Előfizetés

Szociális dolgozók tömege követel béremelést

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.05.04. 15:36

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A kormány még egyeztetni sem hajlandó a szociális ágazat ijesztően alacsony kereseteiről, de az érintettek egyre elszántabbak: a BDDSZ felhívását 16 ezren írták alá.
Petíciós rekordot ért el a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ), tíz nap alatt majdnem 16 ezren írták alá felhívásukat, amelyben a szociális ágazatban dolgozók béremelését követelik a kormánytól. Szűcs Viktória, a szervezet elnöke kedden délelőtt adta át a Kásler Miklós miniszternek címzett csomagot a támogató ívekkel a humántárca Akadémia utcai épületében.
A szakterület 90 ezer dolgozójából 84 ezret érint legfontosabb követelésük, hogy a szociális ágazati összevont bérpótlékra jogosultak kapjanak január 1-jéig visszamenőleg 30 százalékos béremelést.

A kérés indoklása egyszerű: a járványban helytálló dolgozók semmilyen állami elismerést nem kaptak munkájukért, miközben a KSH adatai szerint a nemzetgazdaság valamennyi ágazatát nézve hosszú évek óta itt a legalacsonyabbak a keresetek. A Népszavának nyilatkozó BDDSZ elnök arra emlékeztetett, hogy a 414 ezer forintos bruttó, 275 ezer forintos nettó átlagkeresettől jócskán elmaradva, 2021-ben a szociális ágazatban foglalkoztatottak 300 ezer forintnál alig magasabb bruttó és 200 ezres nettó bére a legfőbb oka annak, hogy 3500 szociális munkahelyet nem sikerül betölteni felkészült szakemberekkel. Szűcs Viktória azt is hozzátette, hogy számításaik szerint az elvárt 30 százalékos emelés után is a nemzetgazdasági átlag alatt maradnának a szakterület keresetei, hiszen az előre lépéssel is csak 392 ezer forintos bruttó, 260 ezer forintos nettó kereset lenne jellemző a szociális szférában. Mivel hasonló követeléseknél a humántárca minden megszólaló vezetője azt szokta hangoztatni, hogy az elmúlt tíz évben jelentős emeléseket kaptak a bölcsődékben, bentlakásos szociális intézményekben, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen dolgozók, adatokat kértünk a szakszervezeti vezetőtől. A BDDSZ elnöke azt idézte fel, hogy 2010 után a megbontott egységes közalkalmazotti bértábla helyett létrehozott ágazati bérrendszer kaotikus viszonyokat eredményezett. A 2014-ben bevezetett szociális ágazati pótlékból volt, aki csak bruttó hatezer, mások bruttó 17 ezer forintot kaptak, a mostani adatok szerint a korábbi kiegészítő pótlékkal együtt az összevont pótléknál 20 és 60 ezer forint közötti a szórás a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók között, de kompenzáció nélkül ma is sokan keresnének a minimálbér vagy a garantált bérminimum alatt. A bölcsődékben például háromféle számítást kell alkalmazni a 11 ezer foglalkoztatott bérének kiszámításakor. 
Közülük 1500 azok száma, akik nem kapják meg a szociális ágazat átlagánál magasabb bölcsődei pótlékot, a petíciót értük, a fűtőkért, konyhásokért, adminisztratív dolgozókért, az intézmények udvarát rendben tartókért is indította a szakszervezet.

Az utóbbi hónapok hasonló szakszervezeti akcióira utalva megemlítette, hogy a BDDSZ aláírásgyűjtő kezdeményezését a tagság nagyon határozott kérésére indították el. A követelés erejét mutatja, hogy tíz nap alatt a béremelésben érintettek 20 százaléka írta alá az íveket. Így – bár a járvány alatt az érdekvédelmi egyeztetések is nehezebbek – lát arra esélyt, hogy a gyülekezési tilalom feloldása után akár közösen szervezett utcai megmozdulással is nyomatékot adhatnak a követelésüknek a szociális szféra dolgozói. A kormány ígérgetéséből és félrevezető statisztikáiból ugyanis nem tudnak megélni.

Kérések válasz nélkül

Az utóbbi időben folyamatossá váltak a szociális béremelést sürgető akciók, de mindegy, melyik érdekvédő csoport, vagy ellenzéki politikus követeli a szociális szakma anyagi elismerését, a kormányzati válasz ugyanaz: sokszor adtak és szerintük eleget az ágazatban dolgozóknak. Legutóbb februárban kezdett aláírásgyűjtést Ungár Péter „Béremelést most!” címmel, elfogadhatatlannak nevezve, hogy egy idősotthonban dolgozó szociális munkás 182 ezer forintot visz haza. Tavaly novemberben a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ), valamint a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete (SZMDSZ) a miniszterelnökhöz fordult az ágazat béremelését és az egészségügyhöz hasonló bruttó 500 ezer forintos juttatást sürgetve. Október végén online sztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), mert a szociális ágazatban dolgozók bére 13 éve változatlan. A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) együtt kidolgozták egy ágazati sztrájk idejére a még elégséges szolgáltatásokat. A tavalyi költségvetés benyújtásakor az ellenzék frakciói megpróbálták elérni a béremelést, de ők is kudarcot vallottak. A kedden parlament elé vitt jövő évi büdzsé tervezete sem kecsegtet semmi jóval. Alig nő a bérekre fordítható minisztériumi keret, az intézmények működésére pedig – legalábbis az állami soron – kevesebbet költhetnek 2022-ben, mint idén.

Hangos levéllel is ösztönözik a gyógyulást a kardiológiai intézetben

D. A.
Publikálás dátuma
2021.05.04. 15:24

Fotó: GOVKI
A napi életről szóló információk, a közös emlékek felidézése egy ismerős hanggal immunerősítő és egyben megnyugtató lehet az öntudatlan betegek számára.
Az országos kardiológia intézet intenzív osztályán kezelt, mély altatásban lévő covidos betegeihez szólhatnak, küldhetnek írott vagy hangüzeneteket a hozzátartozóik az úgynevezett Kapocs programmal. Majoros Edit aneszteziológus szakasszisztens, Simóka Nóra és Reitz Kinga pszichológusok, Gui Angéla kommunikációs igazgató pedig vállalta, hogy felolvassák illetve lejátsszák a szülők, rokonok, barátok üzeneteit. Szerintük ugyanis a napi életről szóló információk, a közös emlékek felidézése egy ismerős hanggal immunerősítő és egyben megnyugtató lehet az öntudatlan betegek számára.
A hozzátartozók az intézet postai címére (1096 Budapest, Haller utca 29.) küldhetnek levelet „Kapocs” megjegyzéssel, elektronikusan pedig a kapocs@gokvi.hu címre írhatnak üzeneteket, csatolhatnak hangfájlokat.

A szervezők azt kérik, hogy az üzenet lehetőleg olyan közös élmények felidézéséről, illetve tervekről is szóljanak, amelyek erősíthetik a beteg gyógyulni vágyását. Mint írták: bár a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben látogatási tilalom van, de indokolt esetben, egyéni kérelemre, van lehetőség a súlyos betegek meglátogatására.

Ismét bojkottálták a fideszesek a nemzetbiztonsági bizottságot

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.05.04. 14:58

Fotó: Népszava
A nagyobbik kormánypárthoz tartozó képviselők távolmaradását Stummer János bizottsági elnök „egyértelmű szabotázsakciónak” minősítette.
Nem jelentek meg a fideszes bizottsági tagok a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának a zárt ülésén, ezzel a bizottság határozatképtelenné vált, így a nemzetbiztonsági szolgálatok képviselőinek nem kellett válaszolniuk az ellenzéki képviselők kérdéseire. A fideszesek távolmaradását Stummer János bizottsági elnök „egyértelmű szabotázsakciónak” minősítette. A bizottság zárt ülését az ellenzéki képviselők hívták össze. Mint Stummer fogalmazott: kíváncsiak voltak arra, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) mit tud mondani a Dunaferr ügyről – mint ismeretes az orosz és ukrán tulajdonostársak jogvitájában egy kisebb hadseregnyi kopasz biztonságis próbált nemrégiben fellépni – az Információs Hivatal (IH) a Fudan Egyetem ügyéről, vagy a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) az újabb, állítólagos túlterheléses informatikai támadás ügyéről. „Továbbra is azt gondoljuk, hogy ezek az ügyek a nemzetbiztonsági bizottság asztalára tartoznak és biztosan lesz alkalmunk arra, hogy ezekre rákérdezhessünk – nyilatkozta Stummer az online sajtótájékoztatóján. "Magyar állampolgárként én is meglepetéssel tapasztalom, hogy rendszerint akkor éri a regisztrációs oldalt támadást, amikor nagy a felhasználók száma" – nyilatkozta Ungár Péter (LMP) biztottsági tag. Szerinte ha egy külföldi aktor ténylegesen ilyen terheléses támadást indít egy kormányzati honlap ellen, arról értesíteni kellene a nemzetbiztonsági bizottságot. Különben – mint fogalmazott Ungár – felmerül a gyanú, hogy nem is történt ilyen támadás. Mivel ez sorrendben a hatodik ilyen támadás volt, így adódik a kérdés a képviselő szerint, hogy a Kibervédelmi Intézet pontosan mit is csinál. A képviselő sérelmezte, hogy a Fudan Egyetelm ügyében Palkovics László innovációs miniszter is azt jelezte, hogy nem tud részt venni a bizottsági ülésen és helyettesítést sem küldött, dacára, hogy korábban rendszeresen elhangzott, hogy az ITM a kérdés gazdája. Ungár arra mindenképpen rákérdezett volna a Fudan építésére, hogy a kínaiakkal kötött hitelszerződésbe lesz-e stabilitási záradék, azaz a kínai fél az itteni munkavédelmi, környezetvédelmi szabályok módosítására hivatkozva nem tud-e majd szerződést bontani.  "A választások közeledtének csalhatatlan jele, hogy a nemzetbiztonsági bizottság nemzetbizonytalansági bizottsággá alakul át, ekkor a fideszes tagok kivonulással, el nem jövéssel, napirend megszakításával vagy levétellel szabotálják a bizottság üléseit" – utalt Molnár Zsolt (MSZP) bizottsági tag, volt bizottsági elnök arra, hogy a kormánytöbbség immáron rendszeresen szabotálja azokat az üléseket, amelyek a kormánypártot kényelmetlenül érintő témákat feszegetnének. „A teljes magyar közvélemény szembesül azzal, hogy csak a saját gyávaságukkal néznek szemben” – mondta Molnár Zsolt.