Szép dolog a Frontex, de a Frontex életében még soha egyetlen méter határt nem védett meg, mi meg több száz kilométert. Semmi szükség, hogy ők védjék helyettünk a határt, nem is beszélve a szuverenitás elvi kérdéseiről – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta még 2018-ban Salzburgban, az Európai Tanács ülése előtt. Három év alatt nagyot változott a világ, a Fidesz-KDNP ugyanis a keddi parlamenti szavazási dömpingben csendben elfogadott egy salátatörvényt is, amelyben – többek között – intervenciós jogot biztosítanak a Frontexnek menekültügyi válsághelyzet esetén. Az ügynökség tagjai pedig kényszerítő eszközt, fegyvert is használhatnak az ország területén.
A törvénycsomag egy 2019-es uniós csúcs rendelkezéseit építi be a magyar jogba, az állam- és kormányfők – köztük természetesen Orbán Viktor – ekkor hagyták jóvá, hogy a Frontex hatáskörét jelentősen kibővítik, a szervezet készenléti alakulattal bővül, amit bármelyik uniós tagállamban bevethetnek. Ezek elsődleges célja, hogy a tagállamokat támogassák a külső határok védelmében, illetve a menekültstátuszt nem kapott bevándorlók hazatoloncolásában, akár erővel is.
A most elfogadott törvény szerint az Országos Rendőr-főkapitányság, vagy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság vezetője kezdeményezheti a belügyminiszternél az intervenciós csapatok behívását, amiről a kormány szerződésben állapodik meg a Frontex-szel. Ha az ügynökség csapatokat küld Magyarországra, annak tagjai részt vehetnek a határok őrizetében, egy esetleges menekültügyi válsághelyzet elhárításában és menekültek visszatoloncolásában.
Ennek során szolgálati fegyvert tarthatnak maguknál, amit kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatnak is, emellett intézkedéseik során kényszerítő eszközt is használhatnak – mindezeket csak az ezekre vonatkozó hatályos hazai jogszabályok alapján. A Frontex saját műszaki eszközöket hozhat az országba, illetve a magyar rendőrség is bocsájthat ilyet az itt tevékenykedő csapatok rendelkezésére. A Frontex alakulatok ugyanakkor magyar parancsnokság alatt, a magyar rendőrség irányításával végzik majd feladatukat, saját hatáskörben kizárólag tetten ért szándékos bűncselekmény elkövetőjével, illetve jogellenesen az ország területén tartózkodó személyekkel szemben intézkedhetnek. Eszerint például egy olyan erőszakos határátlépési kísérletet, mint ami tavaly januárban történt Röszkénél, akár tisztán „idegen” erők is visszaverhetnek.
Mindez persze éles ellentétben áll a 2015 óta állandóvá vált kormányzati retorikával, miszerint „Brüsszel migránspárti és támogatja az illegális bevándorlást”, így nem véletlen, hogy nem is „reklámozta” a kormány a törvénycsomag beterjesztését. Ez ráadásul időben éppen egybeesett az Európai Bizottság bejelentésével egy új menekültügyi stratégia kidolgozásáról, melyben még tovább erősítenék – egyelőre nem részletezve – a Frontex jogköreit.
A törvénynek van még két érdekes eleme: egyrészt hat hónapról nyolcra emelte az idegenrendészeti őrizet maximális időtartamát, másrészt a 44. paragrafusa csendben hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, miszerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a menekültügyi feladatokat szolgáló beruházásokra, beszerzésekre nem kell alkalmazni a közbeszerzési törvényt. A törvény indoklása szerint ugyanis „az előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség már nem áll fenn”.
