet (PEI) révén segítik elő a folyamatot. Az intézet az úgynevezett raportőri feladatokat látja el. Ez azt jelenti, hogy német vezetéssel elemzik és értékelik a Szputnyik V-ről az EMA-hoz benyújtott adatokat. Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter április elején bejelentette, hogy nemzeti szintű, kétoldalú tárgyalást kezdenek Oroszországgal oltóanyag-vásárlásról, mert az Európai Bizottság nem kíván az EU valamennyi tagjára vonatkozó keretszerződést kidolgozni a Szputnyik V beszerzéséről. Németországban egyelőre a Pfizer/BioNTech-, az AstraZeneca- és a Moderna-féle vakcinával igyekeznek elérni a SARS-CoV-2 által okozott betegséggel (Covid-19) szembeni közösségi immunitást. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint szerdáig a lakosság 6,9 százaléka – 5 724 561 ember – kapta meg mindkét adagot valamelyikből. Legalább egy adagot a lakosság 21,6 százaléka, 17 932 380 ember kapott. Nemrég a Euronews számolt be arról, hogy beindult a vakcinaturizmus Oroszországban, és német állampolgárok utaztak Moszkvába azért, hogy minél előbb megszerezzék a koronavírus elleni védőoltást. A Szputnyik V oltóanyag első adagját egy háromnapos túra keretében, a szálláshelyül szolgáló hotelben kapták meg egy orosz magánszolgáltatótól. Az egyik német turista azzal indokolta, hogy Oroszországba utazott az oltásért, hogy otthon Németországban körülbelül öt–tíz hónap lenne, amíg megkapná a vakcinát.