Előfizetés

Megeszi az infláció a kötvényhozamokat - Így profitálhat a fellendülésből

Papp Zsolt Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.05.05. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A növekvő infláció nemcsak a mindennapi megélhetést teszi nehezebbé, de a magyarok befektetéseit is átrendezheti, s ennek nyomán felértékelődhetnek a részvénypiacok.
A koronavírus-járvány alaposan felforgatta a magyar társadalmat: több százezer ember vesztette el munkáját vagy legalábbis csökkent a fizetése, teljes szektorokban vált a megélhetés bizonytalanná. Más szerencsések - több millióan - viszont megőrizték munkájukat, a fizetésük sem csökkent, viszont azt nem tudták elkölteni. Ez utóbbiak azok, akiknek nőtt a vagyonuk a válság alatt: a legfrissebb tavalyi adatok szerint csak a lakosság készpénzvagyona 154 milliárd forinttal nőtt, ezen túl 742 milliárd forinttal gyarapodott a bankban tartott betétek értéke, s most ez a pénz pedig keresi a helyét. A nyitással párhuzamosan jelentősen nőhet ezen rétegek fogyasztása, de sokan gondolják úgy, hogy érdemes körülnézni, hogy mibe lehetne fektetni. A háztartások esetében a legkézenfekvőbb megoldás a különböző profilú befektetési alapok jegyeiből venni, de még ennél is sokkal gyakoribb a közvetlen államkörvény-vásárlás. A sima piaci kötvények ma már szóba sem jöhetnek, hisz négy százalékos infláció mellett az öt éves lejáratú papír után járó 1,7 százalékos, de még a 10 évesre fizetett évi 2,7 százalékos hozam is csak veszteséget generál. A kormány súlyos milliárdokat költ arra, hogy a magyar államadósságot lakossági megtakarításokból finanszírozza. Tény, hogy ezen a területen komoly eredményeket ért el, ám a Magyar Állampapír Plusz az öt százalékos kamatával együtt is csak nagyon vékony reálhozamot nyújt, viszont előnye, hogy ez az egyik könnyen elérhető biztonságos befektetés a háztartások számára.
Ám aki ennél komoly hozamra vágyik, annak kockáztatnia kell és a részvénypiacok felé kell fordulnia – mondta Hajdu Egon, az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. befektetési igazgatója az alapkezelő sajtótájékoztatóján. Sok minden a részvények mellett szól - véli -, hiszen a gazdaságok, így a magyar is hatalmas fellendülés előtt állnak. A lezárások elmúltával ugrásszerűen nő majd a fogyasztás, elég csak a múlt hétvégi magyar terasz- és boltrohamra gondolni. A gazdaságok növekedését támogatják a monetáris és fiskális politikák, valamint az elhalasztott fogyasztás is. A befektetési szakember szerint a magyar részvényekben van még erő, de a fejlettebb piacok (USA, EU) cégei várhatóan jobban teljesítenek. Ezzel együtt a négy hazai vezető papír (MTelekom, Mol, OTP, Richter) a magyar gazdaságot jól reprezentálja, így bízhatunk a hazai részvényekben is, vagy ha közvetlen nem akar a befektető részvényt vásárolni, akkor részvényalapba helyezheti a pénzét. Az első negyedévben még nem hasítottak a részvénypiacok, egyértelműen a nyersanyagok, főként a kőolaj ára emelkedett. Így az első három hónapban azok jártak a legjobban, akik olajrészvényekbe, vagy az olajár emelkedésére fogadó befektetési alapba helyezték megtakarításuk egy részét. Az inflációs félelmek miatt a kötvények és általában az államkötvények veszítenek vonzerejükből. A szakértők szerint azonban olyan vállalatok kötvényeit – vagy kötvényalapok befektetési jegyeit - érdemes vásárolni, amelyek magas hozamot biztosítanak, viszont a fellendülésből is profitálnak. Ökölszabály szerint azon vállalati papírok jöhetnek szóba, amelyeknek részvényéből is érdemes vásárolni. A befektetési szakértő szerint a több lábon állás jegyében érdemes devizabefektetésekben is gondolkodni. Az arányokat ugyan jól kell eltalálni, de mindképp érdemes deviza alapú kötvényekben, részvényekben, vagy legegyszerűbb módon, ilyen eszközökbe fektető részvényalapokban gondolkodni. Az elmúlt egy évben a forint 10 százalékkal értékelődött le az euróval szemben, s ez a gyengülés 10-15 éves folyamat és még tart, vagyis ezért is érdemes devizalapú befektetésekben gondolkodni.

Kevesebb az esküvő, nem fogy az arany Indiában

 Az arany 1775 dollárba kerül unciánként, ami messze elmarad a tavaly nyári 2000 dollár feletti áraktól. A befektetési arany menedék, azaz amikor rosszul megy a gazdaságoknak – mint tavaly –, a nemesfémekbe menekül a tőke. A fellendülések idején pedig veszít értékéből, épp ezért az év eleje óta 10 százalékkal lett olcsóbb az arany. Újabb pofont jelenthet az arany árának az Indiában tomboló koronavírus-járvány – hívták fel figyelmet az Erste Bank elemzői. Az indiai fizikai aranykereslet, ami az első negyedévben még 38 százalékkal nőtt, a második negyedévre visszaeshet, mivel az esküvői szezonban a járvány miatt a fiatalok elhalaszthatják az eseményt. Ez pedig negatív hatással lehet a globális aranyárakra is. Indiában nászajándékként tradicionálisan aranyat ajándékoznak a fiatal párnak. 

Csökkentek a hozamok, de nincs lakáseladási pánik

Bár a turizmus bedőlése jócskán keresztbe tett a „lakáshotelezésnek”, hiszen külföldi vendégek híján nem nagyon van kinek kiadni pár napra a lakásokat, a tulajdonosok egyelőre kivárnak, és még nem szabadulnának a kiadásra, befektetési céllal vásárolt ingatlanjaiktól. Sőt, a Duna House adatai szerint mind a fővárosban, mind vidéken a nagyjából a felére esett vissza a korábbi befektetések értékesítése a koronavírus-járvány egy éve alatt. Tavaly márciusban a fővárosi eladók 12, a vidékiek 9 százaléka értékesítette a korábban befektetési céllal vett lakását, az idén viszont már csak 5-5 százalékuk. Ha ma valaki eladja lakását, annak legfőbb oka, hogy egy nagyobb ingatlanba szeretne költözni - Budapesten az eladások több mint fele, vidéken több mint harmada mögött ez a szándék húzódik meg –, ami vélhetően a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések következménye. Eközben Budapesten – holtversenyben az első lakásukat megszerzőkkel - még mindig a befektetési szándékkal vásárlók aránya a legnagyobb, 29 százalék. Vidéken viszont jelentősen ugrással a nagyobb ingatlanba költözés lett az elsődleges vásárlási ok: tavaly a vevők ötöde, az idén már harmada vásárolt emiatt lakást. Ezzel párhuzamosan a befektetési célú vásárlások aránya megfeleződött, a tavalyi 29 százalékról 16 százalékra esett vissza. 
Nem tapasztal eladási pánikot a befektetők körében Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője sem. Mint mondta: egyáltalán nem ugrott meg a kínálat a főváros azon belső kerületeiben, ahol a legjellemzőbb volt a turisztikai célú, rövidtávú lakáskiadás, és az e miatti befektetői vásárlás. Az V. VI. VII. kerületekben a tulajdonosok inkább átnyergeltek a hosszú távú kiadásra, ezért is lett mostanra jóval szélesebb e körben a kínálat. Így persze korántsem akkora a hasznon, és az érintett lakások átlagos eladási négyzetméterára is valamelyest csökkent az elmúlt évben. A 4-5 évvel ezelőtti 6-10 százalékos lakáskiadási hozamok ráadásul mára 5 százalék alá estek. Öt éve például 370 ezer forintos medián négyzetméteráron lehetett lakást vásárolni Budapesten, majd a négyzetméterenként 2564 forintért kiadni. A hozam így akkor 8,3 százalék volt. Az idén áprilisig a négyzetméterár 738 ezer forintig kúszott fel, a bérleti díj viszont csak 3 ezer forintig, így a hozam már csak 4,9 százalék - derül ki az ingatlan.com adataiból. A tulajdonosok ugyanakkor még mindig egy 20-40 százalékkal nagyobb értékű ingatlant tudhatnak magukénak, mint amikor pár éve megvették. A lakáshotelezésre használt belvárosi lakásokat zömmel a 2015-2019 közötti időszakban vásárolták meg ugyanis tulajdonosaik, a koronavírus-járvány megjelenése előtt pedig ezek az ingatlanok évente két számjeggyel drágultak. Vagyis a tulajdonosoknak nincs okuk arra, hogy pánikszerűen megváljanak ingatlanjaiktól, amit a most jellemzően egy évre kötött bérleti szerződések is akadályoznának – magyarázta Balogh László. A befektetési célú vásárlás ugyanakkor ma már a fentiekből fakadóan jóval kevésbé éri meg, ráadásul a rövidtávú lakáskiadás terén rendkívül sok most a bizonytalanság. Nem tudni, mikor térnek vissza a turisták, mint ahogyan az is kérdéses egyelőre, hogy az önkormányzatok hogyan szabályozzák majd a lakáshotelezést. Balogh László szerint jó esély van arra, hogy a befektetők a budapesti felől az olyan, még felértékelődést mutató területek felé fordulnak majd, mint például a balatoni ingatlanpiac.

A szobák levegője is koszos

M. I.
Publikálás dátuma
2021.05.04. 21:53

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Világszerte évi négymillió ember hal meg idő előtt a beltéri légszennyezés következtében.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte évi négymillió ember hal meg idő előtt a beltéri légszennyezés következtében - hívta fel a figyelmet a Másfélfok.hu-n megjelent elemzésében Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
Időnk jelentős részét eddig is belterekben töltöttük, amit a Covid miatti lezárások tovább erősítettek. Valószínűleg sokak életében megmarad az otthoni munkavégzés és az egyre szélsőségesebb időjárás miatt is a belterekbe húzódunk.

Bár anyaghasználattal, szellőztetéssel, szobanövényekkel, takarítással javítható a helyiségek levegője, a kültéri szennyezés jelentős javítása nélkül ez csupán tüneti kezelés. A légkondicionálók miatt bizonyos mikroorganizmusok, az erőteljes esők miatt pedig a penész szaporodhat el - figyelmeztet a szakértő.

Karbonárat vezet be a Shell hazai kútjain

M. I.
Publikálás dátuma
2021.05.04. 19:49

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Literenként 6 forintért – cégek esetében nettó 4 forint 50 fillérért – tanúsítványt kapnak az ezt igénylő autósok arról, hogy a cég intézkedik a tankolt üzemanyag légszennyezésének semlegesítéséről.
Magyarországon is bevezeti úgynevezett karbonsemlegesítési szolgáltatását a Shell – jelentette be online sajtótájékoztatóján Kapitány István, az olajcsoport globális mobilitási alelnöke, Solti Andrea, a Shell Hungary elnöke és Bujdosó Andrea, magyarországi és szlovéniai mobilitásért felelős üzletágvezető. Ennek keretében literenként 6 forintért – cégek esetében nettó 4 forint 50 fillérért – tanúsítványt kapnak az ezt igénylő autósok arról, hogy a cég intézkedik a tankolt üzemanyag légszennyezésének semlegesítéséről. Az így begyűjtött pénzből szén-dioxid-megkötést szolgáló – például erdőtelepítési – beruházásokat támogatnak. Remélik, vevőik több mint tizede él a lehetőséggel.
A témához csak részben kapcsolódik az egyelőre nagyon kezdeti fázisban lévő energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, amelynek kapcsán zajlanak az egyeztetések

– közölte kérdésünkre Bujdosó Andrea. (Megjegyzendő, hogy az energiacégeket fogyasztóik energiatakarékosságára ösztönző szabály idén már életbe lépett.) A Shell Hungary tavalyi évéről egyelőre nem nyilatkoztak. Kapitány István üzletága világszintű eredményeiről annyit mondott, hogy a forgalom a világjárvány miatt jelentősen visszaesett, ám nyereségességük nőtt.
A (kínai Sinopec, illetve China National Petroleum után a világ harmadik legnagyobb szénhidrogén-vállalatának számító) Shell 2050-es célja, hogy működését teljesen, termékeit pedig 65 százalékban üvegházgáz-kibocsátásmentesítse

– közölte Kapitány István. Emellett elkötelezettek az elektromosautó-töltés, a bioüzemanyagok és a gázhajtás iránt.