Petíciós rekordot ért el a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ), tíz nap alatt majdnem 16 ezren írták alá felhívásukat, amelyben a szociális ágazatban dolgozók béremelését követelik a kormánytól. Szűcs Viktória, a szervezet elnöke kedden délelőtt adta át a Kásler Miklós miniszternek címzett csomagot a támogató ívekkel a humántárca Akadémia utcai épületében.
A kérés indoklása egyszerű: a járványban helytálló dolgozók semmilyen állami elismerést nem kaptak munkájukért, miközben a KSH adatai szerint a nemzetgazdaság valamennyi ágazatát nézve hosszú évek óta itt a legalacsonyabbak a keresetek. A Népszavának nyilatkozó BDDSZ elnök arra emlékeztetett, hogy a 414 ezer forintos bruttó, 275 ezer forintos nettó átlagkeresettől jócskán elmaradva, 2021-ben a szociális ágazatban foglalkoztatottak 300 ezer forintnál alig magasabb bruttó és 200 ezres nettó bére a legfőbb oka annak, hogy 3500 szociális munkahelyet nem sikerül betölteni felkészült szakemberekkel. Szűcs Viktória azt is hozzátette, hogy számításaik szerint az elvárt 30 százalékos emelés után is a nemzetgazdasági átlag alatt maradnának a szakterület keresetei, hiszen az előre lépéssel is csak 392 ezer forintos bruttó, 260 ezer forintos nettó kereset lenne jellemző a szociális szférában.
Mivel hasonló követeléseknél a humántárca minden megszólaló vezetője azt szokta hangoztatni, hogy az elmúlt tíz évben jelentős emeléseket kaptak a bölcsődékben, bentlakásos szociális intézményekben, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen dolgozók, adatokat kértünk a szakszervezeti vezetőtől. A BDDSZ elnöke azt idézte fel, hogy 2010 után a megbontott egységes közalkalmazotti bértábla helyett létrehozott ágazati bérrendszer kaotikus viszonyokat eredményezett. A 2014-ben bevezetett szociális ágazati pótlékból volt, aki csak bruttó hatezer, mások bruttó 17 ezer forintot kaptak, a mostani adatok szerint a korábbi kiegészítő pótlékkal együtt az összevont pótléknál 20 és 60 ezer forint közötti a szórás a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók között, de kompenzáció nélkül ma is sokan keresnének a minimálbér vagy a garantált bérminimum alatt. A bölcsődékben például háromféle számítást kell alkalmazni a 11 ezer foglalkoztatott bérének kiszámításakor.
Az utóbbi hónapok hasonló szakszervezeti akcióira utalva megemlítette, hogy a BDDSZ aláírásgyűjtő kezdeményezését a tagság nagyon határozott kérésére indították el. A követelés erejét mutatja, hogy tíz nap alatt a béremelésben érintettek 20 százaléka írta alá az íveket. Így – bár a járvány alatt az érdekvédelmi egyeztetések is nehezebbek – lát arra esélyt, hogy a gyülekezési tilalom feloldása után akár közösen szervezett utcai megmozdulással is nyomatékot adhatnak a követelésüknek a szociális szféra dolgozói. A kormány ígérgetéséből és félrevezető statisztikáiból ugyanis nem tudnak megélni.
