Előfizetés

Mind több nő, idős ember és roma tölti éjszakáit az utcákon Magyarországon

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.05.08. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Két civil szervezet a „szociális csúcs” elé időzítette a hajléktalanokról szóló jelentését.
Az állásteremtésről, minőségi munkahelyek létrehozásáról, a szegénység és társadalmi kirekesztettség felszámolásáról, a járvány által leginkább sújtott társadalmi csoportok támogatásáról tárgyalnak az EU állam- és kormányfői, a pénteken kezdődött nem hivatalos találkozójukon, a portugáliai Portóban. A hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek európai szövetsége és a francia Pierre Abbé Alapítvány a „szociális csúcs” elé időzítette idei jelentését. Magyarországon az elmúlt húsz évben sikerült 12 százalékról 5 százalékra csökkenteni a 30 év alatti hajléktalanok arányát. Az éjszakákat az utcán töltők között a korábbiaknál ugyanakkor többen vannak a nők és az idősek, a roma származásúak hányada pedig 19 százalékról 32-re ugrott 2004-2020 között.
Hazánkban minden harmadik szegény – a medián jövedelem kevesebb, mint 60 százalékából élő – háztartás túlzsúfolt, és a lakosság nyolc százaléka súlyos lakhatási gondokkal küzd. Egy Budapesten és több más településen végzett felmérésből kiderül, hogy az országban 2020. februárjában 7604 hajléktalan ember élt, közülük 3067 a fővárosban. A jóléti szolgálatok szerint azonban a valóságban legalább kétszer ennyien vannak. A 27 európai uniós tagállamot és a Egyesült Királyságot vizsgáló éves jelentés beszámol arról, hogy Magyarországon és a szigetországban a hajléktalanok a családi és/vagy partnerkapcsolati problémákat jelölték meg helyzetük fő okának. A megkérdezettek 45 százaléka állította, hogy emiatt került az utcára. A lakosság 22, a szegénységben élők 37 százaléka élt olyan helyen, ahol a mennyezet beázott, a padlózat, vagy a falak nedvesek voltak, az ablakkeret, illetve a padlózat szétrohadt. Az ilyen körülmények között lakók száma tíz év alatt 54 százalékkal nőtt, amivel Magyarország – Ciprust követve – a második legrosszabbul teljesítő EU-s tagállam. Minden ötödik, a gyermekét egyedül nevelő európai panaszkodik a nem megfelelő lakáskörülményekre, Magyarországon viszont majdnem minden harmadik. A jelentés megjegyzi, hogy a 2009-2019 közötti időszakban a magyarországi lakásárak és lakásbérleti díjak gyorsabban emelkedtek, mint az EU-átlag. Az előbbi 77, az utóbbi 42 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a vizsgált időszakban a lakhatási költségek a legalacsonyabbak között voltak Európában. A FEANTSA és a Pierre Abbé Alapítvány szóvá teszi beszámolójában a hajléktalanságot kriminalizáló 2018-as alaptörvény módosítást, amely „nem csak sérti az emberi jogokat, de hatástalan és költséges is.”   

Orbán mellőzné a vakcinabeszerzés körüli ideológiai vitákat

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.07. 21:13

Fotó: AFP
A miniszterelnök agresszív magyar adócsökkentési politikáról is beszélt a portói EU-csúcson.
Ideológiai szempontokat félretéve fel kell gyorsítani a koronavírus elleni vakcinák beszerzését

- mondta Orbán Viktor miniszterelnök a portugáliai Portóban pénteken, az Európai Unió szociális csúcstalálkozóján az MTI szerint.      Orbán Viktor a Munka és munkahelyek című panelbeszélgetésen felszólalva azt mondta: a jelenlegi járványügyi helyzetben legfontosabb társadalmi kérdés a vakcina rendelkezésre állásának biztosítása, anélkül ugyanis nem lehetséges fenntartható szociálpolitika. Minden oltóanyag jó, ha biztonságos és be lett adva az embereknek - emelte ki a miniszterelnök. Elmondta, tizenhat éves kormányfői tapasztalata azt mutatja, lehetséges teljes foglalkoztatottságot létrehozni egy modern, versenyképes piacgazdaság mellett. Magyarország tizenkét százalékról közel három százalékra leszorította le a munkanélküliség mutatóit. "Ha jó szociális politikát akarunk, és vele egyidőben versenyképes gazdaságot, megfelelő kapcsolatot kell teremteni az adópolitika és a szociális politika között" Elmondta, Magyarország az erős szociális politika alkalmazása mellett "rendkívül agresszív" adócsökkentési politikát folytat. Tizenötszázalékos jövedelemadót, és kilenc százalékos társasági adót vezetett be. Ugyanakkor a teljes foglalkoztatottság - amelyet "mi munkaalapú társadalomnak hívunk" - elérése érdekében mindezeket erős családpolitikával kell ötvözni - tette hozzá. A kormányfő kiemelte: Magyarország a hazai össztermékének (GDP) 5 százalékát a családok támogatásokra fordítja, véleménye szerint ugyanis a családok adják a munkaerő alapjait. A családok támogatása tehát jó a munkaerőpiacnak is. 
A magyar példa azt mutatja tehát, hogy az erős szociálpolitika, az agresszív adócsökkentési politika, valamint a családokat támogató politika munkaalapú társadalmat hozhat létre

Orbán Viktor végezetül reményét fejezte ki, hogy az a jól működő lengyel adópolitikai intézkedés, amely szerint a 25 évesnél fiatalabbak nem fizetnek személyi jövedelemadót, Magyarországon is kedvező eredményekkel jár majd.

Von der Leyen tovább javítana az európai foglalkoztatottságon

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a járványnak és az abból eredő bizonytalanságnak még koránt sincs vége a világban. Mint mondta, az egyedülálló európai szociális piacgazdasági modell az, ami legfőképpen biztonságot tud nyújtani a legrászorulóbbak számára a válság alatt, mivel a tisztességes versenyen, az innováción és a fenntartható növekedésen alapul. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a világ folyamatosan átalakul, a társadalom elöregedik, egyre fokozottabb a globális felmelegedés. Utalt arra is, hogy a koronavírus-járvány megrengette a világgazdaságot, tömegek megélhetését lehetetlenítette el. Arra is kitért, hogy a járvány rávilágított az európai gazdaság ellentmondásira is, főként a munkavállalók jogai és szociális biztonsága között egyenlőtlenségekre. Kiemelte, hogy az évtized végéig változásokat kell elérni, például az európai felnőtt lakosság legalább 78 százalékának foglalkoztatottságát, rendszeres képzését a zöld és digitális átalakulás keretében. Az unió célja továbbá, hogy 15 millió európait, köztük 5 millió gyermeket kiemeljen a szegénységből, illetve teljesen felszámolja a nemek közötti jövedelemkülönbségeket.
European Council Summit in Porto
Fotó: AFP
A bizottság elnöke felszólította az uniós tagállamokat, hogy a hónap végéig ratifikálják a saját forrásokról szóló határozatot, hogy a 750 milliárd eurót felölelő uniós helyreállítási program a lehető leghamarabb működésbe léphessen. A csúcstalálkozó szombati napján az uniós vezetők a koronavírus-járvánnyal összefüggő szociális kérdésekről vitáznak. Elsősorban arról tanácskoznak, hogy miként ösztönözhető a gazdasági helyreállítás, majd miként válthatók fel a munkahelyek védelmében tett erőfeszítések a munkahelyteremtés és a munkahelyek minőségének javítását célzó intézkedésekkel. Megvitatják azt is, hogyan támogathatók azok a fiatalok, akiket hátrányosan érintett a válság, megzavarva munkaerőpiaci részvételüket, valamint oktatási és képzési terveik megvalósítását.

Mégis lehallgathatók az egészségügyi dolgozók?

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.07. 20:12
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Legalábbis erre a következtetésre jutott a Párbeszéd politikusa, Szabó Tímea.
"A Belügyminisztérium ma azt válaszolta a kérdésemre, hogy igenis lehallgathatják és megfigyelhetik az orvosokat, ápolókat a hozzájárulásuk nélkül is! Ez teljesen aránytalan intézkedés, ráadásul diszkriminatív is" - írta péntek délutáni posztjában a Párbeszéd társelnöke. 
Szabó Tímea szerint "a világon nincs olyan hely, ahol orvosokra, ápolókra szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a rendőrökre! De mégis van: Magyarország!"

Emlékeztetett, hogy néhány hete a kórházakban alá akartak íratni a dolgozókkal egy nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy megbízhatósági vizsgálatnak vetik őket alá. Ez azt jelenti, hogy lehallgathatják a telefonjaikat és titkos adatgyűjtést végezhetnek velük szemben. Szerinte a törvényt kijátssza ez az intézkedés. Éppen ezért az ellenzéki politikus az Alkotmánybírósághoz fordul. "Mondja ki a testület, hogy lehet-e lehallgatásban, megfigyelésben különbséget tenni a rendőrök és az orvosok között. Pontosan tudom, hogy nem. Ezért tovább küzdök. A kormány pedig térjen észhez: 
ennek az lesz az egyenes következménye, hogy még több orvos és ápoló menekül el a betegellátásból. Azt pedig már nem bírja ki ez az ország"

- zárta bejegyzését Szabó Tímea.

A már említett válaszban egyébként Kontrát Károly belügyi államtitkár azt írja, azok a dolgozók, akik az egészségügyi szolgálati viszony hatálya alatt állnak, velük szemben a megbízhatósági vizsgálat is elvégezhető. Ugyanakkor pár napja a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője a Magyar Nemzetben arról beszélt, nincsen alapja azoknak a feltételezéseknek, amely szerint megfigyelnék az egészségügyi dolgozókat. Bolcsik Zoltán a kormánylapban azt mondta, kizárólag a szervezet tisztje és az ellenőrzés alanya közti interakciót rögzíthetik titkosan. Utóbbiba nem tartozik bele a telefonlehallgatás, a lakás átkutatása vagy az illető megfigyelése. "Az érintettek félelmeire azt tudom válaszolni, hogy a megbízhatósági vizsgálatoktól sem félni, sem azokra felkészülni nem kell! Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor semmilyen joghátrány nem érheti, így aggódnia sem kell, hogy ez most egy integritásteszt vagy sem" - fogalmazott. Arról pedig, hogy a szervezet miképp ellenőrzi, fogadnak-e el hálapénzt az orvosok, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetője nyilatkozott lapunknak, amelyet ide kattintva olvashat el.

Bírói engedélyhez kötött eszköz nem használható a megbízhatósági vizsgálat során

A Megbízhatósági vizsgálatot a Rendőrségi Tv. szabályozza (VII. fejezet, 65/A. paragrafus 1. bekezdés): "A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a megbízhatósági vizsgálat során bírói engedélyhez kötött eszközt nem alkalmazhat." Bírói engedélyhez kötött a poloskázás, a rejtett kamera, a telefon lehallgatása és az e-mailek figyelése. A Nemzetbiztonsági tv. szerint nemcsak az egészségügyi dolgozók, bárki lehallgatható, amennyiben alapos a gyanú, hogy kémked, szervezett bűnözéssel vagy terrorizmussal foglalkozik a szabadidejében, ám akkor is bírói engedély alapján.