Politikai földrengés tört ki Madridban

Tarolt a jobboldal a madridi tartományi választáson, a baloldal történelmi mélypontra süllyedt, a liberálisok lenullázódtak, a szélsőjobb kormányzati tényező lesz.

Új fejezetet nyithat a spanyol demokrácia történetében a keddi madridi előrehozott tartományi választás. Amint az előrejelzések is mutatták, Isabel Díaz Ayuso a jobbközép Néppárt (PP) 42 éves elnökjelöltje, a spanyol jobboldal pillanatnyi sztárja és legnagyobb ígérete, tarolt a voksoláson. A PP, Díaznak köszönhetően megduplázta 2019-es támogatottságát, 65 mandátumot szerzett meg a 136 fős tartományi parlamentben. Ez a 44,73 százalékos győzelem az önálló kormányzáshoz ugyan nem elég, de a neonáci Vox 13 mandátumával együtt Ayuso kényelmes többséget tudhat maga mögött. A két jobboldali formációnak együttesen 78 mandátuma van, a három baloldali párt – a Pedro Sanchez miniszterelnök vezette szocialisták, a PSOE, az Unidad Podemos és a Más Madrid - együttesen 58 széket szerzett meg.

Spanyol médiaelemzések már a választás előtt jelezték, a madridi politikai erőviszonyok átrendeződése nagymértékben befolyásolhatja az országos helyzetet is. Sanchez kormányát egyelőre nem veszélyezteti, de mindenképpen gyöngíti és úgy tolja jobbra a politikai palettát, hogy azon már megkerülhetetlen tényező a VOX. A Ciudadanost ugyanis az eltűnés veszélye fenyegeti országosan is. Helyét egyre szélesebb körben a Vox veszi át, amely bár a madridi régióban egyetlen mandátummal tudott erősödni, de esetleges kormányra kerülése megnyitja számára az országos elfogadottság felé. Ayuso és a PP a kampányban annak ellenére sem határolódott el a neonáciktól, hogy a baloldali politikusokat célzó halálos fenyegetések mögött is – legalábbis a baloldali pártok szerint – ők álltak. Az átrendeződés lehetőségét jelzi az is, hogy a madridi tartomány jobbközép konzervatív választóinak 35 százaléka gond nélkül elfogadhatónak tartja a PP és a Vox koalícióját. Az, hogy Díaz valóban beemeli a szélsőjobbot a tartományi kormányba, vagy akárcsak Adalúziában itt is külső támogatást biztosít majd a szélsőjobb a Néppártnak, egyelőre még nyitott kérdés, de mindenképpen a szélsőjobb „szalonképessé tételének” egyik fontos fordulópontja lesz.

Pedro Sanchez szocialistáinak eredményét a spanyol média történelmi, megsemmisítő vereségként értékelte. Míg a PP korábbi 30 mandátumát 65-re tornázta fel, addig a PSOE a 37 mandátumából csupán 24-t tudott megőrizni, úgy hogy néhány ezer szavazattal a Más Madrid is megelőzte. Pablo Casado néppárti elnök és Ayuso a választási győzelem kihirdetésekor hangsúlyozták, a tartományi voksolás egyben a „sanchezizmus” vereségét is jelentette. És ebben igen sok az igazság, hiszen Ayuso úgy tarolt Madridban, hogy a pandémia során végig szembeszegült a Sanchez-kormány intézkedéseivel, a vállalkozások működésének érdekében minden szigorú korlátozást blokkolt.

Pablo Iglesias a radikális baloldali Unidad Podemos (UP) elnökjelöltje, gyenge eredménye miatt bejelentette – lemond a pártelnökségről és teljes mértékben kivonul a politikai életből. Az UP ugyan javított 2019-es eredményén – 7-ről 10 emelte mandátumai számát, de a Podemos parlamenti választási eredményeihez képest a várakozások alatt teljesített. Iglesias azért mondott le a miniszterelnök-helyettesi tisztségről, hogy induljon a madridi tartományi elnökségért. Visszavonulása a gazdasági válság idején rendszerkritikus pártként létrejött radikális baloldalt a hasonló gyökerű Ciudadanos sorsára juttathatja, teljesen átírva a spanyol politikai palettát.