Előfizetés

A klímavédelem sem fekete-fehér

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2021.05.04. 10:30

Fontos témát jár körbe a Netflix dokumentumfilmje, noha megközelítései helyenként kétesek. A fenntartható halászat valódi arca égető kérdéseket szegez a nézőknek.
Napjainkban sokunk számára lehetnek ismerősek a felvételek, amelyeken teknősöket, csikóhalakat és más vízi élőlényeket láthatunk szívószálak köré tekeredve, nejlonzacskókkal hadakozva, vagy épp vízparti madarakat csőrükben eldobott műanyagpalackokkal, és talán azt hinnénk, tudjuk, milyen hatása van a környezetszennyezésnek vizeink élővilágára, közel sem láttunk még mindent. Erre nyithatja fel a szemünket a Seaspiracy (A fenntartható halászat valódi arca) című, a Netflixen látható dokumentumfilm, amely az óceánok és tengerek ökoszisztémájának megbomlásáról mutat lesújtó képet. A magyar felirattal is megtekinthető alkotás Ali Tabrizi rendező munkája, aki egyben a narrátor is: az ő oknyomozó stílusban rögzített – ám technikáiban gyakran vitatható – útját követjük végig, amint arra keresi a választ, létezik-e fenntartható halgazdálkodás. A legkülönfélébb – sokszor veszélyes – helyzetekbe kerül, miközben azt kutatja, milyen áldozatokkal jár a halászat az egyes – elsősorban ázsiai – régiókban, mely részét teszik ki az óceánokban található hulladéknak a halászhálók, és mekkora problémákat jelentenek a melléfogások – a halászat során akaratlanul elejtett állatok. A projekt számos meggyőző adatot és látszólagos leleplezést felsorakoztat, ám ezek közül több is megkérdőjelezhető: helyenként felmerült a tudományos pontatlanság esete, valamint a filmben megkeresett vállalatok szakértői közül a produkció megjelenését követően többen is kiemelték, kiragadták mondataikat szövegkörnyezetükből, illetve a történetbe jól illeszkedő állításokat jelenítettek meg, cáfolatokat, érveléseket nem. Valóban hiányzik, hogy amikor a filmes arról kérdez egy vállalatot, a delfinbarát címkével ellátott halkészítmény valóban az-e, nem hagy teret magyarázatoknak, csak a szikár tényekre koncentrál. A probléma főként ebben rejlik: amikor a környezetvédelemről esik szó, nem minden fekete-fehér, és sokszor az országokon átívelő szervezetek keze is megkötött. Ám ezt a rendezői szemszög figyelmen kívül hagyja, s miközben az óceánok, tengerek problémáját a legfontosabbként kezeli, elfeledkezik arról is, hogy ezek épp úgy a körforgás részei, mint más, szárazföldi problémák. A Seaspiracy ugyanakkor kétséges pontjai ellenére is meghatározó alkotás, mivel ráirányíthatja a figyelmet, hogy a vizeinkben élő fajok pusztulásáról (és általában a környezetszennyezésről) alkotott kép összetettebb, mint azt gondolnánk, és megannyi feladat áll még előttünk. Noha Ali Tabrizi arra a konklúzióra jut, ha nincs fenntartható halászat, a legfenntarthatóbb az, ha a vegán életmódot követve nem eszünk többé halat, és hangsúlyozza az egyéni felelősséget, nem szabad elfelejtenünk, hogy a közösségek is képesek elősegíteni a változást. A vizek és a gazdaságok védelmét egyaránt célul kitűző szakmai szervezetek támogatásával, a döntéshozókra való nyomásgyakorlással, vagy a műanyagszemét mértékének együttes, radikális csökkentésével is változásokat érhetünk el abban a sokrétű és kiterjedt rendszerben, amely a bolygó élővilágát alkotja. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy egy célt, egy mindannyiunk számára élhetőbb világot szem előtt tartva tevékenykedjünk: tudatosítva, épp annyira az emberé ez a hely, akár a delfineké vagy a teknősöké. Infó: Seaspiracy (A fenntartható halászat valódi arca), Netflix, 2021, angol nyelven magyar felirattal

Szónokok és társasjátékok - Ilyen volt a magyar érettségi

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2021.05.03. 18:43

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Részben érdektelen és lapos, ám az elmúlt évre tekintve megérdemelt, könnyű feladatok szerepeltek a középszintű magyar érettségin a lapunknak nyilatkozó tanárok szerint. A diákok teljesíthetőnek, korrektnek érzékelték a vizsgát, noha szokatlan volt újra az iskolapadban ülni.
A középszintű érettségi első részében a vizsgázóknak az 1848-as szabadságharc szónokairól szóló cikk alapján szövegértelmezést kellett megoldaniuk, majd társasjátékokról és videójátékokról szóló érvelést, vagy egy természetjáró szakkör elindításához kapcsolódó levelet kellett írniuk. A második részben Mikszáth Kálmán-novellaelemzés, vagy Arany János és Tóth Árpád versének összehasonlítása közül választhattak. Magyar nyelv és irodalomból középszinten hetvenegyezren, emelt szinten kétezren tettek vizsgát.

Biztonsági játék

Hasonlót vártak a diákok és a tanárok is, megoldható feladatsor volt, noha teljesen érdektelen – kezdte Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja a középszintű feladatsor kapcsán. – Összességében könnyű, biztonsági játék volt a vizsga, amit megérdemeltek a gyerekek, miután egy tanévet otthon töltöttek, de akiben lett volna érdeklődés vagy motiváció a tárgy iránt, azt nem indíthatta el abba az irányba – nyilatkozta. Az első feladatlapon a szövegértés, valamint a választható érvelés, illetve a gyakorlati szövegalkotás szerepelt. A magyartanár szerint a szövegértésnél minden megfelelt a kiírásnak, de nem volt izgalmas. – A feladatok nagy része nem kívánt mást, mint másolást, esetleg az információ visszakeresését. A kilencedik feladat kért csak többet, de azzal voltak is gondok: a szövegből kivett fogalmakhoz kellett szócikket írni, ám ez műfajilag is problémás, és a szövegből sem lehetett elegendő információt szerezni ehhez. A szöveg ráfért egy lapra, jó, hogy nem kellett lapozni, ám a válaszokra kihagyott helyek félrevezetőek voltak: akadt, ahol hét sor volt, míg egy-kettőben kifért volna a válasz – részletezte. Az érvelési feladat – ahol arról kellett írni, hogy videójátékozni vagy társasjátékozni jobb-e – Schiller Mariann szerint kifejezetten jó volt: a téma a korosztályhoz szólt és lehetett érveket találni mellette és ellene is. A gyakorlati szövegalkotás azonban a magyartanár szerint épp oly mesterkélt és lapos volt, mint a korábbi években, de másfelől megírható, rendjén való: az iskolai diákönkormányzat elnökeként kérvényt kellett címezni az igazgatóhoz egy természetjáró szakkör indításáról.
A második feladatlapon Mikszáth Kálmán novellájának elemzése, valamint Arany János Epilogus és Tóth Árpád Gyopár című versének összehasonlítása között lehetett választani. Schiller Mariann elmondta, bár a szerzők nem idegenek a diákoknak, felvetődik, mennyire szerencsés az ismerős szerző, ismerős mű: bár biztosan van, akit ez megnyugtat, de az is elindulhat a diákban, hogy ezt tudnia kellene. – Ráadásul ez szembe megy a kompetencia- vagy készség alapú méréssel is – mondta a magyartanár. Emellett kiemelte, mindhárom szöveg régi, szemben a korábbi elképzelésekkel, hogy korban közelebbi szöveget is lehetne értelmezni a közoktatást lezáró vizsgán. Talán az új NAT-ra, kerettanterve, érettségi követelményrendszerre kacsingatnak már a feladatkészítők. Szerinte a legnagyobb probléma viszont mindkét feladattal, hogy a kiírásukban már eleve szerepelt számos válasz, amire a tanulók maguktól is rájöhettek volna. – Felhasználóbarát, de kevésbé irodalombarát ez a két feladat – összegezte. Hangsúlyozta ugyanakkor, a megoldókulcs meghatározó lehet: műelemzéseknél talán kevésbé érdekes, mert ott minden releváns információ elfogadható, s a szövegértésnél is egyértelműnek tűnhet, de érhet meglepetés mindenkit.

A nemzeti egységről

Nem bántotta a tanulókat a feladatsor, szépen meg lehetett azt oldani, ám a szövegértés kapcsán több probléma is felmerülhet egy lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő magyartanár szerint. – Szívfájdalom volt számomra a szövegértés, amivel nem az volt a baj, hogy ne lett volna megoldható, hanem hogy egyszerűen nem volt jó, nem volt elég sokrétű. – Akkor jó egy szövegértési feladatsor, ha sokféle szövegértési műveletet mér, ám ez nagyrészt azt a nagyon egyszerű műveletet mérte, hogy a tanuló ki tud-e halászni a szöveg megadott bekezdéséből információkat, véleményeket – hangsúlyozta. Emellett a bázisszöveget, különösen az első bekezdést az érettségi szituációjához képest túlságosan is vitathatónak találta. – Adamikné Jászó Anna Miért voltak nagyok 1848 szónokai? című írásának eleje a nemzeti egység idealizált fogalmát állítja a középpontba. Az 1/b kérdésre adható egyik válaszlehetőség (Mit kívánt a magyar nemzet a szöveg szerint? – „függetlenné kell válni, és meg kell valósítani a demokratikus államformát”) feltehetően történelmileg sem helytálló, hiszen biztosan nem volt 1848-ban egyetértés a függetlenség, különösen pedig a „demokratikus államforma” körül – mondta. A feladat foglalkozik a nemzeti egység kérdésével is, ami a magyartanár szerint jóval bonyolultabb fogalom annál, mint hogy egy egész nemzet valamiről ugyanazt gondolná. – A szövegválasztásnak szerintem célja volt világos világnézeti értékválasztást közvetíteni a vizsgázóknak, és ez újdonság az eddigiekhez képest. Kérdés, hogy egy szövegértési feladatnak feladata-e a nemzeti tudat erősítése – jegyezte meg a magyartanár.

Kellemes csalódás, teljesíthető vizsga

– Az első résznél tetszett, hogy informatív volt a szöveg, szeretek olyan feladattal foglalkozni, ahol új információkat is szerzek, bár engem kicsit zavar, hogy ez a része a vizsgának általában kevesebb kreativitást igényelt – nyilatkozta Trencsényi Panka, a fővárosi Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium végzős diákja. Az érettségiző ezután az érvelést választotta, amit érdekesnek tartott: a társasjátékok mellett érvelt, de igyekezett tágabb perspektívából megközelíteni a feladatot, és a videójátékok oldalán is említett érveket. A második részben novellát elemzett. – Ezt jónak éreztem, bár lehet frissebb szöveget adtam volna, nem feltétlenül illeszkedik az én világlátásomhoz Mikszáth. Másrészt viszont érdekes volt, korábban csak akkor olvastam tőle, ha kötelező volt, de most volt idő elmélyedni a szövegben – emelte ki. Szerinte összességében korrekt, megoldható feladatsor volt, a korábbi évek megoldókulcsainak ismeretében inkább az értékelés foglalkoztatja: sokszor szigorúak az elvárások, még ha a feladat nem is tűnik annak.
– A szövegértés kellemes csalódás volt, érthető, érdekes szöveg volt, a hozzá kapcsolódó feladatok is viszonylag egyszerűek voltak. Az érvelésnél is jó témát kaptunk, én azt választottam, mivel sokat gyakoroltuk és viszonylag ügyes is vagyok belőle – nyilatkozta Kiss Tamara, a ceglédi Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola végzős tanulója. – A második részben a verselemzést választottam, mert Tóth Árpád és Arany János verset kellett összehasonlítani és a verselemzést jobban magaménak érzem, nagyon szimpatikus volt mindkét vers, és igazából a legtöbben novellát elemeztek és jól esett kicsit kilógni a sorból – jegyezte meg. Mint mondta, számított rá, hogy lesznek a járványhelyzetre vonatkozó feladatok, de nem voltak. – Viszonylag az nehezítette a felkészülést, hogy nehezebb volt online órákra figyelni, de szerencsére a tanárunk így is rengeteget gyakorolt velünk, és mondhatom, hogy felkészülve mentünk el a vizsgára – összegzett az érettségiző.
Szintén pozitív tapasztalatokról számolt be Ötvös Nádja, a budapesti Eötvös József Gimnázium diákja. – Szerencsésnek érzem magam, mivel távoktatás alatt is próbáltak minket a lehető legjobban felkészíteni a körülményekhez képest. Ettől függetlenül nyilván nem ugyanaz ennyi hónap után az iskolapadban ülni – kezdte az érettségiző. Kiemelte, meglepetés volt számára a szövegértés témája, ami a forradalom nagy szónokait mutatta be, ő is inkább arra készült, hogy lesz a járvánnyal kapcsolatos feladat. Az első választható résznél az érvelés mellett döntött. – Érdekes összehasonlítani a társasjátékokat a videójátékokkal, és az érvek alapján beigazolódik, hogy milyen előnyei lehetnek, ha valaki társasjátékozik. A második részben a novellaelemzést választottam, reménykedtem benne, hogy lesz ilyen feladat. Szerintem az ehhez kapcsolatos kérdések abszolút könnyen értelmezhetőek voltak és az ismerős Mikszáth-világ által az elemzés sem volt vészes – részletezte. Szerinte teljesíthető vizsga volt, s mint mondta, érezte a figyelmességet a feladatoknál, arra való tekintettel, hogy idén más körülmények között tudtak felkészülni.

Emmi: nincs pótérettségi

Hétfőn elkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák, de ha ezeken valaki bármilyen okból - akár igazolt betegség, esetleg koronavírus-fertőzés miatt – nem jelenik meg, nincs lehetősége pótló vizsgára - erősítette meg lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az érettségik veszélyhelyzetben történő szervezéséről szóló kormányrendelet szerint az érintetteknek a jelentkezését is törlik és az őszi vizsgaidőszakban kell újból jelentkezniük. Ez tavaly is így volt, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint akkor 1686 vizsgázó maradt távol. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter gimnáziumi igazgató néhány hete azt mondta a Népszavának, nem tartja méltányosnak ezt a helyzetet, szerinte legalább azok számára, akik önhibájukon kívül nem tudtak megjelenni a vizsgán, biztosítani kellene a pótlás lehetőségét. Abban bízott, idén a döntéshozók változtatnak a szabályokon, de ez nem így lett. Horvát Péter lapunknak most úgy nyilatkozott: az iskolák továbbra sem kaptak tájékoztatást arról, hogy tehetnének kivételeket, ezért a hatályos kormányrendelet szerint kell eljárniuk. Az NPK elnöke hozzátette: a hétfői magyar írásbelin náluk mindenki megjelent. A nap folyamán több igazgató kollégájával is beszélt, de sehonnan sem jeleztek fennakadásokat, problémákat. Szerinte a vizsga lebonyolítása a járványhelyzet ellenére is gördülékenyen ment. Úgy véli, a feladatok sem voltak nehezek, amit a mostani helyzetben - több hónap távoktatás után - különösen jónak tart. Magyar nyelv és irodalomból középszinten 71 121, emelt szinten 2380 vizsgázó tett érettségit. Kedden a matematika vizsgák következnek, középszinten 68 037-en, emelt szinten 5350-en érettségiznek. A járványhelyzetre tekintettel a vizsgákat egészségvédelmi óvintézkedések (testhőmérséklet-mérés, maszkviselés, távolságtartás, létszámkorlátozás) mellett szervezték meg. - Juhász Dániel

Elárverezik a Van Gogh-képet

P. Sz. D.
Publikálás dátuma
2021.05.03. 16:43

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Május 13-án a Christie's aukciósház bocsátja árverésre Van Gogh 1888-ban készült A Trinquetaille híd című képét, mely a becslések szerint 25-35 millió dollárt is érhet – adta hírül a The Art Newspaper portál.
Az esemény ritkaságba számba megy, a kép ugyanis Van Gogh Arles városában töltött időszakában készült, melyet a leginkább keresnek a gyűjtők. Az olajkép a Trinquetaille nevű külvárosban található hidat ábrázolja, melyet Van Gogh közvetlenül a rakpartról festett meg, pár perc sétára az úgynevezett Sárga Háztól, melyet később Paul Gauguin-nel osztott meg, és ahol három hónappal később megfestette a közismert Csillagos ég a Rhône fölött című művét. Az árverésre bocsájtott képen látható férfiak Van Gogh elmondása szerint kéjhölgyek futtatói voltak, az alkotás legtitokzatosabb eleme azonban egy, az előtérben feltűnő kék ruhás lány, aki csak vázlatosan, szellemalakként jelenik meg. A képen a színek ugyancsak feltűnő hatást keltenek, Van Gogh a testvérének, Theónak az égboltot és a folyót „abszint-színűnek” írta le. A festő halála után a képet a testvére örökölte, majd egy bécsi ügyvéd vásárolta meg, 1923-ban pedig már Londonban volt Elizabeth Workman, egy gazdag hajótulajdonos felesége tulajdonában, majd Anna Eugenia La Chapelle-hez, korának egyik leggazdagabb amerikai válalkozójának feleségéhez került, aztán Akram Ojjeh szíriai származású üzletember vásárolta meg. A Christie's már két alkalommal, 1999-ben és 2004-ben is elárverezte, először 15.4, majd 11.2 millió dollárért.