Előfizetés

Hatodik hó, hetedik cikkely - Eltolták Magyarország meghallgatását

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.23. 21:16

Fotó: Mathieu CUGNOT / EU
Májusról júniusra halasztották Magyarország meghallgatását a 7. cikkelyes eljárás keretében.
A tagállamok májusról júniusra halasztották Magyarország meghallgatását a 7. cikkelyes eljárás keretében. Az EU27-ek azért döntöttek a napirendi pont elnapolása mellett, mert az oltási kampány előrehaladtával a nyár első hónapjában nagyobb esély van a tanácskozás megtartására a miniszterek személyes jelenlétében. 
Az eljárást folytató tagállamközi döntéshozó fórum, az EU Tanács korábbi - sok jogász által vitatott - döntése értelmében a 7. cikkelyes eljárásról nem lehet a tárcavezetők online találkozóján tárgyalni.

A testület soros elnöki posztját ebben a félévben betöltő Portugália eredetileg májusra tervezte a meghallgatást. A tagországok ezt megelőzően tavaly szeptemberben, a német elnökség idején vitatták meg a jogállam magyarországi és lengyelországi megsértésével kapcsolatban felmerült aggodalmakat, de tematikus meghallgatásra 2019. második félévében került sor utoljára, amikor a finnek foglalták el a vezető ülést. A portugál soros elnökség májusban miniszteri szintű konferenciát rendez a jogállam tiszteletben tartásáról a portugáliai Coimbrában, amelyre mások mellett várják Didier Reynders uniós biztost és Koen Lenaerts-t, az EU Bíróságának elnökét, közölték a Népszavával elnökségi források. 

Egészségügy: Nyárra is kitart a felmondási tilalom

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.04.23. 20:20

Fotó: Népszava
Most jóval több mint ezer egészségügyi szakdolgozó dolgozik az eredeti munkahelyétől távolabb, idegen helyen és a munkájuk körülményei sem tisztázottak még.
Aggodalommal fogadják az egészségügyi szakdolgozók a vészhelyzet tervezett meghosszabbítását. Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint az a legfrusztrálóbb, hogy nem tudni, még meddig „lóghat a fejük felett” az átvezénylés lehetősége. Most jóval több mint ezer ember dolgozik az eredeti munkahelyétől távolabb, idegen helyen és a munkájuk körülményei sem tisztázottak még. Rendezetlen például a kirendeltek díjazása: a nulla forinttól 200 ezerig szinte bármi előfordul a kirendelés ellentételezése címén. Balogh Zoltán hozzátette: kérésükre az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) megpróbált ebben rendet tenni, kérve az intézményeket az egységes díjazásra, ám ezt nem sikerült megoldani. Ezekben a hetekben derült ki az is, hogy körülbelül mintegy 5000-6000 szakdolgozónak lényeges jövedelem-veszteséget is okozott az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése. Ők a közalkalmazott státuszukból fakadóan jubileumi jutalomra, ez pedig a szolgálati idejük függvényében kettő-, három, vagy öt havi illetményre lettek volna jogosultak, ám ezt az új jogviszonyban már nem kaphatják meg. Ez különösen azért is fájdalmas, mert azokat érinti, akik hosszabb ideje álltak már a betegágyak mellett és most a járvány sűrűjében is ott vannak az első vonalban. Balogh Zoltán elmondta: a kamara most külön munkacsoportot alakít, hogy fölmérjék az érintettek pontos számát és javaslatot készítsenek a kórházi főigazgatónak egy átmeneti szabályozásra. A hangulatot kifejezetten feszültté teszi az a két nappal ezelőtt kiküldött és néhány óra alatt tévedésnek ítélt, és így vissza is vont levél, amely sokakat most szembesített azzal, hogy a szolgálati jogviszonnyal „védetti állományba” kerültek, azaz megfigyelhetők, lehallgathatók. Lapunk februárban közölt interjút Váradi Piroskával, a hálapénz-tilalmat is ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetőjével, aki akkor arról is beszélt, hogy a védetti állományba tartozókat tesztelik, hogy elfogadja-e a vesztegetésre kínált pénzt vagy bármilyen más jogtalan előnyt. Azt is hozzátette: a megbízhatósági vizsgálat szigorú ügyészi felügyelet alatt zajlik. Bár most az OKFÖ levelét tévedésre hivatkozva visszavonták, ennek gyakorlati következménye lényegében nincs. Az ellenőrzések az érintettek beleegyezése nélkül is lefolytathatók. Akinek esetleg emiatt ment el végleg a kedve az állami egészségügytől, az sem szabadulhat egyelőre. A veszélyhelyzet meghosszabbításával ugyanis a felmondási tilalom is meghosszabbodik, a kormány terve szerint szeptemberig. 

Ismét csorbítja a főváros jogkörét a kormány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.23. 19:42

Fotó: Foster Partners
Most éppen a toronyház-építés szabályozását vennék el Budapesttől.
A kormány legfrissebb tervezete kivenné a fővárosi önkormányzat kezéből a Budapesten építhető épületek magasságának szabályozását. A főváros így többé nem szabhatná meg, hogy hova és milyen magas épületek épülhetnek Budapesten

- írja péntek délutáni Facebook-posztjában a főpolgármester kabinetfőnöke. Balogh Samu értékelése szerint ha a tervezetet elfogadják, a főváros a továbbiakban nem akadályozhatná meg, hogy a Kopaszi-gátnál épülő MOL-toronyhoz hasonló épületeket húzzanak fel a városban. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban több olyan kormányzati terv napvilágot látott amely szerint az önkormányzatok jogköreit csorbítanák a városfejlesztés területén. Mint írta, a legújabb tervezet azt célozza, hogy a fővárosi önkormányzat többet ne határozhassa meg, hogy milyen magas épületek épülhetnek Budapesten. "Ha ez megvalósul, a főváros vezetésének többé nem lehet beleszólása abba, hogy a MOL toronyhoz hasonló monstrumok épüljenek-e Budapesten" - írta.  Balog Samu hangot adott abbeli meglátásának is, miszerint a MOL-torony magassága már most "sokkoló" a város több pontjáról nézve. "Ahhoz, hogy Budapest igazán otthonos legyen mindenki számára, élő és élhető városrészekre van szükség, nem pedig túlépített monstrumokra." - zárta bejegyzését a főpolgármesteri kabinetfőnök.