Friss hír, hogy az EU ellenőrizni kívánja a nem uniós kormányok által nyújtott piactorzító támogatásokat, amelyek tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatják kedvezményezettjeiket a közösség egységes piacán. A brüsszeli testület szerint az állami támogatással felduzzasztott vállalatok a kontinensen működő cégek felvásárlásával, az EU-n belüli közbeszerzési eljárásokban való részvételükkel vagy egyéb kereskedelmi tevékenységükkel akadályozzák az egyenlő versenyfeltételek érvényesülését.
Bár a brüsszeli testület nem nevezte nevén az előterjesztés címzettjét, mindenki számára világos, hogy elsősorban Kínáról, a kínai vállalatokról van szó.
Magyarországon a Budapest-Belgrád vasútvonal és a sanghaji Fudan Egyetem campusának létesítése valósul meg kínai állami vállalatok részvételével, de egyik pályázó sem az EU előírásainak megfelelő nyílt versenyben nyerte el a megbízást. Az unió nem fogja visszamenőleg vizsgálni ezeknek a megállapodásoknak a szabályosságát, de a jövőben beavatkozhat hasonló piaci manőverekbe.
Már többször felmerült, hogy a gazdasági tevékenység kontrollja mellett, górcső alá kéne venni a külföldi – elsősorban kínai – egyetemekkel, intézményekkel folytatott tudományos és oktatási együttműködést is. Több szervezet és szakértő sürgette már az EU-t, fogadjon el iránymutatásokat arról, a tagállamok hogyan őrizzék meg felsőoktatási intézményeik integritását az idegen befolyásolási kísérletektől.
Roland Freudenstein, az Európai Néppárt brüsszeli székhelyű kutatóintézetének, a Martens Központnak az igazgatója egy friss tanulmányban arról értekezik, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) kulcsfontosságúnak tartja politikai nézetrendszerének és ideológiájának exportját, és ebben szerepet szánt a külföldi oktatási intézményeknek. "A kommunista párt jelentősen növelte erőforrásait az európai egyetemeken a kínai állammal szemben ellenséges narratívák visszaszorítása céljából" – írja a szerző, és idézi a New York Times cikkét, amely szerint Vang-Hu-ning, a Fudan Egyetem egykori professzora, a legfelsőbb pártvezetés tagja dolgozta ki a kommunista ideológiája külföldi terjesztését célzó stratégiát. Freudenstein néhány példán be is mutatja, hogy a kínai és európai oktatási intézmények közötti együttműködés mennyire az ázsiaiak szája íze szerint zajlik.
A tekintélyes berlini Freie Egyetemen a Peking által finanszírozott professzori állások betöltőinek a kínai törvényeket kell betartaniuk.
A brit Cambridge Egyetemen létesített Kínai Felsővezetői Program résztvevőit a KKP szervezőbizottsága választja ki.
A prágai Károly Egyetemen megrendezett és a kínai nagykövetség által szponzorált éves rendezvényeken pedig elvárás, hogy a felszólalók ne bírálják az ázsiai országot.
Reinhard Bütikofer német zöldpárti EP-képviselő, a Kínával fenntartott kapcsolatokért felelős EP-delegáció vezetője szerint a Fudan Kína egyik legtekintélyesebb egyeteme. De problémásnak tartja, hogy a magyar kormány Budapestre hívja, miután elűzte a CEU-t, és törvényt alkotott az egyetemek fölötti politikai ellenőrzés megerősítésére. "Akkor invitálnak Magyarországra egy kínai egyetemet, amikor a kutatási és egyetemi szabadságot súlyosan korlátozzák. Ez több mint gyanús" – nyilatkozta lapunknak. Szerinte nem lehet azzal takarózni, hogy az EU nem szólhat bele a tagállamok oktatási rendszerébe és oktatáspolitikájába. "Minden tagállam aláírta az Európai Unió Szerződését, amelynek 2. cikkelye tartalmazza az európai értékeket. Ezeket tiszteletben kell tartani, függetlenül attól, hogy valami európai, nemzeti, regionális vagy helyi hatáskörbe tartozik. Nincs olyan, hogy valaki európai szinten demokrata, nemzeti szinten pedig autokrata" – fejtette ki a német EP-képviselő.
Nem jön ki a "telekmatek"
Ez már vegytiszta nagypolitika, ahol nincs helye szakmai érveknek és kompromisszumkeresésnek – így summázta a kínai egyetem budapesti campusáról szóló legújabb kormányhatározatot a Diákváros projektet jól ismerő kormánykörökhöz sorolt szakember, aki szerint Palkovics László innovációs miniszter a Fudan beruházás kormánybiztosaként szabad kezet kapott. Innentől az önkormányzatoknak és a hatóságoknak aligha lesz beleszólása projektbe.
A beruházás előkészítésére és megvalósítására külön állami részvénytársaságot hoznak létre 400 millió forintos vagyonnal, amelynek vezetője szintén Palkovics lesz, s mivel a tulajdonosi jogok gyakorlójának az innovációs minisztert jelölték ki, így önmagát felügyelheti. A kormánynak arra is volt gondja, hogy felmentést adjon a magasépítési beruházások döntés-előkészítő eljárásrendje alól, lehetővé téve a jelenleginél is szűkkörűbb döntéshozatalt.
Ebből egyrészt az következik, hogy a Fudan elhelyezéséről Fürjes Balázs államtitkár által korábban bemutatott térkép valóban csak üres blöff volt. Az ott jelölt telkek jelentős része ugyanis a fővárosi, a IX. kerületi, illetve magánbefektetői kézben van. Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester pedig előre jelezte, hogy a Diákváros kárára megtelepedő kínai egyetem megvalósítására egyetlen négyzetcentimétert se adnak át. Palkovics korábban az ígérte, hogy „nem semmi ajánlattal” lepi majd meg a kerületet és a fővárost, de a kormány semmilyen formában nem akar erről egyezkedni. A feladvány megoldása azonban Palkovicsnak se lesz könnyű.
Félmondatos kormányrendelkezésekből nehéz bármit is kiolvasni, de akárhogyan is forgatjuk a térképet, nem jön ki a matek – válaszolta a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina, aki szerint nem lehet egybefüggő fejlesztési területet kialakítani önkormányzati, illetve magántelkek nélkül. A kerületnek összesen 50 darab kisebb-nagyobb telke van a Diákváros területén, a fővárosnak is van jó néhány, sőt a magántulajdonú ingatlanok aránya sem kevés. Ha csak állami telkekre építenének, akkor egy furcsa épület-sakktábla alakulna ki, ahol a Fudan épületeket üres önkormányzati és magántelkek veszik körül. Ráadásul mindezt lólépésben. Ez aligha lesz ínyére a kínai partnernek.
A parti területre felhúzhatnak ugyan egy magas és keskeny épületfalanxot, ám ezzel elfognák a kilátást a Diákváros lelkének szánt Nagyvásártelep, illetve az elé tervezett Duna felé nyitott park elől. Ez semmiképpen nem egyeztethető össze a korábbi, politikai és szakmai konszenzuson alapuló Snohetta-féle mestertervvel. Ha viszont eltekintenek a folyóparti területek beépítésétől, akkor csak úgy jön ki a 26 hektár, ha az egyetemi terület jócskán átnyúlik a szigetcsúcsra, de akkor ott kell kiharapni egy jókora darabot a csepelieknek ígért Nagyerdőből.
