Előfizetés

Zökkenőkkel folytatódik a tanárok oltása

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.05.05. 06:00

Fotó: Rosta Tibor / MTI/MTVA
Lapunk több olyan esetről értesült, amikor a behívóban csak annyi szerepelt: az érintett pedagógus az oltási papírján szereplő időpontban jelenjen meg. Csakhogy azon nem állt konkrét időpont.
A hét elején kapták meg újabb SMS-behívóikat azok a pedagógusok, akiket az áprilisi kampányban oltottak be először a Pfizer vakcinájával, s a következő napokban lesz esedékes a második dózis. Az üzenetek azonban nem mindenkit töltöttek el megnyugvással. Lapunk több olyan esetről értesült, amikor a behívóban csak annyi szerepelt: az érintett pedagógus az oltási papírján szereplő időpontban jelenjen meg. 
Csakhogy azon nem állt konkrét időpont, mert az első oltás napján még nem tudták megmondani egyes oltópontokon, pontosan mikor lesz lehetőség a második dózis beadására.

Vannak olyan tanárok is, akik arról számoltak be, már volt időpontjuk a második oltásra, ennek ellenére hétfőn ők is kaptak egy SMS-t, amelyben teljesen más napra hívták be őket. A legnagyobb bizonytalanság viszont azok körében alakult ki, akik hétfőn, rövid időn belül két behívót is kaptak két különböző, például egy csütörtökre és egy szombatra szóló időponttal. A kavarodást egyrészt az okozhatja, hogy hétfőn kezdődtek meg az írásbeli érettségik, és azok a tanárok, akik részt vesznek a vizsgák lebonyolításában, hétköznap nem biztos, hogy el tudnak menni az oltópontra, ezért őket az operatív törzs közlése szerint hétvégére hívják be. Az ügyben érdeklődtünk a Koronavírus Tájékoztató Központnál, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk: a pedagógusok második oltása ugyanazon a kórházi oltóponton lesz, ahol az első oltás volt, és főszabály szerint az első oltáshoz igazított időpontban - tehát aki az első oltást pénteken kapta meg, az a második oltást is pénteken kell, hogy megkapja. Hozzátették: eltérés csak az érettségi felügyelő tanároknál van, akik az érettségi zavartalan lebonyolítása érdekében szombatra kapnak második oltásra időpontot. Csakhogy a beszámolók szerint olyan pedagógusok is kaptak eltérő tartalmú SMS-eket, akik nem is érettségiztetnek.   A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás a Népszava érdeklődésére annyit mondott, hozzájuk is érkeztek megkeresések a behívók kapcsán, de az érintetteknek csak azt tudja javasolni, ha bizonytalanok, 
kérjenek tájékoztatást a második oltás pontos időpontjáról a kórházi oltópontokon, illetve ha valamilyen hibát észlelnek, azt a munkáltató felé is jelezzék.

Totyik Tamás beszélt az általános iskolák felső tagozatainak, valamint a középiskolák jövő hétre tervezett nyitásáról is. Úgy véli, ha a jelenlegi járványügyi adatok nem kezdenek el ismét romlani, május 10-től ki lehet nyitni az intézményeket a megfelelő óvintézkedések betartása mellett. Hangsúlyozta: a szülőkre is komoly felelősség hárul, ha a családban bárki fertőzött, a gyerekeket ne küldjék iskolába. Ugyanakkor az ADOM Diákmozgalom szerint május 10-től sem lenne szabad kötelezően megnyitni az intézményeket. Azt szeretnék, ha a szülők, diákok, tanárok, intézményvezetők dönthetnének arról, kinyisson-e az iskola a tanévből hátralévő öt hétre. Az erről szóló petíciójukat már több mint 64 ezren írták alá. Az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai már április 19-től nyitva vannak, de sok szülő úgy döntött, ennek ellenére sem viszi be a gyerekét. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megkeresésünkre közölte: jelenleg az alsós osztályokban a tanulók mintegy 84 százaléka, az óvodában a gyermekek 73 százaléka van bent az intézményekben.

Túl a matematika érettségin

Hétfőn magyarból, kedden matematikából vizsgáztak az érettségizők; míg előbbit könnyen teljesíthetőnek, a matek feladatokat már nehezebbnek találta több vizsgázó. Szerdán a történelem feladatsorok következnek, amit középszinten 66,4 ezren, emelt szinten több mint nyolcezren írnak majd meg.

Karácsony Gergely tiltakozik az állami „rozsdabizottság” ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.04. 22:14

Fotó: Béres Márton / Népszava
A főpolgármester kifogásolja, hogy a kormány már megint a budapestiek feje fölött, az önkormányzat helyett döntene a városfejlesztésről.
Egyetlen önkormányzati szereplőt sem hívtak meg, a sajtóból kellett értesülnünk róla, hogy megint a budapestiek feje felett, a fővárosi önkormányzat nélkül terveznek dönteni arról, milyen beruházások valósuljanak meg a városban – írja-es önkormányzati választás  Facebook-oldalán Karácsony Gergely főpolgármester a hétvégén a Miniszterelnökség által bejelentett „rozsdabizottságról”. Valóban, május 1-jén, az idén szombatra esett munkaszüneti napon egy, az MTI-nek elküldött közleményben hirdette meg a tárca:
„Megalakult a Rozsdaövezeti Bizottság”

Azt is közhírré tették, hogy „a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölését véleményező testület várja a javaslatokat, hogy mely leromlott állapotú, korábban ipari vagy egyéb gazdasági célra használt ingatlanok kerüljenek be a kormányzati programba”. Ezzel kapcsolatban most Budapest vezetője ismét emlékezteti a kormányt  a 2019-es önkormányzati választás után elhangzott „híres mondatra”: 
„A főváros beleegyezése nélkül nem épül semmi Budapesten.”

Szerinte erről havonta elfeledkeznek, mert az említett bizottság tagjai között lesz Miniszterelnökségi tisztségviselő, az agrártárca helyettes államtitkára és az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. ügyvezetője. A bizottsági munkálatok célja valójában a fővárosi önkormányzat hatásköre, azaz a leromlott állapotú területek, városrészek rehabilitációja. 
„A budapestiek már kinyilvánították a véleményüket az effajta politikáról, 2019 októberében, amikor felhatalmazást adtak a programomnak. Ebben, és a hétvégén aláírt városfejlesztési stratégiában is világosan szerepelt: a nyitott városkormányzásban hiszünk. (...) A város jövőjéről a budapestieknek kell dönteniük, nem a kormány bizalmasainak! Mi továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy a városlakókkal együtt vezessük Budapestet”

– szögezi le Karácsony Gergely.

Hozzátette, hogy ők a beruházásaikkal kapcsolatban megkérdezik a budapestieket, hiszen döntéseink az ő életükre lesz befolyással. Ezért indítottak el több kérdőívet, többek között olyan barnamezős területek sorsáról is, amelyek most parlagon hevernek a város belsejében.  A Népszava még februárban közölt egy országos összeállítást arról, hogy „elakadt a kormány rozsdaövezeti területeken lakások építését ösztönző városi otthonteremtési programja”. Az érintett, elsősorban nagyvárosi önkormányzatok akkor is az egyeztetéseket hiányolták. Tavaly nyáron, a program meghirdetésekor arról számoltunk be, hogy „szemet vetett a NER a fővárosi rozsdaövezetekre”.

Elhunyt Gergely András

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.04. 21:38

Fotó: Shutterstock
A Károli Gáspár Református Egyetem professzor emeritusát, a rendszerváltás egyik előkészítőjét 74 éves korában érte a halál.
Türelemmel viselt hosszas betegség után 75. életévében elhunyt Gergely András, a történelemtudományok doktora, a Károli Gáspár Református Egyetem professzor emeritusa – tette közzé a felsőoktatási intézmény honlapja a hétfői halálhírt. Gergely Andrásról, a rendszerváltás időszakának egyik ismert alakjáról kiemelték: az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként kezdte pályáját, majd az 1970-es évek közepétől az ELTE Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékén Szabad György közvetlen munkatársaként történészek és középiskolai történelemtanárok generációit tanította hosszú évtizedeken át.  – Az 1980-as évek elején a korszak ellenzéki gondolkodóinak köréhez csatlakozott, s a Mozgó Világ egyik szerkesztőjeként vált ismertté a neve. A szerveződő Magyar Demokrata Fórum mellett kötelezte el magát, s a Hitel című folyóirat szerkesztőjeként, illetve a folyóiratban rendszeresen publikáló szerzőként is hozzájárult a rendszerváltás előkészítéséhez – írták a később a külügyminisztériumban, majd Dél-Afrikában és Hollandiában nagykövetként dolgozó Gergely Andrásról.