Félrehord az adópótlás

A gazdag, kormánypárti Debrecen sokat kapott, az ellenzéki Budapest semmit. A két véglet között viszont árnyaltabb a bevételelvonások kormányzati kompenzációja.

Az ellenzéki főváros és a kerületek egyetlen fillért sem kapnak az elmaradó helyi iparűzési adó (hipa) bevételek pótlására és sok más nagyváros is lemaradt a támogatási listáról. A 25 ezer lakosúnál nagyobb 64 város közül csak 32 juthat segítséghez ebben a formában. Az önkormányzatok összesen 150 milliárd forinttól estek el a vállalkozások adóterhének csökkentése miatt. A 25 ezer lakosúnál kisebb városok épp annyit kapnak, mint amennyit vesztettek: 50 milliárdot. A 64 nagyobb város elvesztett 100 milliárdjából viszont mindössze 23,6 milliárdot térít meg a kormány.

A lista szerint működési támogatást 27, míg fejlesztési pluszforrást csak 5 városnak – Ajkának, Dunakeszinek, Gyöngyösnek, Siófoknak és Vácnak – ítéltek meg a miniszterek. A legnagyobb, majdnem 3 milliárdos segítséget a mindennapi működéshez Debrecen használhatja fel, amire Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke sem talált magyarázatot, bár szerinte az alapelv, hogy az adóerőképesség határozza meg a központi támogatás mértékét, rendben lenne. Mivel több ellenzéki város is komoly összegekhez jutott, nem egyértelmű a döntések politikai háttere.

Ugyanakkor Gémesi György, Gödöllő polgármestere még a lista ismerete nélkül biztosra vette, hogy városának semmit nem ad a kormány, és később kiderült, igaza lett. Nem kap pénzt több megyei jogú város sem: nincs a listán Szombathely, Veszprém, Tatabánya, Győr és Székesfehérvár sem. Egyes nagyvárosoknál azonban valamennyit engedett a kormány és lesznek olyan 25 ezer főnél nagyobb települések is, amelyek a kisebbekhez hasonlóan teljes egészében megkapják a kieső adó kompenzációját. Információink szerint ilyen például Szentendre.

Azt már januárban rendeletbe foglalta a kormány, hogy 25 ezer fő alatt kérni kell ugyan, de két részletben, júniusban és októberben a kieső hipa teljes összegét kifizeti az állam az önkormányzatoknak, a nagyvárosok vezetőinek azonban csak egyéni alkut ajánlott. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a tegnapi kormányinfón azt is bejelentette, hogy lesznek városok, amelyek 75 százalékos kártérítésre számíthatnak, míg a kormány szerint leggazdagabb nagy települések csak fejlesztési támogatást kaphatnak, működési kiadásaikhoz nem járul hozzá az állam. Az egyeztetéseken alapvető szempont volt a település gazdasági helyzete, így vette elő a kormány a már korábban is hangoztatott érvet: a főváros gazdasági teljesítménye az országos átlag duplája, jelentős tartalékai vannak, nem szorul segítségre, de majd egyes fejlesztéseknél számíthat a központi forrásokra is. Budapest tehát egyértelmű vesztese az osztozkodásnak.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke úgy látja, az önkormányzati szektor nagyjából 400 milliárd forintos szabadon felhasználható megtakarítással rendelkezik, elfogadhatónak tartja tehát, hogy ahol van pénz a számlán, ott ne kapjanak nagy kompenzációt a települések. Schmidt Jenő ugyanakkor túlzónak tartja Debrecen, Nyíregyháza, Zalaegerszeg vagy Sopron működési támogatási összegét.

A kormányzati döntésről a polgármesterek nem, csak a térségek fideszes parlamenti képviselői kaptak információt. Érden például így tudták meg, hogy az igényelt 4 milliárd helyett csak 777 millió forintot kapnak, mert a hírt hatalmas sikerként tudatta a helyiekkel Aradszki András egy Orbán Viktorral készült fotója kíséretében. Az Önkormányzatok Nemzeti Tanácsa (ÖNET) tegnapi ülésén sem kaptak tájékoztatást a települési szövetségek vezetői a keret elosztásának részleteiről, a tárgyalás a jövő évi költségvetésről szólt, amiből egyelőre nem derül ki, hogy lesz-e folytatása az iparűzési adó könnyítésének. Az önkormányzatok ugyanakkor olyan minimális többletpénzt kapnának a javaslat szerint, ami Gémesi György szerint az inflációt sem lesz képes pótolni.

A főváros többet vesztett az iparűzési adó megfelezésén, mint a nagyvárosoknak szánt országos kompenzációs keret teljes összege. A főpolgármester a kormányinfón elhangzottakra reagálva kiemelte, hogy 31 milliárddal lett kevesebb Budapest idei bevétele az adó felének elengedése miatt. Karácsony Gergely hozzátette: „A kormány - miközben kifosztja az önkormányzatokat - válság idején a lakosságtól is többet szed be a központi költségvetésbe. 2020 első negyedévében a lakossági befizetések 689 milliárd forintot tettek ki, ez az elvonás 2021 első negyedévére 750 milliárd forint fölé nőtt.”

Vágyak és valóság

Több mint húsz - kormánypárti és ellenzéki - településvezetőt kerestünk meg a hét elején, hogy képet alkossunk, milyen bevételkiesést okoz nekik a helyi iparűzési adó felének idei elvesztése. Kérdéseinkre kilencen válaszoltak.

Nemény András, Szombathely ellenzéki polgármestere szerint az önkormányzat 2,8 milliárd forintot kért a kormánytól az adóbevétel-elvonás miatt. A megbeszéléseken részt vett Illés Károly, a Fidesz helyi frakcióvezetője is, aki azt mondta, biztos benne, hogy a kormány megadja Szombathelynek a kért kompenzációt, de mint kiderült, tévedett.

Székesfehérvár kormánypárti vezetője, Cser-Palkovics András azt mondta: ők 2021-ben elsősorban nem működésre, hanem fejlesztések támogatására szeretnének további állami forrásokhoz jutni – azóta tudjuk, hogy ha kapnak is pénzt, nem ebből a keretből. A más helyzetben lévő Ózd jobbikos első embere, Janiczák Dávid ugyanakkor azt írta: „működési kompenzációt kértem, hiszen működési területről történt az elvonás, és a kiesések is a működésünket érintik. Végül mindössze 180 millió forintot kaptak.

A kormánypárti vezetésű Debrecen város HIPA bevételkiesése 3,7 milliárd forint, ennyi marad a helyi vállalkozásoknál, a város el tudja fogadni, ha ezt nem kompenzálja teljesen a kormány – írta Papp László polgármester. Mégis sokat kaptak, majdnem 3 milliárdot. Szekszárd fideszes polgármestere, Ács Rezső kedden azt válaszolta, „mivel a kérdésében említett témában még nem született végleges kormányzati döntés, arról tudom tájékoztatni, hogy az ügyben folytatott egyeztetések jelenleg is zajlanak” – ami azért érdekes, mert ezek szerint voltak helyhatóságok, melyek a szerdai kormánydöntés előtt az utolsó pillanatig tudtak tárgyalni a kabinettel. Szekszárdnak végül 422 millió jutott. Az ellenzéki Budaörs tájékoztatása szerint eddig 5 milliárd forintot veszítettek a hipa, a szolidaritási elvonások és más megszorítások miatt. Wittinghoff Tamás polgármester megkeresésünkre azt írta: „a tárgyalás első pillanatától világos volt, valójában nem is akarnak segíteni az önkormányzatoknak.” Igaza lett, nem kaptak egy fillért sem.

- Nekünk már az is komoly segítség lenne, ha nem kellene a Belügyminisztériumnak visszafizetni azokat a büntetéseket, amelyek még Lázár János polgármesteri időszakából származnak – mondta Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere. - Idén is 700 millió forintot kell befizetnünk, a helyi iparűzési adó csökkentése 600 millió forintos hiányt okoz, már egymilliárd forintnyi hiánynál jár a város. Kaptak segítségnek 600 milliót.

Siófok az iparűzésiadó-elvonás miatt az idén 700-800 millió forint bevételkieséssel számol, összességében pedig a valamivel kevesebb, mint 10 milliárdos költségvetés tíz százaléka eshet ki az elvonások miatt - tudtuk meg Lengyel Róbert polgármestertől. A település ráadásul egyes nyilvántartások szerint 25 ezer fő alatti, más adatok szerint néhány tucattal 25 ezer fő feletti, így, ha előbbit veszik figyelembe, akár tárgyalás nélkül is kaphatott volna kompenzációt. - Azt reméljük, a Balaton-parti Rózsakert jelenleg is zajló felújításának második ütemét támogatja a kormány – tette hozzá és kaptak is 270 millió forintnyi összeget. - Kósa András, Vas András