A középszintű érettségi első részében a vizsgázóknak az 1848-as szabadságharc szónokairól szóló cikk alapján szövegértelmezést kellett megoldaniuk, majd társasjátékokról és videójátékokról szóló érvelést, vagy egy természetjáró szakkör elindításához kapcsolódó levelet kellett írniuk. A második részben Mikszáth Kálmán-novellaelemzés, vagy Arany János és Tóth Árpád versének összehasonlítása közül választhattak. Magyar nyelv és irodalomból középszinten hetvenegyezren, emelt szinten kétezren tettek vizsgát.
Biztonsági játék
Hasonlót vártak a diákok és a tanárok is, megoldható feladatsor volt, noha teljesen érdektelen – kezdte Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja a középszintű feladatsor kapcsán. – Összességében könnyű, biztonsági játék volt a vizsga, amit megérdemeltek a gyerekek, miután egy tanévet otthon töltöttek, de akiben lett volna érdeklődés vagy motiváció a tárgy iránt, azt nem indíthatta el abba az irányba – nyilatkozta. Az első feladatlapon a szövegértés, valamint a választható érvelés, illetve a gyakorlati szövegalkotás szerepelt. A magyartanár szerint a szövegértésnél minden megfelelt a kiírásnak, de nem volt izgalmas. – A feladatok nagy része nem kívánt mást, mint másolást, esetleg az információ visszakeresését. A kilencedik feladat kért csak többet, de azzal voltak is gondok: a szövegből kivett fogalmakhoz kellett szócikket írni, ám ez műfajilag is problémás, és a szövegből sem lehetett elegendő információt szerezni ehhez. A szöveg ráfért egy lapra, jó, hogy nem kellett lapozni, ám a válaszokra kihagyott helyek félrevezetőek voltak: akadt, ahol hét sor volt, míg egy-kettőben kifért volna a válasz – részletezte. Az érvelési feladat – ahol arról kellett írni, hogy videójátékozni vagy társasjátékozni jobb-e – Schiller Mariann szerint kifejezetten jó volt: a téma a korosztályhoz szólt és lehetett érveket találni mellette és ellene is. A gyakorlati szövegalkotás azonban a magyartanár szerint épp oly mesterkélt és lapos volt, mint a korábbi években, de másfelől megírható, rendjén való: az iskolai diákönkormányzat elnökeként kérvényt kellett címezni az igazgatóhoz egy természetjáró szakkör indításáról.
A második feladatlapon Mikszáth Kálmán novellájának elemzése, valamint Arany János Epilogus és Tóth Árpád Gyopár című versének összehasonlítása között lehetett választani. Schiller Mariann elmondta, bár a szerzők nem idegenek a diákoknak, felvetődik, mennyire szerencsés az ismerős szerző, ismerős mű: bár biztosan van, akit ez megnyugtat, de az is elindulhat a diákban, hogy ezt tudnia kellene. – Ráadásul ez szembe megy a kompetencia- vagy készség alapú méréssel is – mondta a magyartanár. Emellett kiemelte, mindhárom szöveg régi, szemben a korábbi elképzelésekkel, hogy korban közelebbi szöveget is lehetne értelmezni a közoktatást lezáró vizsgán. Talán az új NAT-ra, kerettanterve, érettségi követelményrendszerre kacsingatnak már a feladatkészítők. Szerinte a legnagyobb probléma viszont mindkét feladattal, hogy a kiírásukban már eleve szerepelt számos válasz, amire a tanulók maguktól is rájöhettek volna. – Felhasználóbarát, de kevésbé irodalombarát ez a két feladat – összegezte. Hangsúlyozta ugyanakkor, a megoldókulcs meghatározó lehet: műelemzéseknél talán kevésbé érdekes, mert ott minden releváns információ elfogadható, s a szövegértésnél is egyértelműnek tűnhet, de érhet meglepetés mindenkit.
A nemzeti egységről
Nem bántotta a tanulókat a feladatsor, szépen meg lehetett azt oldani, ám a szövegértés kapcsán több probléma is felmerülhet egy lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő magyartanár szerint. – Szívfájdalom volt számomra a szövegértés, amivel nem az volt a baj, hogy ne lett volna megoldható, hanem hogy egyszerűen nem volt jó, nem volt elég sokrétű. – Akkor jó egy szövegértési feladatsor, ha sokféle szövegértési műveletet mér, ám ez nagyrészt azt a nagyon egyszerű műveletet mérte, hogy a tanuló ki tud-e halászni a szöveg megadott bekezdéséből információkat, véleményeket – hangsúlyozta. Emellett a bázisszöveget, különösen az első bekezdést az érettségi szituációjához képest túlságosan is vitathatónak találta. – Adamikné Jászó Anna Miért voltak nagyok 1848 szónokai? című írásának eleje a nemzeti egység idealizált fogalmát állítja a középpontba. Az 1/b kérdésre adható egyik válaszlehetőség (Mit kívánt a magyar nemzet a szöveg szerint? – „függetlenné kell válni, és meg kell valósítani a demokratikus államformát”) feltehetően történelmileg sem helytálló, hiszen biztosan nem volt 1848-ban egyetértés a függetlenség, különösen pedig a „demokratikus államforma” körül – mondta. A feladat foglalkozik a nemzeti egység kérdésével is, ami a magyartanár szerint jóval bonyolultabb fogalom annál, mint hogy egy egész nemzet valamiről ugyanazt gondolná. – A szövegválasztásnak szerintem célja volt világos világnézeti értékválasztást közvetíteni a vizsgázóknak, és ez újdonság az eddigiekhez képest. Kérdés, hogy egy szövegértési feladatnak feladata-e a nemzeti tudat erősítése – jegyezte meg a magyartanár.
Kellemes csalódás, teljesíthető vizsga
– Az első résznél tetszett, hogy informatív volt a szöveg, szeretek olyan feladattal foglalkozni, ahol új információkat is szerzek, bár engem kicsit zavar, hogy ez a része a vizsgának általában kevesebb kreativitást igényelt – nyilatkozta Trencsényi Panka, a fővárosi Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium végzős diákja. Az érettségiző ezután az érvelést választotta, amit érdekesnek tartott: a társasjátékok mellett érvelt, de igyekezett tágabb perspektívából megközelíteni a feladatot, és a videójátékok oldalán is említett érveket. A második részben novellát elemzett. – Ezt jónak éreztem, bár lehet frissebb szöveget adtam volna, nem feltétlenül illeszkedik az én világlátásomhoz Mikszáth. Másrészt viszont érdekes volt, korábban csak akkor olvastam tőle, ha kötelező volt, de most volt idő elmélyedni a szövegben – emelte ki. Szerinte összességében korrekt, megoldható feladatsor volt, a korábbi évek megoldókulcsainak ismeretében inkább az értékelés foglalkoztatja: sokszor szigorúak az elvárások, még ha a feladat nem is tűnik annak.
– A szövegértés kellemes csalódás volt, érthető, érdekes szöveg volt, a hozzá kapcsolódó feladatok is viszonylag egyszerűek voltak. Az érvelésnél is jó témát kaptunk, én azt választottam, mivel sokat gyakoroltuk és viszonylag ügyes is vagyok belőle – nyilatkozta Kiss Tamara, a ceglédi Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola végzős tanulója. – A második részben a verselemzést választottam, mert Tóth Árpád és Arany János verset kellett összehasonlítani és a verselemzést jobban magaménak érzem, nagyon szimpatikus volt mindkét vers, és igazából a legtöbben novellát elemeztek és jól esett kicsit kilógni a sorból – jegyezte meg. Mint mondta, számított rá, hogy lesznek a járványhelyzetre vonatkozó feladatok, de nem voltak. – Viszonylag az nehezítette a felkészülést, hogy nehezebb volt online órákra figyelni, de szerencsére a tanárunk így is rengeteget gyakorolt velünk, és mondhatom, hogy felkészülve mentünk el a vizsgára – összegzett az érettségiző.
Szintén pozitív tapasztalatokról számolt be Ötvös Nádja, a budapesti Eötvös József Gimnázium diákja. – Szerencsésnek érzem magam, mivel távoktatás alatt is próbáltak minket a lehető legjobban felkészíteni a körülményekhez képest. Ettől függetlenül nyilván nem ugyanaz ennyi hónap után az iskolapadban ülni – kezdte az érettségiző. Kiemelte, meglepetés volt számára a szövegértés témája, ami a forradalom nagy szónokait mutatta be, ő is inkább arra készült, hogy lesz a járvánnyal kapcsolatos feladat. Az első választható résznél az érvelés mellett döntött. – Érdekes összehasonlítani a társasjátékokat a videójátékokkal, és az érvek alapján beigazolódik, hogy milyen előnyei lehetnek, ha valaki társasjátékozik. A második részben a novellaelemzést választottam, reménykedtem benne, hogy lesz ilyen feladat. Szerintem az ehhez kapcsolatos kérdések abszolút könnyen értelmezhetőek voltak és az ismerős Mikszáth-világ által az elemzés sem volt vészes – részletezte. Szerinte teljesíthető vizsga volt, s mint mondta, érezte a figyelmességet a feladatoknál, arra való tekintettel, hogy idén más körülmények között tudtak felkészülni.
