Előfizetés

Duda Ernő: „Az emberi hülyeség, felelőtlenség változatlanul nagy hatással lehet a vírus jövőjére”

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.03. 15:03
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Ez játszott közre abban is, hogy egy náthavírusból világjárvány alakulhasson ki a virológus szerint.
Az új koronavírus sok szempontból rekorder az RNS-vírusok között; óriási genomja van és sokféle fehérjét kódol, és mivel a szaporodása igen bonyolult, az evolúció során el kellett volna tűnnie – mondta Duda Ernő virológus, immunológus a HáziPatikának adott interjúban.    A koronavírus mesterséges létrehozására vonatkozó kérdésre a szakember azt válaszolta, az az elmélet
„nem más, mint politikusok és összeesküvés-hívők agymenése”.

Kijelentette, ezeknek semmilyen tudományos alapja nincs. Hozzátette, a vírus genomszerkezete most is ugyanolyan, mint a húsz évvel ezelőtt izoláltaké. Megjegyezte azt is, biológiai fegyvert nem náthavírusból érdemes készíteni, a veszettség vírusa a fertőzöttek 100 százalékát megöli, a vuhani vírusnak egyszázalékos a halálozási rátája.
Ahhoz, hogy ebből világjárvány legyen az emberi hülyeség is kellett

– jelentette ki Duda Ernő.

Felidézte, 2020 januárjának első napjaiban már az egész világon lehetett tudni, hogy Kínában kitört egy járvány, sokan halnak meg. Január 12-én már a vírus genomja is ismert volt, 15-én pedig a kínaiak elkészítették az első PCR-tesztet, amivel ki lehetett mutatni a vírust. Egy ilyen műszert nemcsak Kínában lehet három nap alatt megcsinálni, de az Egyesült Államokban, vagy akár Magyarországon is. Uruguayban például egy PhD hallgató készített egyet, amivel elejét vette, hogy az országban az első hullám rettenetes járványhoz vezessen. Vagyis január 20-tól a világ minden országában le lehetett volna tesztelni a Kínából érkező repülőgépek - napi 300 - minden utasát, hogy a fertőzötteket még a határon feltartóztathassák – hangsúlyozta az immunológus.  Az európai és amerikai politikusok azonban nagyjából márciusig semmit sem tettek. Akkor kezdtek csak eszmélni, amikor Olaszországban már százával haltak meg az emberek. A mostani állapotokhoz képest akkor enyhébb volt a helyzet, a vírus is kevésbé volt ragályos, jobban meg lehetett volna akadályozni a terjedését. „Valamennyire nyilván az egészségügyi hatóságok is sárosak ebben, de alapjában véve a politikai döntés hiányzott vagy késlekedett” – tette hozzá a virológus. Duda Ernő megjegyezte, egy hónapja Csehországban katasztrofális egészségügyi helyzet alakult ki, a szomszédos Németországban és Ausztriában azonban enyhítettek a járványügyi korlátozásokon. „Ez racionális dolog? 
Hogy nem sikerült legalább az EU-s országoknak összehangolniuk azt, hogy egyszerre zárjanak és nyissanak?”

– tette fel a költői kérdést a szakember.

Vakcinákról

A szakemberek körében lopakodó vírusként emlegetett, a többihez nem hasonlító kórokozónak olyan molekuláris mintázatai vannak, amelyek hasonlítanak az emberi szervezet különböző részein található molekuláris mintázatokhoz, ezért az immunrendszer egy ideig nem védekezik ellene, így bizonyos szervezetekben zavartalanul tud szaporodni. Amikor aztán az immunrendszer védekezni kezd, úgynevezett autoimmun folyamatok is megindulnak. Ez az oka az elhúzódó tünetek, vagyis az úgynevezett hosszú- vagy poszt-Covid kialakulásának is. Ha az immunválasz kialakulásának érdekében az egész vírust bejuttatjuk a szervezetbe, majd melléteszünk egy adjuvánst, a szervezet a vírus minden alkatrésze ellen felveszi a harcot, és ennek vannak kockázatai – mondta a virológus. A vakcinák hatékonyságának összehasonlításáról szólva a szakember azt mondta, ezt akkor lehetne megtenni, ha mindegyiket ugyanolyan módszereket követve vizsgálnák, és ugyanazokkal szemben határoznák meg a védettséget. Az, hogy a Pfizer-vakcina a legnépszerűbb, nem véletlen, „hiszen ez egy világrekorder vakcina, ehhez hasonló hatékonyságú oltásunk rendkívül kevés van csupán forgalomban” – fogalmazott. Az AstraZeneca és a Janssen oltásokkal kapcsolatban felmerült vérrögképződéses problémákról Duda Ernő azt mondta, ezen vakcinák használatának felfüggesztése egyrészt érthető, másrészt megingathatja a bizalmat. Hangsúlyozta: nagyon kis eséllyel okozhatnak ilyen gondot azok a vakcinák, amelyeket az Európai Unió vagy az amerikai Élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) is jóváhagyott. A portál Duda Jenőt kérdezte az úgynevezett keresztoltásokról is, a szakember válaszában elmondta, az úgynevezett heterologous prime-boost nevű eljárás előnye, hogy ugyanaz az antigén két különböző körítéssel jobb eredményt adhat, mint egyféle adenovírussal. „Az AstraZeneca mindkét alkalommal ugyanazt a vektort használja, így ha az első alkalommal kialakult az immunválasz a benne lévő csimpánz adenovírus ellen, az részben hatástalanítja a második oltáskor bejuttatott vektort. Ideális az lenne, ha például a Szputnyik-V első oltását kombinálnák az AstraZeneca első oltásával, hiszen az egyik egy majom vírus, a másik egy emberi vírus vektorját tartalmazza. Ez vélhetően hosszabb ideig tartó védettséget biztosíthatna” – mondta az immunológus. A védettségi időről végzett új számításai alapján a szakember azt mondta, a Pfizer és a Moderna vakcináik 350-600 nap közötti időtartamban lehetnek hatásosak. Nem tudni azonban pontosan, hogy mekkora az az ellenanyag-szint, ami még hatékonyan védhet a fertőzéstől, ráadásul ez gyorsabban is csökken, mint a szintén hatásosan védő T-sejtek száma. Abban azonban lehet reménykedni, hogy ez a két vakcina, a gyártók ígérete szerint legalább egy évig hatékony védelmet biztosítanak. „Nem lennék azonban meglepve akkor sem, ha ennél jóval hosszabb ideig hatásosak lennének a vakcinák, hiszen egy ilyen járvány során az immunizált betegek is nagy eséllyel találkozhatnak újra a vírussal, ami ugyan nem betegíti meg őket, de a szervezet számára egyfajta emlékeztetőül szolgálhat és növelheti a védettség hosszát. Ebből a szempontból a járvány fennmaradása akár előnyös is lehet azok számára, akik be vannak oltva.”

A vírus marad

A jelenlegi ismeretek szerint a Föld teljes lakosságának 80-90 százalékát be kellene oltani ahhoz, hogy a járvány megszűnjön, ezért fontos a gyerekek beoltása is. Arra a kérdésre, hogy van-e esély a vírus eltűnésére, Duda Ernő úgy válaszolt:
„az emberi hülyeség, felelőtlenség változatlanul nagy hatással lehet a vírus jövőjére.”

Ha a világon bárhol terjedő vírus és annak mutációi elindulnak, akkor, ahogy tavaly Kínából, pillanatok alatt elterjedhet a járvány. „Nem hinném, hogy a vírustól belátható időn belül meg fogunk tudni szabadulni” – vélekedett Duda Ernő.

A Műszaki Egyetem lesz a modellváltás következő áldozata?

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.03. 14:23

Fotó: Shutterstock
Legalábbis erre enged következtetni a területért felelős kormánybiztos nyilatkozata.
"A kuratórium a szenátussal együtt alakítja ki az egyetem alapító okiratát, a szervezeti szabályzatát, pénzügyi vagyonkezelési szabályzatát, a jövőbeni fejlesztési terveket. Mindent közösen készítenek elő. Az arctalan fenntartó helyére konkrét személyek kerülnek, akik személyes felelősséget viselnek a döntéseikért" - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a "modellválltásért" felelős kormánybiztos. Stumpf István szerint minden ellenzéki híresztelés ellenére továbbra is fontos szerepe lesz az államnak az irányításban, a szabályozásban, az ellenőrzésben. Hozzátette, a két nagy egyetem, az ELTE a maga gyakorlóiskoláival, számtalan karával, mamut kiterjedésével nem olyan egyszerűen alakítható át. 
Ugyanakkor jelezte, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valószínűleg hosszú távon is marad állami fenntartású. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy az általa említett konkrét személyek, akik most a fenntartó "arcai" lesznek, túlnyomó többségben a kormányhoz vagy annak holdudvarához tartoznak. Erről és a modellváltásról ide és ide kattintva olvashat bővebben.
"A Műegyetem részére viszont szerintem ez a modellváltó struktúra sokkal adekvátabb, mint néhány tudományegyetem számára, de majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni."

"János megint nekiállt vagdalkozni" - Tarlós István Lázár-idézettel vágott vissza Lázárnak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.03. 13:42

Fotó: Népszava
Egyre nagyobb vihart kavar az ország TSz-elnökének nyilatkozata.
Ugyan 2018-ban kikerült Lázár János a politika frontvonalából, ritkán szólal meg, de akkor sikerül ütőset mondania. Nem volt ez most sem másképp, amikor is a Telex újságíróit invitálta le felségterületére. Itt sok más mellett kijelentette, "Budapestet a kormány fejlesztette és nem Tarlós István, ezt mindenki tudja". Az ATV híradója megkereste a korábbi városvezetőt, aki egy korábbi Lázár-kijelentéssel vágott vissza, miszerint "méltatlan, hogy Tarlós veszített, Tarlós jó polgármester volt, sokkal jobb, mint Karácsony". Mint mondta, a mostani kijelentés kicsit szórakoztatja, ám nem érdemes rá különösebben reagálni rá.  
"Úgy tűnik, hogy János megint nekiállt vagdalkozni, amire mindig hajlamos volt, és Budapestet soha nem szerette"

- fogalmazott Tarlós István a csatornának nyilatkozva.

Lázár János nem csak a korábbi főpolgármestert vette célkeresztjébe: a költségvetési csalással vádolt Simonka György is megkapta tőle a magáét. Az érintett később lapunknak reagálva azt mondta, övön aluli volt a nyilatkozat.