A Bizottság azt ígéri, hogy megakadályozza a visszaéléseket a segélycsomag körül, miután felmerült, hogy Magyarország a támogatások 20 %-át az alapítványokba kiszervezett egyetemeknek adná, ami azonban az ellenzék szerint azt jelenti, hogy a kb. 2,8 milliárd dollár közvetlenül a kormány és szövetségesei kezére jutna. A gazdaságpolitikáért felelős alelnök azonban igyekezett mindenkit megnyugtatni, mégpedig azzal, hogy egészen szigorú feltételeket szabtak a pénzek felhasználásához és Brüsszel nagyon odafigyel majd, hogy ez alól ne lehessen kibújni.
Dombrovskis emlékeztetett arra, hogy ha felbukkan a csalás gyanúja, akkor az EU az új Európai Ügynökséghez fordulhat. A kijelentés értékéből azonban levon, hogy Magyarország nem csatlakozott az új szervezethez. Viszont az tény, hogy a jogállami mechanizmus elvben már működik, bár a gyakorlatban még nem alkalmazzák, mert Orbán és Kaczynski decemberben elérte, hogy meg kell várni vele az Európai Bíróság állásfoglalását.
A lett politikus azonban azt bizonygatta, hogy ezúttal nem lesznek olyan visszásságok, mint a korábbi programok során, mindenkin behatják a megígért reformokat, illetve fejlesztéseket. Éspedig oly módon, hogy a Bizottság egyrészt rajta tartja a szemét a nemzeti ellenőrző gépezeteken, másrészt pedig maga is beveti a saját eszközeit. És kész felfüggeszteni a pénzek folyósítását, ha azt tapasztalja, hogy valamelyik kormány trükközni próbál.
Orbán Viktor az elején még lépéselőnyben volt az EU-val szemben, hogy kiépítse hatalmát, ám az utóbbi egy-két évben már előre ki lehet számítani a húzásait. Ezt az Európai Parlament Magyarország ügyében illetékes jelentéstevője nyilatkozta, aki a hét elején több képviselőtársával együtt levélben figyelmeztette a Bizottságot: ne engedje meg, hogy a magyar kormány saját hatalmi bázisát erősítse az unió 750 milliárdos koronaalapjának rá eső részéből.
A francia Delbos-Corfield, akit a zöldek delegáltak Strasbourgba, ugyanakkor hozzátette, hogy az EP-nek igen nagy aggályai vannak, hiszen Magyarországon visszatérő a gond a közösségi pénzek felhasználásának átláthatósága körül. Vezeti az OLAF listáját, a Csalás elleni Ügynökség sehol sem bukkant ennyi visszaélésre a szubvenciók elköltése ügyében 2015-19 között.
Csak most éppen a bizonyítás lesz nehézkes, jegyezte meg az EP-képviselő, hiszen Orbán tipikus módon alapítványokba akarja kivinni a vagyont, hogy elkerülje a vizsgálatot. Ott a példa: a KESMA, amelynek az EU a végén azért nem nézett a körmére, mert nem lehetett megállapítani nála, hogy eltorzította volna a piaci versenyt.
A portálnak Hegedűs Dániel, a német Marshall-alap elemzője azt mondta, hogy az egyetemek átszervezésével Orbán hármas célt követ: 1. átfolyatni a közvagyont, de úgy hogy a Fidesz az esetleges választási vereség után is rendelkezni tudjon vele, 2. megnehezíteni, hogy az OLAF szimatolhasson a dolgok után, 3. megreformálni a felsőoktatást, vagyis hogy az a párt ellenőrzése alatt maradjon.
Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján az derült ki, hogy Orbán Viktor váratlanul ejtette a tervet, miszerint 4 milliárd dollárral dobja meg a vitatott új alapítványokat az EU gazdasági újjáépítési keretéből. Az elgondolás riadalmat váltott ki Brüsszelben, hiszen a kuratóriumokat mindenütt a kormányfő bizalmasai irányítják. Ezért a Bizottság azonnal úgy reagált, hogy alaposan mérlegeli a magyar kérést.
A Miniszterelnöki Hivatal vezetője ezzel szemben azt közölte, hogy csírájában elfojtják a dolgot, mert nem szeretnének vitázni a szervezettel ebben a kérdésben. Ezzel együtt azért a kormány még nem adta fel teljesen az elképzelést: Orbán delegációt küldött Brüsszelbe, ideértve Navracsics Tibort.
Az alapítványok ugyanakkor nem ússzák meg, hogy ne maradjanak az EU látókörében, noha Gulyás azt mondta, hogy uniós pénz híján más forrásokból kívánják támogatni az alapítványokat. És bár ebben a kérdésben visszakozik a magyar kormány, ami felgyorsíthatja a támogatások folyósítását, ám ez aligha csillapítja a brüsszeli aggodalmakat, mármint hogy a széleskörű korrupció folytán el fog tűnni a sok-sok milliárd egy része.
Máris megindult a huzakodás a 750 milliárd eurós svédaszatalért. A hatalmas összeg főleg Magyarországon indította be a hatalom fantáziáját, miután Orbán Viktor fokozatosan kivonja az államot a nyilvánosság ellenőrzése alól, hogy saját kénye-kedve szerint ossza el a gigászi összegeket. A veszélyeket illetően a Bizottság egyelőre nem kívánt állást foglalni, mondván, hogy még nem érkezett be a hivatalos magyar javaslat.
Itt azonban hatalmas politikai gond tornyosul az EU előtt, mert a segélyalap úgy kell, mint egy falat kenyér, nehogy csődtömeget eredményezzen a járvány. Ám ha kiderül, hogy egyes tagállamokban meglehetősen szabadosan bánnak a pénzzel, netán sikkasztanak, az igen sokat ártana válságkezelőként az unió tekintélyének. Ugyanakkor a kormányok ezúttal nem tudják Brüsszelre vagy a Bizottságra rátolni a felelősséget, mert a nemzeti terveket a tagállamokból álló Tanács hagyja jóvá. De persze, hogy ott holló a hollónak szemét vájná…
A svájci közrádió szerint Magyarországról lépten-nyomon azt hallani, hogy az már nem jogállam, amit Orbán azzal utasít vissza, hogy az ő konzervatív, illiberális demokráciája nem illik bele a nyugati fő áramlatba, ezért cseszegetik annyit. Ám az ő felfogásában a demokrácia azt is jelenti: a választások szabadok, de nem okvetlenül tisztességesek.
A tudósítás abból vonja le ezt a következtetést, hogy immár a választási hadjárat részeként a politikus bizalmasai piacra dobtak ingyenes lapokat olyan településeken, ahol nem a Fidesz van hatalmon. A riporter a pécsi változatot vette szemügyre, és több cikkből is azt állapította meg, hogy azoknak édeskevés közük van a megbízható újságíráshoz. Vádaskodnak, félretájékoztatnak, elhallgatják az igazság lényeges elemeit. Viszont több százezer példányban nyomják őket.
Orbán ugyanis fél az ellenfeleitől, miután Magyarországon rekord számban hullanak az emberek a járvány miatt. Ráadásul az ellenzék összefogott. Ugyanakkor az ingyenes kiadványokban azt olvasni, milyen nagyszerűen harcol a miniszterelnök a ragály ellen. Akit untatnak vagy idegesítenek ezek a dicshimnuszok, annak utána kell ásnia, ha érdemben tájékozódni kíván. A hatalom ugyanis jóformán monopolizálta a sajtót.
Mellesleg a hirdetések is fegyvert jelentenek a kormányfő számára: magyar újságírók kiszámolták, hogy a reklámokat gyakorlatilag a vonal hű média kapja, a konkurenciát kiéheztetik. Viszont a Fidesz az új lapokkal a bizonytalanokat is igyekszik megnyerni magának.
Trump nyomdokain halad a populista szlovén kormányfő, miután a közösségi médián keresztül ádáz harcot vív azokkal az újságírókkal, akik bírálni merészelik, de közülük is valamiért elsősorban a nők vannak a begyében. Úgy hogy Jansa kivívta magának a „Twitto marsall” gúnynevet. Kiszámolták, hogy márciusban volt olyan nap, amikor száz üzenetet küldött szét a világban. Célja persze mindenekelőtt a provokáció.
De próbál rátenyerelni a nemzeti hírügynökségre is, ám egyre többen tiltakoznak az ország „orbanizálása, vagy trumpizálása” ellen. Pedig Szlovénia sokáig modellnek számított. A filozófus Slavoj Zsizsek úgy ítéli meg, hogy a politikus olyasfajta ideológiai hidegháborúba próbálja taszítani az országot, mint amilyet Amerika vívott az előző elnök alatt. A nacionalista-populista tábor kulturkampfot folytat, hogy csatlakozhasson a két európai gonosz, Magyarország és Lengyelország tengelyéhez.
A Jansa által kinevezett tartalomfigyelő testület nemrégiben arra jutott, hogy a rádióknál és a tévéknél baloldali, illetve kormányellenes álláspont tapintható ki a cikkek 77 %-a mögött. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderül, hogy a szlovénok többsége a független írásokat részesíti előnyben, ugyanakkor a legelfogultabb éppen az a NOVA 24 tévé, amelyet Orbán közeli magyar üzletemberek finanszíroznak. Nem sokan nézik, de arra jó, hogy igen agresszív anyagaival belemocskoljon a közbeszédbe.
Ám a Jansaáltal képviselt illiberális modell még homályosabb, még bizonytalanabb, mint az, amit Orbán Viktor szeretne kiterjeszteni Európában. Ugyanakkor a politikus jövője meglehetősen kétséges, mivel koalícióján belül – ilyen-olyan botrányok miatt egyre több képviselő kényszerül távozni, így a szövetség már elvesztette többségét a ljubljanai törvényhozásban.
FAZ
Ausztria felajánlotta, hogy segít a nyugat-balkáni államokban, mind a határvédelemben, mind a kitoloncolásokban, mert úgy ítéli meg, hogy a járvány csillapodása után újabb migránshullám lódul neki. Osztrák megítélés szerint Görögországban jelenleg majdnem 100 ezren várnak a jó szerencséjükre, habár nagy többségüknek semmi esélye sincs arra, hogy befogadják – főként Németországban.
Mindenesetre az osztrák belügyminiszter a napokban tárgyalt szerb, boszniai és szak-macedón kollégájával is az együttműködésről. Kurz kancellár azt mondja, hogy a védekezés Európa kapujánál kezdődik, és megfelelő jelzést kell küldeni azoknak az országoknak, ahonnan ezek az emberek elindulnak.
Miután Magyarország lezárta déli határait, a menekülő útvonal főleg Boszniára tevődött át, ám az utóbbi időben egyre több migráns választja inkább Romániát, mert arrafelé nincs magyar kerítés. Orbán pár éve azt ígérte ugyan, hogy szükség esetén megépítik, ám ez idáig elmaradt. Úgy hogy Temesvár német származású polgármestere az egyre több idegen, főként afgán miatt már segítséget is kért a bukaresti kormánytól az érkezők ellátásához. Mellesleg igen aktívak az embercsempészek és ez csak fokozódni fog az időjárás javulásával, illetve a ragály ellene intézkedések enyhítésével.
A cseh gyógyszerhatóság visszadobta a kormány kérését, hogy engedélyezze az orosz vakcina klinika kipróbálását, mert édeskeveset kapott meg a Moszkvától kért adatokból. A hatóság elnöke kijelentette, hogy ennyi információ birtokában nem képesek eldönteni, ajánlhatják-e a szer vizsgálatát vagy sem. Korábban az új egészségügyi miniszter úgy foglalt állást, hogy a kritikus harmadik szakaszban meg lehet állapítani a Szputnyik V hatékonyságát.
Mint emlékezetes, a szlovák egészségügyi tárca vezetője az közölte, hogy a felkért magyar testületek nagyjából egy hónapon belül befejezik a készítmény tesztelését és annak az eredményétől függ, hogy náluk beadják-e az embereknek az orosz oltóanyagot. A kormányfő szíve szerint bevetné azt a 2 millió adagot, amelyet még elődje a saját szakállára rendelt meg, ám Matovicsnak ez az állásába került. Így ő lett az egészségügyi miniszter.
Nagyon úgy néz ki, hogy Csehország lesz az első visegrádi állam, amely engedélyezi a meleg házasságot, miután a vonatkozó javaslat vette az első akadályt a törvényhozásban, de a jelek szerint sima útja lesz a továbbiakban. Az egyenlőséget kimondó jogszabályt a lakosság nagy többsége támogatja, így az ellenzők hiába próbálták adminisztratív eszközökkel útját állni. Az egyik civil szervezet képviselője szerint ha meglesz a végső jóváhagyás, akkor az bizonyítja, hogy az ország a Nyugat része.
Közben a magyar és a lengyel kormány éberen figyeli a fejleményeket, mert mindkettő a „hagyományos értékeket” dicsőíti. Alkotmányuk a házasságot a férfi és nő kapcsolatoként határozza meg. A két ország a fő konzervatív erő az Európában dúló kulturális háborúban, és több intézkedést is hozott az LMBT-közösség ellen. A cseheknél az ilyen párok bejegyeztethetik élettársi kapcsolatukat, de az örökbefogadásnál, illetve hagyatéki ügyeknél azért vannak gondjaik. Az ellentábor ugyanakkor azt hangoztatja, hogy nem kell átvenni a Nyugat minden őrültségét. Ezért mondják azt a melegjogok hívei, hogy a Vasfüggöny mintájára immár szivárvány színű függöny választja el Európa két részét.
