Előfizetés

Újranyitás: Fertőzött szülők gyerekei is mentek iskolába

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.24. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Volt olyan kisgyermek, akinek több családtagja is koronavírusos, hétfőn mégis ott volt az osztályteremben.
Egy-két napnak kellett csak eltelnie az óvodák és az általános iskolák alsós évfolyamainak hétfői megnyitása óta, és több intézményben újból megjelent a koronavírus. A Népszava információi szerint egy fővárosi óvodában egy kisgyermekről derült ki, hogy elkapta a vírust, nem sokkal később az édesanyja is beteg lett. A nagyatádi Árpád iskolában - amint arról a Népszava is beszámolt - három nap jelenléti tanítás után egy egész osztály került karanténba, miután az egyik kisdiákról kiderült, hogy koronavírusos. Kedden az ATV Híradója pedig arról számolt be, hogy Pécsen két bölcsődében és két óvodában is megjelent a vírus. Lapunk a hét folyamán többször is kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, hétfő óta mennyi esetben kellett intézkedni óvodákban és általános iskolákban a fertőzések miatt, de tájékoztatást egyik megkeresésünkre sem kaptunk. Mivel a fent említett esetek és az iskolanyitás között nagyon kevés idő telt el, feltételezhető, hogy többen már eleve fertőzötten mentek be az intézményekbe. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) több tucat visszajelzés érkezett a hétfői iskolanyitásról, ezek között található egy falusi iskola pedagógusának beszámolója, amelyben arról írt: négy alsós osztályuk van, három osztályban pedig kiderült, hogy egy-egy kisgyermek családtagja covidos. Ennek ellenére a gyerekek hétfőn ott voltak az iskolában. - Van olyan gyermek is, akinek az édesanyja, a nagypapája és az édesanyja testvére is fertőzött, egy háztartásban élnek, és a kislány ott volt ma az iskolában. Sajnos én továbbra is félek a jelenléti oktatásban - írta. Több olyan iskola is van, ahol a gyerekek jelentős része (akár 50 százaléka) otthon maradt, de vannak olyan intézmények is, ahol szinte mindenki bent volt. Egy észak-alföldi iskolában tanító pedagógus azt írta a PDSZ-nek: az iskolából mindössze ketten hiányoztak, a tantermek "teltházasak", a hét eleji esős idő miatt "egymás hegyén-hátán" voltak a gyerekek az óraközi szünetekben. - Első osztályosaim mindannyian jelen voltak, írás órán fogom az egyik gyermek kezét, kanyarítjuk a Q betűt, és ekkor akkorát tüsszentett, hogy még a maszkom alatt is voltak “cseppek”. Az első oltást nyolc napja kaptam meg, egyébként krónikus beteg vagyok – tette hozzá. A szakszervezethez több jelzés érkezett arról is, hogy az iskolákban nem egyformán segítik az otthon maradó diákokat a tanulásban. Lapunk több alkalommal is megírta, a pedagógusok nem tarthatnak párhuzamosan online és jelenléti órákat, ugyanakkor Kásler Miklós Emmi-miniszter levele szerint ez nem zárja ki, hogy – ha ehhez adottak a technikai feltételek - a tantermi órákba otthonról, online is be lehessen kapcsolódni. Egyes iskolákban ezt megoldják, máshol a tankerületek kifejezetten megtiltották. Ez ügyben többször kerestük a Klebelsberg Központot, de mindmáig nem foglaltak állást. Az ellentmondásos központi tájékoztatók okozta káoszt talán annak a budapesti pedagógusnak a beszámolója szemlélteti a legjobban, aki arról írt: az iskolaigazgató nekik azt mondta, nem fogja megakadályozni, ha a tanárok online közvetítik az órákat. "A város másik iskolájában az hangzott el, nem csinálhatják, mert a tankerület megtiltotta" - fogalmazott. A PDSZ pénteken Áder János köztársasági elnöknek - aki feleségével alapítványt hozott létre a koronavírus miatt árván maradt, eddig több mint 600 gyermek támogatására - is levelet írt, azt kérve: "vesse latba befolyását", hogy a járvány jelenlegi szakaszában minden intézmény visszatérhessen a digitális munkarendhez. Hangsúlyozták: ez nem a pedagógusok, hanem az egész ország érdeke. 

TASZ: Alaptörvény-ellenes és diszkriminatív a védettségi igazolványokkal kapcsolatos szabályozás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.23. 22:43

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint épp a legrosszabb forgatókönyv valósul meg.
A védettségi igazolvány - nevével ellentétben - egyáltalán nem a védettséget igazolja

- írja péntek esti Facebook-posztjában a TASZ. A szervezet úgy vélekedik, a kártyát mindenki megkapja akár már az oltást követő napokban, amikor még nem alakul ki a védettsége. Az igazolvány és a kormány kommunikációja hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket. Pedig a védettség csak a második oltás után alakul ki, ezért a kártyát is csak ez követően lehetne kiadni. Ebből kifolyólag - miszerint a kártyatulajdonosok is fertőzhetnek - akkor a különbségtétel alapja az lesz, kinek van kártyája és kinek nincsen. A TASZ szerint utóbbi megkülönböztetés nem elfogadható, diszkriminatív és Alaptörvény-ellenes. Arra is kitérnek, hogy a rendszer hatalmas feszültségeket gerjeszt, mivel az átláthatatlan rendben zajló oltások miatt épp a legkiszolgáltatottabbak közül sokaknak esélyük sem volt megkapni az oltást, miközben mások már étterembe, strandra, meccsre mehetnének. "Az utolsó pillanatig lebegtetett szabályozás bizonytalanságban tartja a szolgáltatókat is, akik nem tudják, újranyithatnak-e, és ha igen, milyen feltételekkel." - fogalmaz a bejegyzés, ami azzal zárul: bármilyen szabályokat is hozzanak a végén, a TASZ segít azok értelmezésében.

Orbán Brüsszelben egyezkedett

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.23. 22:16

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI/MTVA
A miniszterelnök a bizottsági elnökkel találkozott hét nappal a gazdasági helyreállítást szolgáló magyar terv benyújtása előtt.
Orbán Viktor bejelentésével ellentétben a kormányfő és Ursula von der Leyen bizottsági elnök péntek esti brüsszeli találkozóján az európai támogatásból megvalósuló magyar helyreállítási terv volt a fő téma, nem Európa jövője. Eric Mamer szóvivő még a találkozó előtt újságíróknak megerősítette, hogy a megbeszélés célja a járvány utáni gazdaságélénkítést szolgáló nemzeti reform program megvitatása lesz. Orbán Viktor ezzel szemben péntek reggeli rádiónyilatkozatában azt mondta, hogy nem akar tárgyalni Brüsszellel az Európai Unió helyreállítási tervéről, inkább Európa jövője foglalkoztatja.
"Világos, hogy a sikeres nemzeti tervek megvalósítása kulcsfontosságú Európa jövője számára"

- válaszolta Mamer, amikor szembesítettük a magyar miniszterelnök nyilatkozatával. Az uniós tagállamoknak április 30-ig kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak a pandémia utáni krízisből való kilábalást célzó nemzeti terveiket. A határidőt azonban többen is túl fogják lépni, és ezt megértően fogadják az EU székhelyén, mondván: a minőség, és nem a gyorsaság számít. Az Orbán-von der Leyen találkozó előtt brüsszeli források Magyarországot is a késők közé sorolták, főként azért, mert Brüsszelben nem találták megfelelőnek a vázlatosan már megismert nemzeti tervet. Nem véletlen, hogy hét nappal a benyújtás előtt a magyar miniszterelnök tárgyalást kezdeményezett a bizottsági elnökkel: az EU-tól érkező támogatás, illetve kedvezményes kölcsön nagysága 5900 milliárd forint öt évre. A pénz elköltésére kidolgozott reform- és beruházási programokat pontos szempontok és feltételek alapján minősítik Brüsszelben. Sajtóhírek szerint az értékelést végző Európai Bizottság elégedetlen a magyar terv zöld és digitális átállásra szánt költségvetésével: a kritériumok szerint ezekre a források 37, illetve 20 százalékát kell költeni. Bár a magyar hatóságok azt állítják, hogy az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos tervezett kiadások jelentősen felülmúlják a 37 százalékot, az EU székhelyén ezt nem így látják. Elégedetlenek a felvázolt anti-korrupciós intézkedésekkel, és kérdéseket vet fel a felsőoktatás fejlesztésére szánt horribilis pénz, amely nehezen illeszkedik bele a brüsszeli prioritások listájába. 
Nem kerülte el a Bizottság figyelmét az sem, hogy a magyar kormány nem sietett egyeztetni az érdekeltekkel, köztük az önkormányzatokkal.

Német sajtójelentések szerint Ursula von der Leyen a Brüsszel és Budapest közötti feszültség oldását várta a péntek esti vacsorától. Hamarosan kiderül, hogy a reményei beigazolódtak-e.