Az újabb és újabb törvényeknek, szabályoknak köszönhetően egyre ritkábbak az olyan esetek, mint amilyenről nemrégiben érkezett hír: szörnyű körülmények között találtak kísérleti állatokat Madrid egyik kerületében, a Vivotecnia cég laboratóriumában. Rejtett kamerás felvételek kerültek napvilágra arról, hogy majmok, kutyák, egerek, patkányok, mini disznók voltak kísérleti alanyai gyógyszeripari, vegyipari, kozmetikai, élelmiszeripari és dohányipari cégek megrendelésének anélkül, hogy akár csak minimális jóérzésről tanúskodó bánásmódban lett volna részük. A hatóságok időlegesen felfüggesztették a labor működését.
Bár már megkezdődtek a mesterséges intelligenciával végzett gyógyszerkísérletek, jelen tudásunk szerint a tudomány és az (állat)orvoslás fejlődése egyszerűen elképzelhetetlen kísérleti állatok felhasználása nélkül. Szabó Györgyit, a Semmelweis Egyetem Munkahelyi Állatjóléti Bizottságának elnökét arról kérdeztük, milyen törvényeknek, szabályozóknak kell megfelelniük azoknak a helyeknek, ahol kísérletezésre tartanak állatokat. - Magyarországon az 1998-as törvény rendelkezik az állatok védelméről, az EU-ban pedig már 1986-ban megszületett az az irányelv, amit 2010-ben újraalkottak (2010/63-as direktíva), ez az alapjai a mai szabályozásoknak: ebből indult ki a magyar kormányrendelet is, amely kifejezetten az állatkísérletezésekről szól. A szabályozások mindig a szigorodás irányába hatnak, mert az emberek, az állatvédők nyomása egyre erősödik, az állatkísérletekkel szembeni elvárások egyre magasabbak, hogy a kísérletezések során a kutatók minél kíméletesebb eljárásokat alkalmazzanak – mondta az egyetemi vezető.
Az állatvédelmi törvény elsősorban az általános, illetve a garanciális szabályokat tartalmazza, például azt, hogy milyen céllal lehet állatkísérletet végezni. Jogilag a törvény a gerinces állatokon végzett kísérletekre vonatkozik, kiegészülve a lábasfejűekkel, azaz a polipokkal, mivel az idegrendszeri fejlettségük alapján legalább a halakhoz hasonló fájdalomérzékelő képességet feltételezünk náluk. Magyarországon az állatkísérleteket engedélyeztetni kell, és csak megfelelő képesítéssel rendelkező személy végezhet ilyen tevékenységet. Ezeknek a konkrét feltételei a kormányrendeletben vannak leírva. A kérelmezőnek soklépcsős engedélyezési procedúrán kell átmennie, és a korábbinál jóval részletesebb információkat kell megadnia, valamint nyilvánosságra kell hoznia az állatkísérlet úgynevezett nem szakmai összefoglalóját. Szűkítették továbbá a felhasználható állatoknak a körét, és a kivételekre a korábbinál szigorúbb szabályok vonatkoznak.
- Az EU-s - és ebből következően a magyar szabályozásra is - az úgynvezett „3R-elvből” indul ki: replacement, refinement, reduction - magyarázza az elnök. Az első a helyettesítés, eszerint számítógépes vagy sejttenyészetes modellezéssel kell előzetes vizsgálatokat végezni, ezek alapján lehet megkezdeni az állatkísérleteket, miután kiderült, érdemes-e egyáltalán rajtuk alkalmazni az adott szert. A második elv a tökéletesítés, eszerint az állatokat a lehető legkevesebb fájdalom, szenvedés vagy kín érje, ami azonban számos kísérletnél elkerülhetetlen, de ezeket a kísérleti célhoz viszonyítva minimalizálni kell, ha lehet fájdalomcsillapítással vagy altatással. Lehetőleg olyan állatfajt kell választani, ami kevésbé fájdalomérzékeny. A leggyakrabban alkalmazott állatok a rágcsálók, ők hetven százalékát teszik ki az állatkísérleteknek. A harmadik a csökkentés elve: egy kísérletből a lehető legtöbb eredményt kell kihozni annyi állat felhasználásával, amennyi szükséges a tudományosan értékelhető eredmény eléréséhez.
Magyarországon nem tudni olyan esetekről, mint a közfelháborodást kiváltó spanyol intézetben történt volt, de nem is igazán érthető, mi értelme van ilyen körülmények között foglalkozni állatokkal, hiszen az a stressz, ami a felvételeken is látszik rajtuk, beleszól az értékelésbe, megakadályozza, hogy valós eredményeket kapjanak a kutatók. - Az ottani vezető úgy nyilatkozott, sokkolták a látottak, de ilyen nincs, egy ilyen helynek ügyelni kell a törvények betartására, azokat ellenőrizni kell. Ezeknek a kísérleteknek van megfelelő engedélyeztetési procedúrájuk, és csak olyanok foglalkozhatnak állatokkal, akik elvégezték a megfelelő tanfolyamot, legyenek orvosok, biológusok, vagy laborasszisztensek. A munkáltatóknak oda kell figyelniük erre, minden kutató és vizsgálatokat végző helyen kötelező a Munkahelyi Állatjóléti Bizottság működése. És persze a törvényektől függetlenül, azt is érezniük kell az állatokkal foglalkozóknak, erkölcsileg is kötelezettek arra, hogy jól bánjanak velük – hívta fel a figyelmet Szabó Györgyi.
Alternatív megoldások
Az állatkísérleteket kiváltó alternatív módszerek óriási ütemben fejlődnek, ilyen például az in vitro, szövettenyészetet felhasználó eljárás is. Ha a trendet figyeljük, azt látjuk, hogy mind a kísérletek, mind a kísérletekben részt vevő állatok száma folyamatosan csökken, ám azt ma még nehéz lenne megjósolni, hogy eltűnnek-e valaha is teljes egészében. Azt gondolom, ha azt szeretnénk megtudni, hogy egy gyógyszer az emberben hatásos lesz-e vagy sem, azaz amikor eldöntendő kérdéseket kell megválaszolnunk, ezekben az esetekben nagy valószínűséggel fel fogják váltani az állatkísérleteket az alternatív módszerek, de azt nem tudnám megmondani, hogy mikor. Viszont továbbra is szükség lesz állatkísérletekre, ha az életműködésekről szeretnénk többet megtudni: hogyan működik valami, amit nem lehet emberen elvégzett invazív beavatkozással megnézni - nyilatkozta Gyertyán István, a Semmelweis Egyetem tudományos munkatársa az innoteka.hu portálnak. - A kozmetikumok esetében például az Európai Unió olyan rendeletet hozott, amely szerint azokat a termékeket, amelyeknek az összetevőit állatokon kísérletezték ki, 2013-tól nem lehet forgalomba hozni az Unió területén. Más a helyzet a gyógyszerfejlesztéseknél, mert mondjuk a toxicitás eldöntéséhez továbbra is szükség van állatkísérletekre.
