Szelestey Lajos;
külföldi lapszemle;Szabad szemmel;
2021-04-27 07:11:26
Szabad szemmel: Az egész oltási kampányt a politika szabja meg, a tudomány már nem számít
Nemzetközi sajtószemle, 2021. április 27.
Magyarország továbbra is vezeti a világranglistát, ha lakosságarányosan nézzük a korona halottak számát, továbbra is számít azonban a kínai vakcinára. Hogy ennyi az áldozat, abban szerepet játszik, hogy túl későn rendeltek el korlátozásokat, továbbá eléggé magas az átlagéletkor, sokan túlsúlyosak, ugyanakkor nem túl fényes az egészségügyi ellátórendszer. Ezek a tényezők egész Közép-Európát jellemzik.
Már több mint 26 ezren vesztették életüket a járvány következtében, ez 2719 halálesetet jelent egy millió emberhez viszonyítva. A franciáknál ugyanez az adat: 1562. Ugyanakkor továbbra is 200 fölött jár naponta a halottak száma, a nacionalista Orbán Viktor mégis elrendelte a szigor enyhítését. Kinyithattak a szabadtéri vendéglátóhelyek.
A miniszterelnök persze inkább az oltási kampány eredményeire hivatkozik, miután már a magyar felnőttek 40 százaléka túlvan legalább az első szúráson. Nagymértékben köszönhető ez a Sinopharm-nak, noha annak hatékonyságát megkérdőjelezik, Kínától Szerbiáig. Egy belgrádi vizsgálat azt állapította meg, hogy a kínai szer esetében az ellenanyag két-három héttel később jelenik meg a szervezetben, mint a többi készítménynél.
A magyar kormány és sajtó azonban oda sem figyel a kételyekre. A szegedi Duda Ernő professzor azt mondja, nem jelent meg semmiféle tanulmány, az egész oltási kampányt a politika szabja meg, a tudomány már cseppet sem számít. Ha valaki megfogalmazza aggályait, azonnal hatalomellenesnek minősül.
Győri Gábor, a Policy Solutions-tól azt mondja, a kormányoldal iszonyatos sajtófölénye folytán az emberek nagy része nem is tudja, mennyire súlyos a helyzet. A független média képviselői be sem mehetnek a kórházakba. Duda Ernő ugyanakkor elismeri, hogy Orbán idáig jól áll, miközben az ország már a választásokra készül, bár az nem lesz könnyű a Fidesz számára. A tudós hozzáteszi, hogy a miniszterelnök nagy kockázatot vállalt az orosz és a kínai oltóanyaggal, hiszen azok mögül hiányoznak a megfelelő vizsgálati eredmények. Ám szerencséje van, mert nem jelentkeznek káros hatások. A hatalom mindenkit arról biztosít, hogy ilyeneket nem tapasztaltak.
Tudósok intenek attól, hogy bárki gyorsan bepánikoljon az indiai járványhelyzet láttán, mert először higgadtan elemezni kell a körülményeket. Az igaz ugyan, hogy tegnap is jó 350 ezren betegedtek meg, ami világcsúcs, továbbá 2800 volt a halottak száma, viszont egyelőre nem tudni, mennyire veszélyes az új variáns. A súlyos helyzetben más tényezők is közrejátszhatnak.
Annál is inkább, mert ez a törzs már októberben megjelent, sőt további 20 országban is észlelték, főként Indiából érkezett utasoknál. Csak éppen az indiai hatóságok nem vizsgálták túlzottan mélyen a kórokozó szerkezetének változását, márpedig enélkül nem lehet tudni, hogy miként is fejlődött ki. Egy cambridge-i szakember szerint a jelek inkább arra utalnak, hogy a dél-ázsiai államban több járvány zajlik egy időben. Feltűnő ugyanakkor, hogy Nagy-Britanniában még nem tarolt, pedig már február óta jelen van, tehát valószínűleg nem terjed olyan sebességgel, mint a brit kórokozó.
Egy másik virológus szerint olyan nincs, hogy kettős mutáns, ezért nem kellene folyton azt emlegetni. Mindenesetre a gyakorlati következményei még nem ismeretesek, mint ahogy az sem, hogy mennyire nyújtanak védelmet vele szemben az eddigi készítmények. Ám mivel Indiában idáig csupán a népesség 10 %-át oltották be, a vírus nem kényszerül túlzottan arra, hogy változtassa belső felépítését a széles körű immunitás miatt. Terjedésében szerepet játszhat, hogy kevés a kórházi ágy, és hogy a politika engedélyezte nagy tömegrendezvények, köztük egy milliós vallási ünnep megtartását.
Orbán Viktort azzal vádolja az ellenzék, hogy az egyetemi reformmal immár a szellemi életre is ki akarja terjeszteni a jobboldal uralmát. Chikán Attila, az első Fidesz-kormány gazdasági minisztere egyenesen azt mondja, hogy ami most történik, az a miniszterelnök által két éve meghirdetett ideológiai harc része. Hiszen a hatalom nem is titkolja, hogy a politika és a gazdaság után rá kíván telepedni a tudományra és a kultúrára is. Ezért vette át az akadémiai intézmények ellenőrzését és üldözte el a CEU-t.
Az Országgyűlés ma hagyja jóvá azt a javaslatot, amelynek értelmében alapítványok veszik át a kormányrudat az egyetemeken és több kulturális intézménynél. Az ellenzék szerint a cél az, hogy ott is a jobboldali ideológiai legyen az irányadó. A kormány nevezi ki a kuratóriumok tagjait, akik mindenbe beleszólhatnának, miután Orbán igyekszik újraalakítani az egész nemzeti kultúrát. A hatalommal szemben álló pártok szerint a helytartókon keresztül a Fidesz a választás után is kézben tarthatja az egyetemeket és alááshatja azok autonómiáját.
A miniszterelnök a keresztény, konzervatív értékek nevében elutasítja a bevándorlást, korlátozta a melegek örökbefogadási jogait, valamint a transz neműek jogi elismerését. A jelentés megemlíti, hogy Stumpf István kormánybiztos nem kívánt nyilatkozni a változásokról a Reutersnak.
Egy bajor bíróság első fokon felmentett egy szerzetest, aki ellen az ügyészség pénzbüntetést javasolt, miután a bencés barát egyházi menedéket adott egy kiutasított menekültnek, egy 25 éves arabnak a Gáza-övezetből. Az ítélet szerint megáll a védelem érvelése, hogy ti. a vádlottat hitbéli, illetve lelkiismereti meggyőződése vezérelte, mert nem nézhette, hogy valakinek megsértsék az emberi jogait. Mert az igaz ugyan, hogy az illető illegálisan jutott el Németországba, épp ezért vissza akarták toloncolni Romániába, ahol először lépett az unió területére. Ám ott, akárcsak Magyarországon, nincs garancia arra, hogy tiszteletben tartják a jogait.
A bírónő szerint jó volna, ha végre volna egy irányadó útmutatás az igazságszolgáltatás részéről, mert több olyan eset is van, amikor egyházak képviselői szembementek a hatóságokkal és befogadtak migránsokat. De ez az első eset, hogy az ügy eljutott a bíróságra. Maga a szerzetes azt vallotta, hogy ő csupán az olyan keresztény értékeket követte, mint az emberi méltóság és az emberi jogok. És azokért akár még a börtönt is vállalja.
Elmesélte továbbá, hogy nagycsaládban nőtt fel és ott megélték az olyan keresztény erényeket, mint hogy segíteni kell a bajbajutottakon. Az ügyvéd az alkotmányba foglalt hit-, lelkiismereti és vallásszabadságra hivatkozott, és hogy az magasabb rendű, mint állam joga a bűn üldözésére. Továbbá idézte a német BTK-t miszerint nem lehet felelősségre vonni azt, aki hivatásával összefüggésben, pl. lelkipásztorként, az emberhez méltó élet érdekében nyújt humanitárius támogatást.
Habár az orosz elnök a minap egészen messzire merészkedett kardcsörtetésben, amikor az ország helyzetét értékelte, de még szerencse, hogy szavait nem kell komolyan venni – írja a neves lengyel politológus, Slawomir Sierakowski. Putyin láthatólag önmagát bátorította, ám csak kevesen hiszik el neki, hogy az EU Oroszországot fenyegeti, amikor még Magyarországgal sem boldogul. Ugyanez érvényes az USÁ-ra. Habár az elnök új szankciókat határozott el, ezek még annyit sem érnek, mint azok, amelyeket Trump rendelt el.
Viszont még az oroszok veszik komolyan az államfő kirohanásait. Ez nem azt jelenti, hogy egyhamar leváltják, viszont a politikus helyzetén immár csak ront a Kreml megszállása. Hiszen hatalmas pénzeket emészt fel, hogy ott zsoldosokat kell finanszírozni, építeni kell az infrastruktúrát és támogatni kell a helyi lakosságot, amely képtelen normális munkát találni.
Emellett Oroszország elvesztette az ukránok rokonszenvét. Mellesleg zajlik a kulturális szétválás Belaruszban is. Ugyanakkor egyetlen kijevi politikus sem tett annyit az ukrán nemzeti egységért, mint Putyin. És nagyon úgy néz ki, hogy nagyot lendít Szelenszkij pártjának népszerűségén is.
Ezek után csak álmodhat arról, hogy az EU nagy mennyiségben vesz majd Szputnyik V-t. Az Északi Áramlat 2 sorsa hajszálon függ. Ha az építkezés nem fejeződik be a szeptember végén esedékes német választásig, akkor lehet, hogy nem lesz belőle semmi. Pedig lehetett volna másként is, ha az elnök a korszerűsítést választja és nem a gyilkosságot. Ily módon azonban az ország erősen emlékeztet a Szovjetunió végnapjaira, amikor a KGS-s Andropov állt az élén. Ezért azután Putyin beszéde ugyan dörgedelmes volt, de azt jelezte, hogy a politikus befolyása hanyatlik, odahaza és külföldön egyaránt.
Csehországot sokkolta, ugyanakkor mélyen megosztja, hogy kiderült: az orosz titkosszolgálat szervezte meg hét éve a merényletet két fegyverraktár ellen, mert meg akarta akadályozni, hogy a harceszközök eljussanak Ukrajnába. A kormány és az ellenzék egyaránt állami terrorizmust emleget, előjönnek a 68-as megszállás emlékei. A helyzeten csak ront, hogy a Moszkva-barát Zeman elnök kijelentette: nem egyértelműek a bizonyítékok.
Az orosz sajtó ujjong, cseh ellenzéki vezetők és sok hírmagyarázó meg van döbbenve. Ily módon az ország csak még mélyebben süpped a kül- és belpolitikai válságba. Milan Nic, a Német Külpolitikai Társaság elemzője úgy értékeli, hogy az államfő ajándékot küldött a Kremlnek, viszont odahaza olajat öntött a tűzre, noha a társadalom már így is két részre szakadt.
A kormány ugyanakkor összevissza reagált, és Babis kapcsán már felmerült, hogy próbálta kisebbíteni, illetve eltussolni a botrányt. Egyelőre azt sem tudni, hogy akkor most a Roszatomot tényleg kizárják-e azok közül, akik pályáznak a Dukovány atomerőmű új blokkjának építésére.
Zeman viszont kokit nyomott be azoknak a szövetségeseknek, Szlovákiának és a balti köztársaságoknak, amelyek szolidaritásból szintén orosz diplomatákat utasítottak ki. Nic szerint ugyanakkor hasonló lépés a többi EU-állam részéről nem várható, ehhez mentségül szolgál nekik az elnök nyilatkozata. A szakértő szerint azonban jó volna, ha Németország kiállna a csehek mellett, nehogy az ügyből precedens legyen. Oroszország ugyanis próbálgatja, hogy meddig mehet el a kisebb uniós és NATO-tagokkal szemben. Európa viszont azt lesi, mit tesz most Berlin.
Közleményben állt Csehország mellé a másik három visegrádi állam az Oroszországgal támadt vitában. A hármak miniszterelnökei úgy foglalnak állást, hogy agressziót jelentett Moszkva közreműködése a hét évvel ezelőtti merényletben. Egyben törvénytelennek és erőszakosnak minősítik az orosz titkosszolgálat eljárását. A Kreml határozottan tagadja a vádakat.