Orbán elcsúszott a Mol-olajon

A kormányfő szerint az olajcég negyedét a baloldal adta el és ő szerezte vissza, így feljogosítva érzi magát, hogy azt "egyetemekbe tegye". A valóság ennél jóval árnyaltabb.

"Nekem 2010-ben el kellett mennem Moszkvába, hogy az önök szövetségesei által eladott 25 százaléknyi Mol részvényt visszaszerezzem. Most pedig ezt betesszük a magyar egyetemekbe, ahol az jó helyen van" - válaszolta Orbán Viktor a parlamentben az LMP-s Schmuck Erzsébet kérdésére. Az ellenzéki képviselő - másokkal együtt - azt kifogásolta, hogy a kormány immár több mint ezermilliárdnyi közvagyont - többek között tegnapi árfolyamon több mint 400 milliárdnyi Mol-papírt - adott át ingyen, visszavonhatatlanul - tisztségükből csak kétharmados parlamenti döntéssel kimozdítható - Fidesz-közeli személyiségek vezette alapítványoknak.

Orbán Viktor indoklása jelentős pontosításra szorul. A magyar kormány 2011-ben a Kreml-közeli, orosz Szurgutnyeftyegáztól 500 milliárd forintért vásárolta meg a Mol 21 százalékát. A forrást a korábbi szociálliberális kabinet által a válság miatt felvett- Orbánék által amúgy erőteljesen bírált - IMF-hitel jelentette. A tulajdoni arány állami szervek meglévő, kisebb Mol-csomagjaival összevonva egészült ki 25 százalékra. A Szurgutnyeftyegáz 2009-ben az osztrák OMV-től vette meg a csomagot, az ügyletből akkori árfolyamon 130 milliárdot szakítva. Moszkvába kevéssé Orbán Viktor, inkább akkori szakminisztere, Fellegi Tamás járt, de hírek szerint nem tétlenkedett az akkori főháttérember, Simicska Lajos és köre sem.

De a magyar hatóságok is besegítettek, hisz az oroszokat még az olajcég részvénykönyvébe se engedték bejegyezni. Vlagyimir Putyin személyesen is kikelt a - kétségkívül kevéssé baráti - magyar ellenlépések miatt. Bár Orbán Viktor a vételkor úgy fogalmazott, "visszaszereztük a Molt", amit "nemzetstratégiai szempontból biztonságba helyeztek", arra nem került elő bizonyíték, hogy 21 százalékával milyen érdemi befolyást gyakorolhatott volna a Molra a Putyin-közeli cég. Hasonlóképp érezhette magát a csomagot addig birtokló OMV is. Az osztrák versenytárs felvásárlási kísérletet is indított, ám azon túl, hogy a közgyűléseken panaszkodott a Mol-vezetőségre, szándékait kisiklatták. Így az akkor ellenzéki Fidesz a Gyurcsány-kormánnyal összefogva épített a Mol köré jogszabályi védművet. Az osztrák versenytárs amúgy - amiként egy szakértő felhívta a figyelmünket - akkor vetett szemet a Molra, amikor az első Orbán-kormány a gázár-vita nyomán 2001-re a csőd szélére sodorta az olajcéget, amelynek így leesett a részvényára. Egyébként a Mol eme gázárvita miatt kényszerült gázüzletágán is túladni, amit aztán Orbánék 2013-ban közel háromszázmilliárdnyi közpénzért vásároltak vissza a német E.ON-tól.

Bár kétségtelen, hogy az (OKGT-ből) 1991-ben alakult Molt 2006-ig, több részletben, szinte kizárólag baloldali kormányok értékesítették, Antalóczy Katalin és Vincze Péter Az államtól az államig: a Mol mint nemzeti bajnok című tanulmánya emlékeztet, hogy a magánosításról 1991-ben Antall József kormánya döntött. Az MDF-kabinet egy sikertelen és egy kisebb sikeres értékesítési akciót is levezényelt kárpótlási jegyek ellenében. Az első nagy hullám ugyanakkor kétségkívül a Horn-kabinet idejére tehető. Ekkor dőlt el, hogy nem egy nagy, szakmai befektetőt keresnek, hanem tőzsdén, sok kis részvényesnek adják el a papírokat. Ez egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy a Mol ne kerüljön orosz kézbe. Az állami részarány csökkenésével ugyanakkor inkább a Mol-vezetés befolyása nőtt. Így a csoportot 2001 óta Hernádi Zsolt irányítja. Az első Orbán-kabinet éppenséggel kevéssé elvi, inkább gyakorlati okokból nem adott el Mol-papírokat.

Az energiaellátás biztonsága nem a Mol tulajdonosi szerkezetén, hanem a szabályozókon múlik - fogalmazott forrásunk. Az olajcég szinte összes tevékenysége versenypiaci, melyek jogi környezetét alapvetően megfelelőnek tartja. Ráadásul, bár kétségkívül a Mol a legnagyobb magyar cég, tevékenysége mondjuk a közműveknél kevésbé stratégiai. Igaz, a gázüzletágból a központi, nagynyomású szállítás náluk maradt, aminek eredményessége függ is a kormány rezsipolitikájától. Mindazonáltal a honi jogszabályalkotók sokak szerint messzemenőkig figyelembe veszik a Mol szempontjait. A cég vezérkara - Hernádi Zsolt mellett például Csányi Sándor alelnök - mindig is igen szoros viszonyt ápoltak Orbán Viktorral, amit különösebben eddig sem befolyásolt a Mol állami tulajdonrésze - véli. Bár a politikai beágyazottság nem feltétlenül rossz a Molnak, nemzetközi tapasztalat, hogy az állami befolyás növekedése rontja a hatékonyságot. Így a Mol-részvények "kialapítványozása" keltett is feszültséget a független részvényesek körében. Hisz így most három, átláthatatlannak tartott - részben egyetemi - alapítvány harminc százaléknyi, vagyis igen erős befolyást szerez az olajcégben.